Mi történik az agyadban, amikor ASMR-videót nézel?
A 2010-es évektől napjainkig az internet és főleg a közösségi oldalak meghatározó online tartalomtípusává nőtték ki magukat az ASMR-videók, vagyis az Autonomous Sensory Meridian Response-ot (autonóm idegi csúcsreakciót) kiváltó klipek. A suttogással, kaparászással vagy teljesen hétköznapi tevékenységek hangjával és megjelenítésével operáló videók meglehetősen megosztónak számítanak, és nem csak azért, mert egyeseket idegesítenek, míg mások kimondottan élvezik őket. Az ASMR-élményt ugyanis nem mindenki képes átélni: a National Geographicnak nyilatkozó Craig Richard biogyógyszerészeti kutató szerint az emberek csupán 10-20 százaléka érzékeli azt, ami nemcsak nevében, hanem a kiváltott reakciókat illetően is ASMR-nek tekinthető.
Egyszerre eufória és borzongás
Az ASMR-élményt többféle kiváltó ingerhez kapcsolják azok, akik megtapasztalják, az élmény jellege viszont eléggé tipikus. Egy 2021-ben publikált tanulmányban Thomas R. Swart, Natalie C. Bowling és Michael J. Banissy egy olyan általuk fejlesztett online mérőeszközt mutattak be, amihez a vizsgálatban részt vevőktől gyűjtöttek adatokat arról, hogy mit éreznek a videók megtekintésének hatására. A legtöbben a fejtető felől a tarkón át haladó érzésről számoltak be, ami a test további részeire is tovaterjed, és amit libabőr is kísérhet. Swart kutatócsoportjának célja mégsem az élmény leírása volt, hanem az, hogy olyan kérdőívet dolgozzanak ki, amivel elkülöníthetők azok, akik valóban átélik az ASMR-t és azok, akik igazából nem.
Az ASMR során keletkező olyan agyi folyamatokat funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatra alkalmas készülékkel, azaz fMRI-vel is ki lehet mutatni, ahogy arra Emma Barratt és Nick Davis 2015-ös, az ASMR-kutatásokban etalonnak számító tanulmánya rávilágít. Barratték beszámoltak az ASMR jótékony hatásairól is, miszerint az élmény a flow-hoz hasonlítható, csökkenti a depresszió tüneteit és enyhítheti a krónikus fájdalmat azoknál, akik fogékonyak rá. Egy későbbi, 2018-ban megjelent kutatás azt is megmutatja, hogy az ASMR hatására olyan agyterületek aktiválódnak, amik a dopamin és az oxitocin felszabadulását előidéző jutalmazó rendszerhez kapcsolódnak. Ezért lehetséges, hogy az ASMR-re fogékonyak egyszerre érzik magukat kipihentnek és felvillanyozottnak.
Az érzés és a tartalom nem ugyanaz
A legtöbb ASMR-videóban valamilyen hétköznapi nesz hallható: suttogás, kaparászás, fésülködés vagy pakolászás. De nem csak hangok idézhetik elő az érzést: van, akiből vizuális ingerek váltják ki a reakciót. Barratt és Davis kísérletében összesen kilencféle inger volt felsorolva, köztük a mosolygás, amit a kutatók nem tipikus triggerként, hanem egyfajta kísérő ingerként azonosítottak, ugyanis a legtöbb videóban ez is megjelenik, önmagában azonban nem tekinthető ASMR-ingernek.
A Sheffield-i Egyetem kutatói 2018-as tanulmányukban az ASMR-tartalomfogyasztás hatására bekövetkező fiziológiai változásokat vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy vannak, akik ténylegesen átélik az agyból kiinduló válaszreakciót, míg mások nem is ASMR-élményben részesülnek, csak kellemesnek találják a videókat, és csak divatból nézik őket.
Emiatt nehézséget jelent az ASMR-re fogékony és az arra egyáltalán nem reagáló vizsgálati alanyok toborzása a további kutatásokhoz. A steril körülmények ráadásul mindig csökkentik a reakció intenzitását, mivel a kutatók a laboratóriumban nem tudnak elég komfortos környezetet teremteni. A tartalmak kiválasztása sem egyszerű, mert a közösségi médiában népszerű repülőgépzaj vagy tűzropogás a szakértők szerint nem ugyanolyan tipikus ASMR-kontent, mint a fésülködés vagy a suttogás hangja.
Függ a személyiségtől, és a mindfulness-szel is kapcsolatban állhat
Giulia Poerio szerint, aki az Essexi Egyetemen tanít pszichológiát, az ASMR a szinesztéziához vagy az alvási paralízishez hasonlóan nehezen leírható és megérthető jelenség, de a kutatások már most elég bizonyítékot szolgáltatnak ahhoz, hogy érdemes legyen további vizsgálatokat folytatni. Egy 2018-ban publikált kutatás szerint például az ASMR-reakció kapcsolatban állhat a mindfulness-szel, vagyis a tudatos jelenlét képességét növelheti azokban, akik fogékonyak rá. Ennek bizonyítására kanadai kutatók úgynevezett mindfulness-skálákat használtak: ilyen a Toronto Mindfulness Scale (TMS) és a Mindful Attention and Awareness Scale (MAAS). A kísérletekben résztvevőkkel a tudatos jelenlétre vonatkozó kérdőíveket töltettek ki, azután ASMR-videókat mutattak nekik, majd újra kitöltették velük a kérdőíveket. Az alanyok a videók megtekintése után néhány ponttal magasabb pontszámot produkáltak a MAAS skálán, és a TMS kíváncsiság dimenziójában is több pontot értek el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: