Meghalt Stephen Hawking

76 éves korában meghalt Stephen Hawking brit fizikus, a Cambridge-i Egyetem Elméleti Kozmológia Központjának igazgatója, aki az általános relativitásról, a fekete lyukakról és az általuk kibocsátott sugárzásról alkotott elméleteivel írta be magát speciálisan a fizika, általánosságban az emberiség történetébe. 

Hawking 1942-ben született Oxforban, és ott is járt egyetemre; mivel kozmológiából akkor még nem lehetett, fizikából szerezte meg diplomáját, summa cum laude minősítéssel. Doktori fokozatát 1966-ban, Cambridge-ben szerezte.

II. Erzsdébet brit királynő véletlenül belefut Stephen Hawkingba a chelsea-i virágkiállításonFotó: MATT DUNHAM/AFP

Hawking 1974-ben fedezte fel, hogy a fekete lyukak hőt bocsátanak ki magukból. A róla elnevezett Hawking-sugárzás lényege, hogy a kvantummechanika határozatlansági relációja (Heisenberg-elv) értelmében a fekete lyukak részecskéket bocsátanak ki magukból, így tömegük és energiájuk csökken – ezt nevezik a fekete lyukak párolgásának. Az elkövetkező évtizedekben Hawking további fontos elméleteket fogalmazott meg a szingularitásról, az ősrobbanásról, a galaxisok keletkezéséről és az univerzum hullámfunkciójáról.

Hawking: A filozófia halott

Élete során Hawking számos, a fizikához nem szorosan kapcsolódó területről fejtette ki véleményét. Elképzelhetőnek tartotta, hogy léteznek idegen lények, viszont óva intette az emberiséget attól, hogy kapcsolatba lépjen velük, mert szerinte ez ugyanolyan következményekkel járna az emberiségre nézve, mint Columbus felfedezése Amerika őslakosaira. A vallásban nem hitt: „Létezik egy alapvető különbség a vallás között, ami a tekintélyen alapul, és a tudomány között, ami a megfigyelésen és a józan észen. A tudomány fog győzni, azért, mert működik” – mondta 2010-ben.

Hitt viszont a mesterséges intelligenciában: azt állította, hogy a szuperintelligens gépek létrehozása az emberiség legnagyobb eseménye lenne – hozzátette ugyanakkor, hogy lehet, hogy egyben az utolsó is, hacsak nem tanuljuk meg, hogyan kerüljük el a mesterséges intelligenciával járó veszélyeket.

A filozófiát halottnak nyilvánította, mondván: a filozófusoknak nem sikerült lépést tartaniuk a természettudományok fejlődésével, és a természettudósok váltak az emberi tudásvágy kielégítésének letéteményeseivé.

Hawking, a popkultikon

22 éves korában motoros neuronbetegséget (ameotrófiás laterálszklerózis, ALS, más néven Lou Gehrig-kór) diagnosztizáltak nála, és ahogy a betegség súlyosbodott, a tudós már csak egy ujját, a szemét és a fejét tudta mozgatni. 1985-ben egy életmentő gégemetszés következtében elvesztette a beszélőképességét; attól kezdve beszédszintetizátorral kommunikált. Három gyermeke született: Robert, Lucy és Timothy.

Számos kitüntetést kapott, köztük a Brit Birodalom Érdemrendjét, és 1974-ben a Royal Society tagjává választották. Rengeteg ismeretterjesztő könyvet írt (A világegyetem dióhéjban; A mindenség elmélete), és az elmúlt évtizedekben alakja a popkultúra szerves részévé vált: szerepelt a Simpsons családban, az Agymenőkben, a Star Trek egyik epizódjában, a Monty Python élő fellépésében, és – ha csak megidézve is – a Qubit indulását beharangozó videóban is. 

Aki nem hallotta még a Galaxy Songot Stephen Hawking tolmácsolásában, most mindenképpen pótolja!

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

Mi az a tudományos ismeretterjesztés?

Egyes részterületek megítélésében nagy viták vannak mondjuk a pszichológiában, a történettudományban vagy a szociológiában is, de arra a nyelvészeten kívül csak a filozófiában tudok példát, hogy a leírásnak szinte semmilyen eszközében nincs általános egyetértés.