Ledobta eddigi legfejlettebb modelljét az Anthropic, ami az AI-hoz fűződő viszonyunk átalakulásának hírnöke
A Claude Fable 5-öt annyira veszélyesnek ítéli az amerikai AI-cég, hogy nem is válaszolhat kiberbiztonsági, biológiai és kémiai kérdésekre.
A Claude Fable 5-öt annyira veszélyesnek ítéli az amerikai AI-cég, hogy nem is válaszolhat kiberbiztonsági, biológiai és kémiai kérdésekre.
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
Egy japán-brit-jordániai trió, Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar Yaghi kapja a díjat. A kutatómunkájuk eredménye a klímaváltozás megoldásában is segíthet.
A legnépszerűbb chatbotok Omar Yaghinak és kollégáinak adnák a 2025-ös kémiai Nobel-díjat a gáztárolók építésére és egy sor más alkalmazásra kiválóan alkalmas retikuláris anyagok kifejlesztéséért.
A Szaturnusz körül keringő Enceladus jégkérge alatt globális óceán rejtőzik, ahol úgy tűnik, minden feltétel rendelkezésre áll az élet létezéséhez.
A kutatók szerint a több száz kilométeres mélységben képződött drágakövek olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyekről eddig azt hitték, hogy a Föld kérgében nem létezhetnek egymáshoz közel.
A NASA Curiosity marsjárója még 2013-ban bukkant egy különleges agyagkőre, ami egy friss vizsgálat szerint 10-12 szénatomos alkánokat rejt. Hamarosan újabb vizsgálatok a molekulák eredetére is fényt deríthetnek.
A Tufts Egyetem laborjában a selyemlepke gubójából hoztak létre olyan anyagot, ami kilövés után a levegőben megszilárdul, és hozzátapad a célponthoz.
David Baker új fehérjék tervezéséért kapta a díjat, a Google DeepMind kutatói, Demis Hassabis és John Jumper pedig a fehérjék háromdimenziós szerkezetét meghatározó AlphaFold2 mesterséges intelligencia kifejlesztéséért.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
Kóklerek, szélhámosok, mágusok, vagy a modern tudomány előfutárai? Az alkimisták évszázadokig, sőt évezredekig próbálták megfejteni a bölcsek köve, az aranycsinálás vagy a homunkulusz titkát. De vajon mire jutottak, és hol tartana a világ nélkülük?
A július 21-étől 30-áig zajló versenyen 84 ország 327 diákja vett részt.
2002 óta először kerülhet új elem a periódusos rendszerbe. Az ezt előkészítő kísérlethez egy forró titánsugárra, egy darab plutóniumra és a fénysebesség 10 százalékára volt szükség.
Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium kutatói az 1945-ben felfedezett prométium több, eddig ismeretlen jellemzőjét határozták meg. Ez segítheti a modern technológiai eszközökhöz nélkülözhetetlen ritkaföldfémek felhasználását.
A holland Ben Feringa 2016-ban molekuláris motorok létrehozásáért kapott kémiai Nobel-díjat. Csütörtökön Budapesten járt, és kifejtette, hogyan küzdhetünk meg a milliók halálát okozó antibiotikum-rezisztenciával, és hogyan válthatja ki felfedezése az ablakpucolást.