Ahogy tavaly, úgy idén is a molekulaépítés állt a kémiai Nobel-díj középpontjában: az úgynevezett klikk-kémia és bioortogonális kémia úttörői, az amerikai Carolyn Bertozzi (Stanford Egyetem), honfitársa, a Scripps Kutatóintézetnél dolgozó Barry Sharpless, valamint a dán Morten Meldal (Koppenhágai Egyetem) vehetik majd át az elismerést.

A 81 éves Sharplessnek ez a második Nobel-díja, 2001-ben szintén a kémiai elismerést vehette át a redoxireakciók kutatásában végzett munkájáért.

A vegyészeket régóta hajtja az egyre bonyolultabb molekulák építése, és ennek a gyógyszerfejlesztésben meg is van az eredménye, de a gyógyhatású természetes molekulák mesterséges előállítása általában időigényes és nagy költségekkel jár. A kémiai Nobel-díjakról döntő bizottság elnöke, Johan Åqvist szerint az idei díj annak a szellemiségnek jár, miszerint nem kell túlbonyolítani a dolgokat, hanem azzal kell dolgozni, amivel könnyen lehet. Mint mondta, a díjazottak bizonyították, hogy „funkcionális molekulákat akár egyszerű módon is lehet építeni”.

A DNS feltérképezésétől a rákgyógyszerek javításáig

Barry Sharpless az ezredforduló környékén kezdte használni a klikk-kémia (click chemistry) kifejezést, amely az egyszerű és megbízható kémia egy olyan formája, ahol a reakciók gyorsan lezajlanak, és nem keletkeznek nem kívánt melléktermékek.

Sharpless és Morten Meldal nem sokkal később egymástól függetlenül mutatta be a klikk-kémia koronaékszerének tartott rézkatalizált azid-alkin cikloaddíciót, amit a gyógyszerfejlesztésben, a DNS feltérképezésében és polimerek szintézisénél is alkalmaznak.

Carolyn Bertozzi később új szintre emelte a klikk-kémiát: a sejtek felszínén található fontos, de nehezen megfogható biomolekulák (glikánok) feltérképezésére olyan klikkreakciókat fejlesztett ki, amelyek élő szervezetekben is működnek. Bertozzi 2003-ban alkotta meg a bioortogonális kémia fogalmát, és a területen elért eredményeinek köszönhetően a reakciók úgy zajlanak, hogy azok nem zavarják a sejt természetes kémiai folyamatait. Ezeket a bioortogonális reakciókat ma már világszerte használják a sejtek feltárására, biológiai folyamatok nyomon követésére, de már a klinikai vizsálat alatt álló rákgyógyszer-jelöltek célzásán is sikerült javítani a segítségükkel.

„A klikk-kémia és a bioortogonális reakciók a funkcionalizmus korszakába vezették a kémia tudományát, ami óriási hasznot hoz az emberiségnek” – szól a Nobel-bizottság indoklása.

Még két (és fél) Nobel-díjat osztanak ki idén

A kémiai Nobel-díjat 1901 és 2021 között 113 alkalommal osztották ki, és összesen 188-an kapták meg, közöttük mindössze hét nő. Az is kiderült, hogy 2022-ben sem lesz Nobel-díjas Karikó Katalin, akit kutatótársával, Drew Weissmannal együtt az orvosi és a kémiai elismerésre is esélyesnek tartottak a mRNS-vakcinák fejlesztéséért, és valószínűleg minden évben ott lesz a nevük a két kategória díjának legfőbb várományosai között, amíg meg nem kapják.

A 2022-es Nobel-díjak kihirdetése hétfőn kezdődött az orvosi-élettani díjjal, kedden folytatódott a fizikai díjjal, majd csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a békedíj nyerteseinek megnevezésével ér véget a sor. A hivatalos Nobel-díjakat kiegészítő közgazdasági Nobel-emlékdíj győztesét október 10-én, hétfőn hirdetik ki.

Az elismerés 10 millió svéd koronás (körülbelül 388 millió forintos) pénzjutalommal jár, a díjakat hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: