A tavalyi Dubajban tartott klímacsúcson a világ országai abban állapodtak meg, hogy 2050-re az energiaipar nettó zéró kibocsátású lesz, 2030-ig pedig megtriplázzák a magújulók arányát és befejezik a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
Több mint két éve üzemel a világ első exaskálájú szuperszámítógépe, a Frontier. A géppel az utóbbi hónapokban olyan rekordméretű szimulációkat végeztek, amelyek a sejtek működését, a földi klíma jövőjét és a galaxisok fejlődését segíthetnek megérteni.
Hiába beszélünk az újrahasznosítás fontosságáról, önmagában sem a cégek, sem a lakosság lelkesedése nem elég, de ketten együtt globális szinten is csodákra lennének képesek.
A szükséges pénz nagy részét átcsoportosítással lehetne előteremteni.
Nem biztos, hogy az elektromos hajtású járműveké a jövő: miután az elmúlt években kiderült, hogy a hidrogén bányászható, egyre kézzelfoghatóbb a lehetőség, hogy a következő évtizedekben hidrogénes autók és buszok gurulnak az utakon.
A befektetők egy része azt sérelmezi, hogy a BP jelenlegi vezetői szerényebb éghajlatvédelmi célokat fogalmaztak meg, mint amiket korábban elfogadtak.
Igaz, hogy a koronavírus-járvány utáni fellendülés energiaszükségletét részben szénhasználattal fedezték, de így is inkább a megújulók térnyeréséről szólt az elmúlt időszak az energetikában.
Rá lehet-e bízni a megújulókra a magyar villamosenergia-rendszert? A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője, Toldi Ottó válasza az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának kritikájára.
Az energiaföldrajzi kutatócsoport szerint sem a Toldi Ottó által a megújulók termeléséről ismertetett adatok, sem a belőlük leszűrt következtetések nem felelnek meg a valóságnak, így javasolják a gázerőművekre vonatkozó állításokat is erős forráskritikával kezelni.
A palagáz kitermelése, a cseppfolyósított földgáz szállítása és felhasználása egyszerre szól a készletekről, a kitermelési technológiáról, a kereskedelemről és a politikai haszonszerzésről. Csodafegyver az LNG, vagy út az ökológiai katasztrófa felé?
Jóváhagyták az évi 16 ezer megawattóra villamosenergia-termelésre képes naperőmű csatlakozási kérelmét.
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.
2100-ig a földgázhasználat felét is kiválthatja, ha hihetünk a becsléseknek.
A Másfél fok friss összefoglalója rámutat, hogy a földgázbehozatal és -felhasználás egyáltalán nem klímatudatos megoldás, ha a 1,5 Celsius-fokos klímacélt be kívánja tartani az EU, akkor s keresletcsökkentésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Mi a különbség szemét és hulladék között? Hogyan hasznosítható a háztartási lebomló hulladék, miképp lesz energia abból, ami felesleges? A biogázüzemekben rejlő lehetőségek kihasználásához komplett szemléletváltás kell, de a körforgásos gazdálkodás modelljébe jól illeszthető megoldást képviselnek.