Egy korábbi Nobel-díjas fia, a neandervölgyi genomot szekvenáló Svante Pääbo kapta a 2022-es orvosi Nobel-díjat
Svante Pääbónak, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatójának ítélték oda a 2022-es orvosi-élettani Nobel-díjat. A kutatót a hivatalos bejelentés szerint „az emberek kihalt elődeinek genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért” díjazták.
Az indoklás szerint a svéd genetikus szinte lehetetlennek tűnő eredményt ért el, amikor sikerült szekvenálnia a mai ember kihalt rokona, a neandervölgyi ember genomját, majd újabb szenzációs felfedezést tett egy korábban ismeretlen hominin faj, a gyenyiszovai ember felfedezésével.
Pääbo azt is megállapította, hogy a kihalt rokonainktól a Homo sapiensre történő génátvitel körülbelül a 70 ezer évvel ezelőtti afrikai vándorlás után történt. Ez az átvitel ma már fiziológiai jelentőséggel bír, például az immunrendszerünk fertőzésekre való reakcióját is befolyásolja.
Az észt származású édesanyja vezetéknevét viselő kutató apja, Sune Bergström svéd biokémikus szintén Nobel-díjas, ő 1982-ben megosztva kapta meg az orvostudományi elismerést a prosztaglandinok izolálásáért és szerkezetük felderítéséért.
A 67 éves Pääbo hétfő délelőtt, kávézás közben kapta a hírt a díjazásáról, és a Nobel-díjak hivatalos Twitter-oldala szerint a kezdeti sokk után az első gondolata az volt, hogy vajon megoszthatja-e a hírt a feleségével még a bejelentés előtt.
1901 óta 114. alkalommal ítélték oda az orvosi-élettani Nobel-díjakat, és ez idő alatt a 225 díjazott között mindössze 12 nőt ismertek el. Mint korábban Sándor Judit írta erről a történelmi trendről: a tudósnők sikerképlete más, mint a férfiaké.
Új tudományágat alkotott, hogy felfedje az ember evolúciós útját
A paleontológiai és régészeti kutatások alapján tudjuk, hogy az anatómiailag modern ember, a Homo sapiens körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, míg legközelebbi ismert rokonaink, a neandervölgyiek Afrikán kívül fejlődtek ki, és 400 ezertől 30 ezer évvel ezelőttig Európát és Nyugat-Ázsiát is benépesítették, mielőtt kihaltak. A Homo sapiens csoportjai nagyjából 70 ezer évvel ezelőtt vándoroltak a Közel-Keletre, majd onnan a világ többi részére, így a neandervölgyiekkel több tízezer éven át egymás mellett éltek.
2001-re szinte a teljes emberi genomot sikerült szekvenálni, ami lehetővé tette a mai ember és a kihalt emberi populációk közötti kapcsolat tanulmányozását – ehhez azonban szükség volt az archaikus neandervölgyi példányokból származó genomiális DNS szekvenálására. Az Uppsalai Egyetemen végzett Svante Pääbo posztdoktorként az evolúcióbiológia egyik úttörője, Allan Wilson mellett kezdte el kidolgozni a neandervölgyi DNS-ek vizsgálatának módszerét, és ez a munka több évtizeden át tartott.
Az akkor már a Müncheni Egyetemen kutató Pääbo munkatársaival együtt 1997-ben jelentette, hogy elsőként sikerült szekvenálniuk a neandervölgyiek mitokondriális DNS-ének egy régióját egy 40 ezer éves csontdarabból. Ezt összehasonlították a mai emberek és csimpánzok DNS-ével is, így kiderült, hogy a neandervölgyiek genetikailag különböztek ezektől az emberféléktől.
Ezután Pääbo lehetőséget kapott, hogy Lipcsében új Max Planck Intézetet hozzon létre (ez lett az Evolúciós Antropológiai Intézet), ahol a terület legnagyobb kutatóival és kritikus szakértőkkel együtt fejlesztette tovább a módszereit. Végül 2010-ben teljesítette a lehetetlennek tűnő feladatot: közzétette az első neandervölgyi genomszekvenciát. Összehasonlító elemzésekből az is kiderült, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens legutóbbi közös őse 800 ezer évvel ezelőtt élt, a két emberféle pedig évezredeken keresztül keveredett egymással, és ma az európai vagy ázsiai származású emberek genomjának körülbelül 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől.
Egy másik rokonunk, a gyenyiszovai ember feltárása is Pääbónak köszönhető. 2008-ban egy szibériai barlangban találtak rá arra a 40 ezer éves ujjcsont-töredékre, amely kivételesen jól megőrzött DNS-t tartalmazott, így a svéd kutató könnyen szekvenálni tudta. A gyenyiszovai DNS az emberétől és a neandervölgyitől is különbözött, de utóbbihoz hasonlóan szintén felfedezte a Homo sapiens felé történő génáramlást – egyes délkelet-ázsiai populációk ma is akár 6 százaléknyi gyenyiszovai DNS-t hordoznak.
Úttörő kutatásai révén Svante Pääbo egy teljesen új tudományágat alkotott, a paleogenomikát, amelynek módszereivel nemcsak az emberi evolúció történetét vagy a különböző emberfélék vándorlását és keveredését lehet korábban elképzelhetetlen részletességgel megismerni, hanem az is kideríthető, hogy az ember kihalt rokonainak génszekvenciái hogyan hatnak a mai emberre. A ma élő tibetieknél megtalálható EPAS1 gén gyenyiszovai változata például előnyt biztosított a nagy magasságokban való túléléshez, míg egyes neandervölgyi gének a különböző fertőzésekre adott immunválaszunkat befolyásolják.
Nem az a kérdés, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas lesz-e, csak az, hogy mikor
Ahogy tavaly, úgy idén is sokan esélyesnek tartották az orvosi Nobel-díjra Karikó Katalint és kutatótársát, Drew Weissmannt, az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatóit. A két kutató évtizedeken át dolgozott a hírvivő RNS-en alapuló oltásokon, amelyeknek az első gyakorlati alkalmazása a Pfizer/BioNTech és a Moderna covidvakcinája lett.
Idén nemcsak a CNN gyűjtésébe került bele a páros, de a statisztikai alapú Nobel-jóslatok szerint is kiemelt esélye volt Karikóéknak, ugyanis a Nobel-díjasok sikerét előrejelző hat legfontosabb díj közül már ötöt megkaptak. „Nem az a kérdés, hogy megkapják-e a díjat, hanem az, hogy mikor” – mondta a Yale Egyetem orvosi karának biológusa, Jason Sheltzer.
Karikó Katalinnak és társának még így sincs minden veszve az idei Nobel-szezonban, ugyanis a szerdai kémiai díjra is kiemelten esélyesnek tartják őket a szakértők.
A 2022-es Nobel-díjak kihirdetése kedden a fizikai kategóriával folytatódik, szerdán a kémiai díjat ítélik oda, majd csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a békedíj nyerteseinek megnevezésével ér véget a sor. A hivatalos Nobel-díjakat kiegészítő közgazdasági Nobel-emlékdíj győztesét október 10-én, hétfőn hirdetik ki.
Az elismerés 10 millió svéd koronás (körülbelül 388 millió forintos) pénzjutalommal jár, a díjakat hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
