A világ legfehérebb festéke már elég vékony ahhoz, hogy autókon vagy repülőkön is használják
Korábban csak épületfelületeken kísérleteztek azzal a fehér festékkel, amelyet az Indiana állambeli Purdue Egyetem mérnökei fejlesztettek 2021-ben. A festék a felületre eső napfény mintegy 98 százalékát képes visszaverni, ezzel növeli azoknak az épületeknek az energiahatékonyságát, ahol használják. Mostanra sikerült úgy módosítani a festék összetételét, hogy vékonyabb rétegekben is hatékonyan tudják alkalmazni, így például autók és repülőgépek festésére is lehet majd használni.
Az eredeti ultrafehér festék a bárium-szulfátnak köszönheti magas fényvisszaverő képességét. A kémiai vegyületet fotópapírokban és kozmetikai szerekben is alkalmazzák a színe miatt. A festékhez különböző méretű részecskék formájában adták hozzá a vegyületet, hogy a napfény minél szélesebb tartományát vissza tudja verni, írja a New Atlas.
Ahhoz azonban, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, 80-90 százalékos fényvisszaverő képességgel rendelkező festékeknél is jobb eredményeket érjenek el, igen vastag, 400 mikronos rétegben kellett a sűrű festéket a felületre felvinni. Ezzel viszont már sikerült elérni, hogy a belső tereket hűvösebben tartsák, mint a külső hőmérséklet. A vastag rétegezés egy tetőszerkezet esetében nem jelent problémát, de például egy közlekedési eszköznél komoly súlyterhelésnek számíthat.
A Cell Reports Physical Science-ben megjelent tanulmányban a Purdue Egyetem kutatói ezért új receptet mutattak be a fehér festék létrehozásához. Ebben hexagonális bór-nitrid nanorészecskéket használnak, és mindössze 150 mikronos vastagságra van szükség a közel 98 százalékos hatékonysághoz. Az új festék előnye továbbá, hogy sűrűsége is kisebb, mint az eredetinek, tehát akár 80 százalékkal csökkenthet a rárakódó tömeg azonos eredményesség mellett.
Azzal, hogy a festékréteg könnyebbé válik, megnyílik a lehetőség azelőtt, hogy járműveken, repülőgépeken, vagy akár űrhajókon is alkalmazzák. Használatával csökkenthető a klimatizálásra fordított energia, és így az ebből származó környezetterhelés is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: