kémia

Magyar származású tudós fejtette meg a Stradivari-hegedűk titkát

Mi adja a cremonai aranykorból származó ritka hegedűk tökéletes hangzását? A Texasban élő Joseph Nagyváry biokémikus szerint inkább a fa kezelésére használt vegyületek, semmint a fa anyaga vagy a gondos megmunkálás. A nyugalmazott professzor elméletét most újabb kutatás erősítette meg, amely a felhasznált anyagok közül is többet azonosított.

Tudományos dráma a génszerkesztés körül: miért ez a két tudós kapott Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 feltalálásáért?

Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.

Miből van ez a nyakék, mire vadászott ez a medve, és hányadik századból való ez a csempészfestmény?

A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.