A lítiumionos akkumulátor fejlesztőié a kémiai Nobel-díj 2019-ben
A Svéd Tudományos Akadémia az amerikai John B. Goodenough, a brit M. Stanley Whittingham és a japán Josino Akira munkásságát ismerte el 2019-ben a kémiai Nobel-díjjal.
A díjat megosztva elnyerő tudósok alapozták meg az elektromos energia tárolásának a gyakorlatban eddig leghatékonyabbnak bizonyuló módszerét.
A lítiumionos, másképpen Li-ion akkumulátor létrehozásával Whittingham foglalkozott elsőként az 1970-es években. Kísérleteihez eleinte titán-szulfid-katódot és fémes lítiumanódot használt, csakhogy a fémes lítium kisebb üzemzavar hatására is hajlamos volt villámsebesen felforrósodni, és ez az akkumulátor felrobbanásához vagy elolvadásához vezetett. Az már akkor látszott, hogy ezen eszközöké a jövő, mert a kapacitás és cellafeszültség tekintetében is megduplázták a korábbi nikkel-kadmium (NiCd) akkukumulátorok teljesítményét.
Az 1980-as évek végén Goodenough (aki 97 évével a Nobel-díj történetének legidősebb díjazottja) kutatócsoportjával kidolgozta azt a megoldást, amely lehetővé tette a lítiumionos akkumulátorok kereskedelmi bevezetését: az újítás lényege a többrétegű lítium-kobalt-oxid (LiCoO2) anyaggal bevont katód volt.
Az energiatárolás Li-ion-alapú módszerét Josino Akira tette annyira biztonságossá, hogy az ezzel működő elemek és akkumulátorok ma már a műtéti úton beültetett szívritmus-szabályozókban, mobiltelefonokban és elektromos járművekben is használhatók.
A Svéd Tudományos Akadémia indoklása szerint a könnyű, újratölthető és tartós lítiumionos akkumulátorok jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat.
A kitüntetettek összesen 9 millió svéd korona (276 millió forint) jutalomban is részesülnek. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító a dinamitot megalkotó kémikus, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ha minden járművet elektromosra cserélnénk, 50 éven belül elfogyna a világ lítiumkészlete
Miután az emberiség belátta, hogy előbb-utóbb elfogynak a fosszilis energiaforrások, lassan rájövünk, hogy a zöld energia tárolásához szükséges akkumulátorokhoz szükséges lítiumból sem maradt sok.
Irányított evolúció: ezért fontosak az idei kémiai Nobel-díjasok kutatásai
A mikrofonnál Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense, az irányított fehérjeevolúción alapuló kutatások magyarországi zászlóvivője.