Először hoztak létre kutatók az emberi fejlődés legelső szakaszait szimuláló mesterséges embriókat

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Először hoztak létre kutatók emberi sejtekből olyan struktúrákat, amelyek az ember fejlődésének legelső szakaszait mutatják, így abban bíznak, hogy jóval több olyan kutatás indulhat, amiket jelenleg a valódi embriók felhasználásának tiltása akadályoz.

A Nature-ben szerdán megjelent két tanulmány arról árulkodik, hogy két kutatócsoport egymástól függetlenül jött rá a laborembriók létrehozásának módjára. A kutatók mindkét esetben hangsúlyozzák, hogy az embriószerű struktúrákat kizárólag kutatási célokra használják, nem szaporításra, de ennek ellenére várhatóan ezek a kutatások is felvetnek majd egy sor etikai kérdést.

„Az emberi fejlődés korai szakaszainak vizsgálata rendkívül nehéz, gyakorlatilag a sötétben tapogatózunk” – mondta az AP hírügynökségnek Jun Wu, a Texasi Egyetem őssejtkutatója. „Úgy gondoljuk, a modellünk megnyithatja ezt a kutatási területet, mivel valódi embriók nélkül lehet tesztelni a hipotéziseket.”

A texasi kutatócsoport embrionális őssejtekből, a melbourne-i Monash Egyetem kutatói pedig újraprogramozott bőrsejtekből hozta létre az embriókra emlékeztető sejtcsomókat. A blasztocisztáknak nevezett szerkezetek néhány nappal a megtermékenyítés után alakulnak ki, még mielőtt a sejtek megtapadnak a méh falán, és embrióvá válnak. Hogy megkülönböztessék a mesterséges struktúrákat a megtermékenyítés után létrejött blasztocisztáktól, a kutatók iBlasztoidoknak, vagy másképpen emberi blasztoidoknak nevezték el a szerkezeteket.

Különböző festésű iBlasztoidokForrás: Monash Egyetem

Azt az egyik kutatócsoport sem állítja biztosan, hogy az így létrehozott blasztoidok is életképes embrióvá tudnak fejlődni. „A blasztoidok kevésbé hatékonyak az embriók fejlődésének későbbi szakaszaira jellemző struktúrák létrehozásában” – mondta Wu, miután kutatóival négy nap után leállították a blasztoidok tenyésztését.

Egy tavalyi kutatásban már sikerült hasonló struktúrákat létrehozni, de míg azok a megtermékenyítés utáni 18-21. nap állapotára emlékeztettek, az új blasztoidok akár a fejlődés első 3-10 napját is képesek modellezni. A kutatók szerint a korai blasztoidok tanulmányozásával azt is jobban megérthetik, hogy miért történik annyi vetélés a terhesség ezen szakaszában, de akár számos születési rendellenesség okára is fény derülhet.

Az Egyesült Államokban – több másik országhoz hasonlóan – nem lehet állami támogatással kutatásokat végezni az emberi blasztociszták és embriók felhasználásával, több állam pedig egyenesen tiltja az ilyen kutatásokat. Az embriók vizsgálatát általában a 14 napos szabállyal védik, amely tiltja, hogy a két hétnél idősebb embriók kutatását, mivel ebben a szakaszban kezd kifejlődni az ember központi idegrendszere. Az ezen a határon túl fejlődő blasztoidok vizsgálata várhatóan komoly bioetikai kérdéseket vet majd fel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: