Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A C-vitamin atyja nem csupán zseniális biokémikus, hanem a mai értelemben vett tudománynépszerűsítés egyik úttörője is volt, aki meggyőződéses humanistaként küzdött a tudomány nemtelen célokra való felhasználása ellen.
A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.
A német Benjamin List és a skót-amerikai David W.C. MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért veheti át decemberben a díjat. Az orvosi és a kémiai díjak kihirdetésével így az is kiderült, hogy idén már biztosan nem kap Nobel-díjat Karikó Katalin.
Mi adja a cremonai aranykorból származó ritka hegedűk tökéletes hangzását? A Texasban élő Joseph Nagyváry biokémikus szerint inkább a fa kezelésére használt vegyületek, semmint a fa anyaga vagy a gondos megmunkálás. A nyugalmazott professzor elméletét most újabb kutatás erősítette meg, amely a felhasznált anyagok közül is többet azonosított.
A szegedi Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport a Nature Chemistry folyóiratban publikált eredményei szerint elméleti modellezéssel hozhatók létre a bonyolult reakciók ujjlenyomatai.
A gyökös polimerizáció és a nukleáris láncreakció működései elvei akár a koronavírus visszaszorításának mikéntjét is segíthetnek kidolgozni.
Miközben a tokiói nyári olimpián egyre bővül az érmeket szerző magyar sportolók száma, a tudományos versenyeken is gyűjtik a trófeákat a magyar diákok: kémiából két-két ezüst- és bronzéremmel zárták a seregszemlét.
A nemrég kifejlesztett szuperenzimek alkotóelemeire bontják a műanyag palackokat, a genetikailag módosított baktériumok pedig értékes vegyi anyagokká alakítják azokat. Ez duplán jó a Földnek: a hulladékokat újrahasznosítják, és a számos iparágban felhasználható aroma előállításához sem kell fosszilis anyagokat égetni.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
A pandémia miatt távtanításra kényszerült természettudományos oktatók napi munkáját is könnyíteni kívánja egy magyar közhasznú alapítvány kezdeményezése, amely 2020. október 5-én debütál az interneten.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
A rendkívül instabil ammónium-nitrát nem ég önmagában, viszont olyan koncentrált oxigénforrásként működik, amely felgyorsítja más anyagok égését. A múlt heti bejrúti tragédiához ugyanakkor egy sor emberi hiba is kellett.
A magyar kutató sikerével az ELTE is nagyon jól jár, ugyanis a kémikus úgy döntött, hogy itthon használja fel a másfél millió eurót. Egyebek mellett szuperszámítógépeket vásárol a molekulák elméleti leírását célzó kutatásaihoz.
Az Oxfordi Egyetem és az IBM Research kutatói által mesterségesen létrehozott nanogyűrű az első stabil ciklokarbon-molekula.
2017-ben Kaliforniában halt meg a Nobel-díjas Oláh György, aki a kémiai reakciókban semlegesnek tartott metán aktivizálásával forradalmasította a kémiát. Hogyan jutott el Oláh a „mágikus savtól” a karbokation-kémiáig?
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
A mikrofonnál Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense, az irányított fehérjeevolúción alapuló kutatások magyarországi zászlóvivője.
A gyártók mesterségesen fehérítik a papírt, ám a benne lévő lignin előbb-utóbb reakcióba lép a levegő oxigénjével.
A reakcióképességet is meghatározza, hogy milyen kvantumállapotban van egy vízmolekula – derül ki a Nature legújabb számában közzétett tanulmányból.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.