Mi a baj a katari focivébével?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Félix Sanchez, a katari futballválogatott szövetségi kapitánya szerint hosszú évek áldozatos munkájának köszönhető, hogy az ország megnyerte a 2022-es világbajnokság rendezési jogát, de mások szerint ebben azért lehetett némi szerepe annak az elképesztő mennyiségű pénznek is, amivel az ország megvesztegette a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA tisztségviselőit. 

Ez persze nem lenne egyedülálló eset: 2020-ban az amerikai igazságügyi minisztérium ki is mondta, amit 2010 óta mindenki gyanított. Az ügyben ugyan hullottak fejek is, de attól még Oroszország rendezhette a 2018-as, Katar pedig a 2022-es bajnokságot. Mindkét országról bebizonyosodott, hogy vesztegetéssel jutottak szavazatokhoz, a két évvel ezelőtti hírek legalább hétmillió dolláros katari kenőpénzekről írtak. Ez persze csak csepp a tengerben: a futballszövetség 2015-ös nagy korrupciós botrányában összesen mintegy 150 millió dolláros összegről volt szó. A korrupció persze nem egyedül a FIFA-t jellemzi: a gyanú szerint Nicolas Sarkozy korábbi és Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök is elég jól járt azzal, hogy Katart támogatták a világbajnokság szervezésében. Akárhogy is, a 2022-es vb története eleve rossz csillagzat alatt indult, de nem is csak az odaítélés körülményei miatt követelik egyre többen, hogy a szurkolók bojkottálják az idei világbajnokságot – akár úgy is, hogy még a tévében sem követik a meccseket.

Vendégmunkások

Miután a nagyjából 3 millió lakosú, területét tekintve Magyarországnál kilencszer kisebb arab emírség elnyerte a szervezés jogát, hatalmas infrastrukturális fejlesztésekbe fogott. Az országban hét stadion, egy új repülőtér, metró, 100 hotel és rengeteg új út épült, a döntőnek otthont adó stadion köré pedig egy komplett várost húztak fel. A katari kormány közleménye szerint csak a stadionokon harmincezer vendégmunkás dolgozott. A munkások többsége Bangladesből, Indiából, Nepálból és a Fülöp-szigetekről érkezett, de a Guardian becslései szerint amiatt, hogy a külföldön dolgozó állampolgárok halálát csak az indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i kormányok adatai alapján tették nagyjából hatezerre, a szám még ennél magasabb is lehet

A katari kormány szerint ezek az adatok félrevezetők, mert nemcsak a világbajnokság előkészítésén dolgozó munkásokat számolták bele ebbe a kimutatásba, hanem minden Katarban dolgozó vendégmunkást – és mivel az országban nagyjából minden fizikai munkát afrikai és ázsiai bevándorlók látnak el, ez a szám nem is olyan kiemelkedően magas. A Human Rights Watch 2021-es jelentése szerint azért Katarban mindent meg is tesznek azért, hogy legalább ne is csökkenjen: az ide érkező dolgozóknak túlórával, ki nem fizetett munkával és a munkahelyi biztonság totális hiányával kell szembesülniük. 

A katari cégek egy kafalának nevezett munkamodell alapján az országba csábíthatják a külföldi munkaerőt, de megtilthatják nekik, hogy elhagyják a munkájukat – erről a világbajnokság eljövetelével hivatalosan letettek, de az Amnesty International jogvédő szervezet szerint azért még mindig hétköznapinak számít ez a gyakorlat. A kafalát mindenesetre hivatalosan betiltották, de az Amnesty arra figyelmezteti a kormányt, hogy a vébé után is rajta tartja a szemét, ugyanis attól tartanak, hogy a sportesemény után minden visszatérhet a régi kerékvágásba.

Focizz, ne politizálj

Normális esetben talán elegendő okot adna felháborodásra az is, ha a világbajnokságot rendező ország bizonyíthatóan korrupcióval jutott volna a lehetőséghez, nem is beszélve a több ezernyi (egyes becslések szerint tízezernél is több) vendégmunkás haláláról, de a lista itt még nem ér véget. Katar, hivatalosan a Katari Állam emírség, nem demokrácia, de ezzel nem árultak zsákbamacskát: ezt mindenki tudta, amikor odaítélték neki a rendezés jogát, ahogyan azt is, hogy az országnak nincs számottevő futballmúltja, a a sivatag közepén uralkodó időjárás pedig nemcsak a vendégmunkások életét nehezíti meg, hanem a focistákét is megkeseríti majd. Az ország vezetése a rengeteg infrastrukturális fejlesztésen túl évek óta esküdözik arra is, hogy tökéletes választás egy nemzetközi torna helyszínéül: a 2022-es vb befogadó, gyönyörű, ultramodern és karbonsemleges is lesz. Ez utóbbival is akadnak gondok, de az előbbiek sem teljesültek maradéktalanul, a világbajnokság indulása óta pedig egyre több mindenről derül ki, hogy nem olyan szép, mint amilyennek látszott, vagy amilyennek ígérték. 

A különös helyszínválasztásra és az azt övező botrányra persze a FIFA több ízben is reagált: a futballistáknak például azt javasolták, hogy inkább focizzanak, mintsem hogy politizáljanak, és ne törődjenek vele, hogy milyen állapotok uralkodnak a rendező országban. Persze nem mintha bármi baj lenne vele, ugye: csak a nőket, a melegeket, a bevándorlókat és azokat nyomják el, akik nem értenek maradéktalanul egyet a kormánnyal, álhíreket terjesztenek a teljesítményéről, vagy épp a vallási előírások ellen vétenek. És ami azért még ezen túl is kicsapta az európai szurkolóknál a biztosítékot: hiába a világ egyik legnagyobb sörgyártója, a Budweiser a vb egyik legnagyobb szponzora, a muszlim emirátusban nem lehet akárhol sört kapni, csak a kijelölt szállodákban, ott is nagyon drágán. 

Miután Katar megígérte, hogy a vb idején az érkező szurkolók tömegeinek kedvéért azért enyhítenek ezen a szigoron, mire elkezdődött az első meccs, a kormány meggondolta magát, és a legtöbb helyen csak az amerikai cég alkoholmentes sörét lehet megvásárolni. A Budweiser évente nagyjából 100 millió dollárt költ a vb-re, de a FIFA szerencsére erre is reagált: Gianni Infantino, a szervezet elnöke szerint „ki lehet bírni a meccsnézést sör nélkül”. Az erről szóló egyórás monológjában a katari világbajnokság többi vélt vagy valós problémájára is kitért, de ettől nem igazán lett világosabb semmi, talán csak annyi, hogy toleranciára és türelemre szólította fel a szurkolókat és a játékosokat is, valamint arra, hogy tartsák tiszteletben a bajnokságnak otthont adó ország szokásait. 

Melegjogok 

Infantino ötletei egyelőre nem arattak túl nagy sikert: az országban, ahol börtönbüntetéssel sújtják a homoszexuálisokat és a melegjogi aktivistákat, több válogatott csapatkapitánya is szívárványszínű karszalaggal akart a pályára lépni, de a FIFA végül úgy döntött, hogy ezt nem engedélyezi. Josh Cavallo ausztrál, nyíltan homoszexuális focista szégyenletesnek nevezte a szervezet döntését: mint mondta, a világbajnokságot a következő generáció tagjai is nézik, ő pedig a maga részéről nem szégyelli a nemi identitását, azt viszont felháborítónak tartja, hogy a futballszövetség nem hagyja szóhoz jutni a sokszínűségért kiálló csapatkapitányokat. A FIFA szabályai szerint a játékosok nem viselhetnek semmilyen felszerelést, aminek politikai, ideológiai vagy vallási üzenete van, erre hivatkozva tiltották be a melegjogokért kiálló karszalag viselését. 

James Cleverly brit külügyminiszter „némi rugalmasságot” és a bajnokságnak otthont adó ország értékeinek tiszteletét kérte az odalátogató nézőktől, de biztosította róla a brit futballrajongókat, hogy nem kell eltitkolniuk a nemi identitásukat, ha Katarba látogatnak (ahol egyébként a homoszexualitás halállal is büntethető). Cleverly megszólalását a brit kormány tagjai közül sokan kritizálták, a külügyminisztérium honlapján az szerepel, hogy a Katarba látogató állampolgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az országban a homoszexualitás illegális. 

A szervezők szerint senkit nem érhet bántódás a nemi identitása miatt az országban, sokan azonban attól tartanak, hogy ha katari állampolgárok is részt vennének például egy melegjogi tüntetésen, akkor ha nem is azonnal, de a bajnokság után eljárás indulna ellenük. Az akcióban résztvevő csapatok példátlannak és diszkriminatívnak nevezték a FIFA döntését, a szervezet a OneLove karszalagok helyett alternatív megoldást javasolt, eszerint a karszalagon nem szivárványszínű csíkok lesznek majd láthatók, hanem a No Discrimination felirat. Annak ellenére, hogy a OneLove kampányt betiltották, a szervezet hangsúlyozza, hogy a diszkrimináció elleni fellépésükben az LGBTQI emberek jogaiért is kiállnak. 

Ez nem mindenkit győzött meg: a Human Rights Watch szerint 2022 októberében is tartóztattak még le embereket homoszexualitás vádjával Katarban, a bajnokságra érkező homoszexuális párok a hírek szerint közös szobát sem kaphatnak az újonnan épült száz hotel valamelyikében. Azt, hogy az országban nem nagyon kedvelik a melegeket, nem is rejtik véka alá: Khalid Salman korábbi katari válogatott futballista, a világbajnokság nagykövete szerint a homoszexualitás agybaj, idegrendszeri probléma. Infantino ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy a katari vezetőkkel történő megbeszélés után mindenkit biztosíthat róla, hogy szívesen látják az országban, ha pedig valaki mást állít, az egészen biztosan nem a FIFA, és nem is Katar hivatalos álláspontja. A Montclair Egyetem felmérése szerint ez azért nem győzött meg mindenkit, tíz britből hat brit úgy gondolta, hogy bojkottálni kellene a katari világbajnokságot az ország melegjogi törvényei miatt.

Nőjogok

Az országban a nők helyzete sem rózsás: a Montclair tanulmánya aggasztónak nevezi a nőjogi helyzetet az országban, a női drukkereknek pedig nem javasolják, hogy egyedül mászkáljanak a frissen felújított katari utcákon. Az országban a nők felügyelet nélkül alig tehetnek valamit: férjük vagy férfi rokonuk engedélyére van szükségük ahhoz, hogy megházasodjanak, tanuljanak, állásra jelentkezzenek, 25 éves koruk alatt pedig engedély nélkül és egyedül nem is utazhatnak. Az Amnesty szerint nem kapnak elegendő védelmet a családon belüli erőszak és a nemi erőszak ellen. 

A házasságon kívüli szex a katari törvények értelmében hét év börtönnel is büntethető, és ha muszlim az elkövető, vesszőzésre vagy megkövezésre is ítélhetik. Az országban a nők egészségügyi ellátását is korlátozzák: a szexuális úton terjedő betegségek kivizsgálásához például be kell mutatniuk a házasságlevelüket. A FIFA november elején kiadott közleménye szerint ez a látogatókat nem érinti, a szurkolók bejelenthetik, ha nemi erőszak áldozataivá váltak, és az orvosi kezeléshez sem kell bizonyítaniuk, hogy házasságban élnek.

Rothna Begum, a Human Rights Watch kutatója szerint azért attól nem kell tartani, hogy a világbajnokságra látogató nőket letartóztatják, amiért magukban indulnak útnak vagy nem megfelelően öltözködnek: a dress code csak bizonyos helyeken érvényes, így például sok étterembe, a múzeumokba, mecsetekbe és állami intézményekbe csak úgy lehet belépni, ha nem látszik az ember válla vagy térde, és a hidzsáb viselése sem kötelező.

Karbonsemlegesség

Tegyük fel, hogy Katarnak igaza van: a vendégmunkások halálát a Guardian elszámolta, a melegek biztonságban érezhetik magukat az országban (látogatóként, és amennyiben betartják a szabályokat), a nők jogait is tiszteletben tartják, sőt, még sört is lehet kapni (lehet, de csak a VIP-szektorban). A kép alapján csodás a helyzet, egy leszbikus nő bikiniben is beugorhat egy pofa sörre, amíg tart a vb, de az ország még ezeken kívül is megígért valamit: a karbonsemlegességet. 

A FIFA szerint ez lesz az első karbonsemleges világbajnokság, de úgy tűnik, hogy ez sem jött össze: a DW számításai szerint a szervezők alaposan alulbecsülték a rendezvény klímaköltségét. Gilles Dufrasne, a brüsszeli Carbon Market Watch klímakutatója szerint ez a stadionok esetében különösen látványos, ezeknél ugyanis az építkezéssel járó kibocsátásnak csak egy részét könyvelték el valós CO2-emisszióként, a többiről megfeledkeztek. Az sem világos, hogy mit kezd majd Katar az újonnan épített sportlétesítményekkel: a kormány álláspontja szerint szállodává építik át őket, de Dufresne szerint az ehhez hasonló stadionok a bajnokságok vagy olimpiák lecsengése után a világ minden más pontján az enyészeté lesznek. A szén-dioxid-kibocsátás nagy részéért az utazás a felelős, de az elemző szerint itt is megtévesztők a hivatalos adatok, mert nem számítják hozzájuk a szomszédos országokból érkező repülőgépeket, sokan ugyanis Kuvaitban, Ománban, Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emirátusokban szállnak meg, és onnan utaznak el a meccsekre.

Sajtószabadság 

És mi van akkor, ha mindezek a vádak igazak? Semmi, Katarban ugyanis korlátozzák, hogy miről lehet tudósítani, és miről nem. A FIFA és a kormányzat közleménye szerint a sajtószabadsággal minden rendben van az országban, csak az emír személyét tilos kritizálni, illetve tilos olyan híreket terjeszteni, amelyek a kormány biztonságát veszélyeztetnék. 

Egy 2020-as törvény értelmében álhíreket is tilos terjeszteni, az ilyesmiért akár öt évnyi börtönbüntetés is járhat. A világbajnokságról tudósító újságíróknak ezen kívül tilos magántulajdonban lévő területen, üzletekben és ipari területeken dolgozniuk, de az állami intézményekben, a kórházakban és a vallási jelentőségű épületekben sem dolgozhatnak. Katar sajtószabadság-indexe a térség államaihoz képest még viszonylag jónak számít, de ez a Riporters Without Borders (franciául Reporters sans frontières, RSF) közel-keleti területi igazgatója szerint csak annyit tesz, hogy jelenleg egyetlen újságíró sem tölt hosszabb börtönbüntetést az országban azért, mert a munkáját végezte, máskülönben a sajtószabadság helyzetét szerinte „egyáltalán nem lehet jónak nevezni” Katarban.

Sportdiplomácia 

Akár beszámolhat róla a sajtó, akár nem, a katari helyzet aggasztónak és még a világbajnokságok történetében is példa nélkülinek tűnik. A döntést még Sepp Blatter, a FIFA egykori vezetője is kritizálta, persze utólag: szerinte jobb üzenet lett volna, ha a 2018-as orosz világbajnokság után az Egyesült Államok rendezhette volna a következőt, így a két politikai ellenfél között ez a „béke gesztusa” lehetett volna. Blatter szerint a volt francia válogatott futballista, még az UEFA elnökeként etikai botrányba keveredett Michel Platini tehetett róla, hogy végül Katarnak ítélték a rendezés jogát, őt viszont az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy utasította rá, hogy Katar mellett tegye le a voksát. 

Önmagában az, hogy egy arab ország rendezheti a világbajnokságot, akár üzenetértékű is lehetne: ahogy Blatter a megbékélés gesztusaként értelmezte volna, ha az USA-ban lett volna a 2022-es világbajnokság, úgy az arab és a nyugati világ is közelebb kerülhetne egymáshoz a bajnokság tapasztalatai után. A FIFA 2015-ös korrupciós botránya után viszont kiderült, hogy merre lejt a pálya: a több pénz felé, és hiába a megbékélés és a sportdiplomácia, ha kenőpénzek és állami megrendelések döntik el, hogy hol rendezzék a következő vébét. Katarnak nincs komolyabb futballmúltja, ez az első alkalom, hogy egyáltalán kijuthatott a csapat a világbajnokságra (rendezőként), az ottani kultúrában is elég mellékes szerepet foglal el ez a sport, az éghajlat pedig mindenre alkalmas, csak egy kilencven perces (hosszabbítással még hosszabb) focimeccs megszervezésére nem. A hőség miatt a bajnokságot a szokásostól eltérően a téli időszakra időzítették, a meccseket pedig este játsszák. Túl sok itt a kivétel. 

A már bizonyított korrupció mellett persze ennek más okai is vannak: Katar gazdag ország, és a válogatott hiába nem szerepelt túl jól a nemzetközi tornákon, valami köze mégis van a focihoz, így például a Paris Saint-Germain tulajdonosa is katari. Ez még csak nem is egyedülálló jelenség, az öböl-menti államok irtózatos pénzeket fektetnek a futballba, a Manchester City egy Abu Dhabiba bejegyzett cég tulajdona, a Newcastle pedig egy szaúd-arábiai konzorcium birtokában van. Az sem lehet véletlen, hogy a FIFA töretlen lelkesedéssel védi Katart a szervezet által igazságtalannak bélyegzett vádakkal szemben: a korrupciós pénzeken kívül az öbölmenti országok Európa fontos szövetségesei, a sportdiplomáciát pedig nem véletlenül hívják diplomáciának.

Tiltakozás

De mit lehet tenni, ha az embernek nem tetszik a rendszer? Nagyjából semmit: pénz beszél, kutya ugat, de egyre több helyen tiltakoznak a katari rezsim túlkapásai ellen, és egyre több szurkoló dönt úgy, hogy még online vagy a tévében sem követi nyomon, hogy mi történik a világbajnokságon. Több európai nagyvárosban (Strasbourg, Párizs, Lille, Marseille stb.) nem közvetítik a meccseket óriáskivetítőkön, az angol, német, francia és holland futballszövetség pedig csatlakozott volna a One Love-kampányhoz, amennyiben ezt a FIFA lehetővé tette volna nekik. A dán futballszövetség a katari vendégmunkások halálára azzal akarja felhívni a figyelmet, hogy a válogatott tagjai fekete mezt húzhatnak, az amerikaiak pedig a sajtószobát dekorálták ki szivárványszínű molinókkal, hogy ezzel is kifejezzék az együttérzésüket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: