Francia tudósok bizonyították, hogy a megfeszített szellemi munka éppoly kimerítő, mint a fizikai

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az órákig tartó intenzív agytorna mérgező vegyületek felhalmozódását eredményezi az agy homloklebenyi kérgében, ami rontja a döntéshozó képességet, átható fáradtságérzetet kelt és nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is kimeríti a szervezetet – írják francia kutatók a Current Biology szaklapban. A tudósok arra keresték a magyarázatot, mi akadályozza az emberi agyat, hogy – a számítógépekhez hasonlóan – megállás nélkül dolgozzon. Bár korábbi kutatási eredmények alapján eddig úgy vélték, hogy a szellemi kifáradás csak afféle agyi jelzés, ami arra sarkallja a szellemi munkát végzőket, hogy pihenjenek, a francia tudóscsoport most kimutatta, hogy az agyban konkrét fizikai változások zajlanak le a kimerítő szellemi munka során.

A kutatók két csoportot vizsgáltak mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárással. Mindkét csoport egy betűkkel folytatott játékot játszott, de az egyik társaság a játék egyszerű, a másik viszont a bonyolult verzióját kapta. A kutatók közben nemcsak az élettani funkcióikat, hanem az agyi folyamataikat, például a sejtjeikben felhalmozódó anyagcseretermékeket is megfigyelték. A fáradtság fiziológiai jelei csak annak a csoportnak a tagjain mutatkoztak, amelyik a játék nehezebbik verzióját játszotta. Pupillájuk egy idő után jobban összeszűkült és kevésbé reagált a fényre, hosszabbak lettek a reakcióidőik és több hibát vétettek. 

Az agyi folyamataik tüzetesebb vizsgálata után kiderült, hogy a homloklebenyi kérgükben lévő idegsejtek között nagyobb mennyiségben gyűlt fel a glutamát, ami az idegsejtek kapcsolatának a lassulását és pontatlanságát eredményezte. A kutatócsoport szerint eredményük a jövőben orvosi célokat is szolgálhat, például segíthet felvenni a harcot a szellemi munkát végzőket fenyegető krónikus kiégéssel szemben. Későbbi vizsgálataikban arra koncentrálnak majd, miért épp a homloklebenyi kéreg idegsejtjeinek szinapszisaiban halmozódik fel a legtöbb glutamát, valamint hogy a glutamát biomarkerként jelezheti-e más agyi folyamatok, például depresszió vagy daganatos megbetegedések stádiumait.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: