A brit királyi család csütörtök este bejelentette, hogy II. Erzsébet királynő 96 éves korában, a skóciai Balmoralban található nyári rezidenciáján elhunyt. Az 1952-ben, 25 évesen trónra került Erzsébet az újkori történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodójaként és a leghosszabb ideig uralkodó királynőjeként vonul be a történelemkönyvekbe, a szuverén államokat tekintve – XIV. Lajos francia király nem egészen két évvel tovább (72 évig) birtokolta a trónt, mint II. Erzsébet.

A brit gyarmatbirodalom felszámolása, a Falkland-szigeteki háború és a Brexit is az ő – egyébként 15 miniszterelnök kormányzásán átívelő – uralkodói pályája alatt történt, de minden bizonnyal sokan inkább a bulvárbarát oldaláról, a corgijaival és dédunokáival közös fotóiról, színes öltözékeiről és kalapjairól, vagy épp a Diana-ügy és a királyi család más botrányai miatt emlékeznek majd rá.

Azt viszont talán kevesen tudják róla, hogy több mint 600 brit szervezet patrónusa volt, többek között olyan tudományos, illetve természet- és környezetvédelmi intézeteké, mint a Royal Institution (Brit Királyi Intézet), a British Science Association (Brit Tudományos Szövetség), a Royal Geographical Society (Brit Királyi Földrajzi Társaság), vagy épp a National Institute of Agricultural Botany (Országos Mezőgazdasági Botanikai Intézet) és a Royal Society for the Protection of Birds (Brit Királyi Madárvédelmi Társaság). II. Erzsébet hozzájuk fűződő viszonya ráadásul, ahogy az a szervezetek nekrológjaiból kiderül, nem csak jelképes volt: a királynő gyakran meg is látogatta az intézményeket, és részt vett az adománygyűjtő eseményeiken is.

A tudománnyal már egész korán kapcsolatba került. Tizenegy éves volt, amikor hétéves húgával, Margit hercegnővel és nagymamájukkal, Mária királynéval együtt először ellátogatott az 1857-ben alapított londoni Science Museumba. Az 1938. március 21-i látogatás apropója a világ első interaktív, gyerekeknek szánt tudományos ismeretterjesztő kiállításának megnyitója volt.

A királyi család tagjaként az új technológiákhoz is hamar hozzá kellett szoknia. Első rádiószereplésén 14 évesen túlesett, amikor apja, VI. György király 1940-ben, a háborús közhangulat javításának céljából elintézte, hogy Erzsébet húgával együtt szerepeljen a BBC rádiós gyerekműsorában. A rádió szerves része lett életének: 21. születésnapján, 1947-ben egy dél-afrikai rádióadásban jelentette be, hogy életét az egykor a Brit Birodalmat alkotó országok által létrehozott Nemzetközösség szolgálatának szenteli, és még ugyanebben az évben élőben közvetítette a rádió az év eseményét, az esküvőjét Fülöp herceggel, harmadik unokatestvérével.

Még nagyobb szerepe volt a következő technológiai mérföldkő, a televízió történetében: az 1953. június 2-i koronázási ünnepségét az első nagy globális tévés eseményeként tartják számon, amit nagyjából 20 millió ember nézhetett egyszerre élőben – a ceremóniát mozikban és templomokban is közvetítették, de a tévékészülékek eladásai is az egekbe szöktek, annyian akarták az otthonukban követni az eseményeket.

A koronázás közvetítése óriási kihívás elé állította a BBC-t. Nem volt elég, hogy a vendégekkel zsúfolt westminsteri apátságban valahogy el kellett helyezni a korabeli ormótlan kamerákat, a szertartás utáni londoni körút teljes útvonalát követő kamerák és mikrofonok kábelezését is meg kellett oldani, hogy a kép és a hang eljusson a csatorna irányítótermeibe, és persze a nézőkhöz.

A történelmi adás előtt a brit parlament tagjai vitára bocsátották, hogy a nemes esemény ilyen szintű demokratizálása méltó-e a királyi hagyományokhoz, de Erzsébet átnyúlt a politikusok feje fölött, és személyesen ragaszkodott a koronázás tévés közvetítéséhez. Bár az ünnepélyről készült dokumentumfilmet a moziban is bemutatták, a televízió lett a koronázási ceremónia nagy technológiai nyertese, hiszen az országban először tapasztalhatták meg tömegek a közös tévézés eufórikus élményét.

Az V. György király és a BBC által 1932-ben elkezdett, hagyománnyá alakult karácsonyi köszöntőbeszédet Erzsébet is minden évben elmondta, és a tévé aranykorával nála érkezett el az idő ahhoz, hogy 1957-ben először a televízió is közvetítse az uralkodó karácsonyi üzenetét a népének.

link Forrás

Karácsonyi tévébeszédei nemcsak a királyi család naptárában váltak elmaradhatatlan programmá, de a tévénézőknek is kötelező esemény volt minden évben.

A konzervatív életmód ellenére II. Erzsébet és a királyi család mindig ügyelt arra, hogy a legmodernebb technológiai eszközökhöz nyúljanak, ezért például 2007-től már a Youtube-ra is felkerültek a karácsonyi beszédek.

Az internettel sem gyűlt meg a baja, már 1976-ban elküldte az első e-mailjét az akkor még ARPANET-nek hívott hálózaton keresztül, 1997-ben ő indította el a királyi család első hivatalos weboldalát, 2008-ban pedig a Google londoni főhadiszállására látogatott Fülöp herceggel, hogy többek között a Youtube újdonságairól tájékozódjanak, vagy bejárják az angol fővárost a Google Earth segítségével.

Kedvenc tudományos helyszíne, a londoni Science Museum 2014-ben arra is rávette a királynőt, hogy egy informatikai kiállítás keretében a Twitteren is létrehozza első bejegyzését.

Már 92 éves volt, amikor utolsó látogatásán a Science Museumban, 2019 márciusában először posztolt az Instagramra is. A királynő egy olyan levelet fotózott le, amit 1843-ban az üknagyapjának, Albert hercegnek írt Charles Babbage, a programozható számítógép elméletének megalkotója.

A levél ismertetése mellett a királynőnek a jelenkor technológiájáról is volt mondanivalója: „A mai napon volt szerencsém megismerni a gyerekek számítógépes kódolási kezdeményezéseit, és helyénvalónak gondolom, hogy ezt az Instagram-bejegyzést a Tudományos Múzeumból posztoljam, amely régóta pártfogolja a technológiát, az innovációt, és inspirálja a jövő generációinak feltalálóit.”

Végül a koronavírus-járvány alatt, már bőven a 90-en túl még jobban bele kellett merülnie az online világba, és lánya, Anna hercegnő segítségével gyorsan ki is tanulta a Zoomot, és rutinos videókonferencia-szereplővé vált, még a 2021-es, online megtartott British Science Week programjában is feltűnt videóhíváson keresztül.

A legnagyobb tudományos szervezetek személyes történetekkel búcsúztatták a királynőt. Az 1799-ben alapított Royal Institutionnek a kezdetek óta automatikusan védnöke az aktuális uralkodó, de az intézet szerint ez a kapcsolat egészen az 1970-es évekig csak formális volt, de Erzsébet és Fülöp 1973-as látogatásával nagyot fordult a királyi család és a Royal Institution kapcsolata: ez volt az első alkalom, hogy az éppen hatalmon lévő uralkodó ellátogatott az intézetbe. Amellett, hogy a királyi pár megnyitotta a helyszínen a Faraday Múzeumot, Erzsébet királynő még Michael Faraday eredeti elektromágneses indukciós gyűrűjét is kipróbálta.

A Brit Királyi Madárvédelmi Társaság szintén arról számolt be, hogy a királyi hagyományoktól eltérően II. Erzsébet szoros kapcsolatot ápolt a szervezettel. Stuart Housden, a társaság korábbi elnöke elmondta, „Őfelsége élénken érdeklődött a balmorali birtokán vadon élő állatok állapota iránt, és egy nap lovaglás közben olyan nagy örömmel fedezett fel egy fészekaljnyi fürjfiókát, hogy gondoskodott arról, hogy engem is tájékoztassanak róla. Tanácsot kért arról is, hogyan lehetne javítani a birtok gondozásán az élővilág érdekében” – mondta.

II. Erzsébet nemcsak szívesen mutatkozott, de az érintettek elmondása szerint szívesen is beszélgetett a tudományok legismertebb képviselőivel.

Az egyik legfontosabb technológiai-tudományos előrelépés II. Erzsébet uralkodása alatt az űrkutatás fejlődése volt, és nem lehetett kérdés, hogy amikor a Holdra szálló Apollo–11 misszió tagjai a hazaérkezés után világkörüli turnéra indultak, a Buckingham-palotába is meghívták őket. Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins londoni látogatására 1969. október 14-én került sor, és hiába voltak az űrhajósok szinte egyidősek a királynővel, a megilletődöttség különböző formái jelentkeztek náluk.

Armstrong később elárulta, hogy aznap olyan betegség tört rá, hogy már majdnem lemondta az eseményt, de végül elment, és jól le is köhögte a királynőt. Buzz Aldrin pedig azt osztotta meg a Twitteren, hogy Collins olyannyira ügyelt arra, hogy ne fordítson hátat a királynőnek, hogy majdnem leesett a lépcsőn.

A 2018 márciusában, 76 éves korában elhunyt angol elméleti fizikussal, Stephen Hawkinggal annak ellenére ápolt jó viszonyt a királynő, hogy a világ egyik leghíresebb tudósa visszautasította, hogy lovaggá üssék, mert nem volt megelégedve a tudomány állami támogatásának mértékével – erről maga Hawking számolt be 2008-ban. Ennek ellenére két kitüntetést is megkapott a királynőtől, akivel könnyed hangulatú beszélgetéseket folytatott – 2014-ben, egy jótékonysági rendezvényen állítólag azzal a kérdéssel ment oda Hawkinghoz a királynő, hogy megvan-e még az az amerikai hangja (a digitális kommunikációs rendszerének kiejtésére utalva), amire a fizikus csak annyit válaszolt, hogy az ő hangja szerzői jogvédelem alatt áll.

Hogy ez a visszafogott külsőbe burkolt fejlődéspártiság mennyire marad a királyi család sajátja III. Károly, az alternatív gyógyászat nagy hívének trónra lépésével, ha egyáltalán a hamarosan 74 éves Károly vállalja a rá eső szerepet, arról a következő hónapokban már valószínűleg tisztább képet kaphatunk, de az biztos, hogy II. Erzsébet népszerűségéhez sokat hozzátett az a fajta nyitottság és érdeklődés, amit például a tudományok és a technológia felé mutatott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás