Először hoztak létre kutatók az emberi fejlődés legelső szakaszait szimuláló mesterséges embriókat
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/755b6gw0n9VNEfFvs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Először hoztak létre kutatók emberi sejtekből olyan struktúrákat, amelyek az ember fejlődésének legelső szakaszait mutatják, így abban bíznak, hogy jóval több olyan kutatás indulhat, amiket jelenleg a valódi embriók felhasználásának tiltása akadályoz.
A Nature-ben szerdán megjelent két tanulmány arról árulkodik, hogy két kutatócsoport egymástól függetlenül jött rá a laborembriók létrehozásának módjára. A kutatók mindkét esetben hangsúlyozzák, hogy az embriószerű struktúrákat kizárólag kutatási célokra használják, nem szaporításra, de ennek ellenére várhatóan ezek a kutatások is felvetnek majd egy sor etikai kérdést.
„Az emberi fejlődés korai szakaszainak vizsgálata rendkívül nehéz, gyakorlatilag a sötétben tapogatózunk” – mondta az AP hírügynökségnek Jun Wu, a Texasi Egyetem őssejtkutatója. „Úgy gondoljuk, a modellünk megnyithatja ezt a kutatási területet, mivel valódi embriók nélkül lehet tesztelni a hipotéziseket.”
A texasi kutatócsoport embrionális őssejtekből, a melbourne-i Monash Egyetem kutatói pedig újraprogramozott bőrsejtekből hozta létre az embriókra emlékeztető sejtcsomókat. A blasztocisztáknak nevezett szerkezetek néhány nappal a megtermékenyítés után alakulnak ki, még mielőtt a sejtek megtapadnak a méh falán, és embrióvá válnak. Hogy megkülönböztessék a mesterséges struktúrákat a megtermékenyítés után létrejött blasztocisztáktól, a kutatók iBlasztoidoknak, vagy másképpen emberi blasztoidoknak nevezték el a szerkezeteket.
![Különböző festésű iBlasztoidok Különböző festésű iBlasztoidok](https://assets.4cdn.hu/kraken/7ZurHZT9EbVuKoCUs.jpeg)
Azt az egyik kutatócsoport sem állítja biztosan, hogy az így létrehozott blasztoidok is életképes embrióvá tudnak fejlődni. „A blasztoidok kevésbé hatékonyak az embriók fejlődésének későbbi szakaszaira jellemző struktúrák létrehozásában” – mondta Wu, miután kutatóival négy nap után leállították a blasztoidok tenyésztését.
Egy tavalyi kutatásban már sikerült hasonló struktúrákat létrehozni, de míg azok a megtermékenyítés utáni 18-21. nap állapotára emlékeztettek, az új blasztoidok akár a fejlődés első 3-10 napját is képesek modellezni. A kutatók szerint a korai blasztoidok tanulmányozásával azt is jobban megérthetik, hogy miért történik annyi vetélés a terhesség ezen szakaszában, de akár számos születési rendellenesség okára is fény derülhet.
Az Egyesült Államokban – több másik országhoz hasonlóan – nem lehet állami támogatással kutatásokat végezni az emberi blasztociszták és embriók felhasználásával, több állam pedig egyenesen tiltja az ilyen kutatásokat. Az embriók vizsgálatát általában a 14 napos szabállyal védik, amely tiltja, hogy a két hétnél idősebb embriók kutatását, mivel ebben a szakaszban kezd kifejlődni az ember központi idegrendszere. Az ezen a határon túl fejlődő blasztoidok vizsgálata várhatóan komoly bioetikai kérdéseket vet majd fel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: