Először hoztak létre kutatók emberi sejtekből olyan struktúrákat, amelyek az ember fejlődésének legelső szakaszait mutatják, így abban bíznak, hogy jóval több olyan kutatás indulhat, amiket jelenleg a valódi embriók felhasználásának tiltása akadályoz.

A Nature-ben szerdán megjelent két tanulmány arról árulkodik, hogy két kutatócsoport egymástól függetlenül jött rá a laborembriók létrehozásának módjára. A kutatók mindkét esetben hangsúlyozzák, hogy az embriószerű struktúrákat kizárólag kutatási célokra használják, nem szaporításra, de ennek ellenére várhatóan ezek a kutatások is felvetnek majd egy sor etikai kérdést.

„Az emberi fejlődés korai szakaszainak vizsgálata rendkívül nehéz, gyakorlatilag a sötétben tapogatózunk” – mondta az AP hírügynökségnek Jun Wu, a Texasi Egyetem őssejtkutatója. „Úgy gondoljuk, a modellünk megnyithatja ezt a kutatási területet, mivel valódi embriók nélkül lehet tesztelni a hipotéziseket.”

A texasi kutatócsoport embrionális őssejtekből, a melbourne-i Monash Egyetem kutatói pedig újraprogramozott bőrsejtekből hozta létre az embriókra emlékeztető sejtcsomókat. A blasztocisztáknak nevezett szerkezetek néhány nappal a megtermékenyítés után alakulnak ki, még mielőtt a sejtek megtapadnak a méh falán, és embrióvá válnak. Hogy megkülönböztessék a mesterséges struktúrákat a megtermékenyítés után létrejött blasztocisztáktól, a kutatók iBlasztoidoknak, vagy másképpen emberi blasztoidoknak nevezték el a szerkezeteket.

Azt az egyik kutatócsoport sem állítja biztosan, hogy az így létrehozott blasztoidok is életképes embrióvá tudnak fejlődni. „A blasztoidok kevésbé hatékonyak az embriók fejlődésének későbbi szakaszaira jellemző struktúrák létrehozásában” – mondta Wu, miután kutatóival négy nap után leállították a blasztoidok tenyésztését.

Egy tavalyi kutatásban már sikerült hasonló struktúrákat létrehozni, de míg azok a megtermékenyítés utáni 18-21. nap állapotára emlékeztettek, az új blasztoidok akár a fejlődés első 3-10 napját is képesek modellezni. A kutatók szerint a korai blasztoidok tanulmányozásával azt is jobban megérthetik, hogy miért történik annyi vetélés a terhesség ezen szakaszában, de akár számos születési rendellenesség okára is fény derülhet.

Az Egyesült Államokban – több másik országhoz hasonlóan – nem lehet állami támogatással kutatásokat végezni az emberi blasztociszták és embriók felhasználásával, több állam pedig egyenesen tiltja az ilyen kutatásokat. Az embriók vizsgálatát általában a 14 napos szabállyal védik, amely tiltja, hogy a két hétnél idősebb embriók kutatását, mivel ebben a szakaszban kezd kifejlődni az ember központi idegrendszere. Az ezen a határon túl fejlődő blasztoidok vizsgálata várhatóan komoly bioetikai kérdéseket vet majd fel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Genetikailag módosítottak egy egeret, amely 4 százalékig ember lett

Bodnár Zsolt tudomány 2020. május 15.

Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.

Magyar kutatók fedeztek fel egy új fejlődésbiológiai folyamatot

Qubit.hu tudomány 2020. szeptember 1.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportjának eredménye új koncepció a fejlődés-neurobiológiában, és új utakat nyithat az idegsejtek keletkezésének kutatásában.

Saját részre vagy szükségtelen, vagy használhatatlan a méregdrágán tárolt köldökzsinórvér

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. április 4.

A saját köldökzsinórvérével egymillióból legfeljebb egy embert lehet meggyógyítani. Az egészséges köldökzsinórvért leginkább csontvelő-transzplantációra váró, 12 év alatti gyerekek tudják hasznosítani. A rászorulóknak egy közösségi őssejtbank jelentené a megoldást.