Üzent a futballvilág: bármennyi pénzed van, mindent azért nem tehetsz meg

Két szezonra kizárta az európai kupasorozatokból az angol Manchester Cityt az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA,  és a klubnak 30 millió eurós büntetést is kell fizetnie. Az angol topklubot azóta érik folyamatos vádak, amióta 2008-ban arab kézbe került, és hirtelen meggazdagodott, de a jelek szerint mostanra sikerült fogást találni rajta. 

A klubok pénzügyi felügyeletéért felelős bizottság azért tiltotta ki két évre Európából  a Manchester Cityt, mert az angol klub megsértette az úgynevezett Financial Fair Play (FFP), vagyis a pénzügyi sportszerűség szabályait. Az ítélet nem jogerős: az egyesület már jelezte, hogy fellebbez a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon (Court of Arbitration for Sport, CAS), a mostani döntés ennek ellenére precedensértékű lehet. 

A Financial Fair Play szabályairól 2009-ben döntött az európai szövetség, majd a 2011-12-es szezontól kezdte alkalmazni. A cél az, hogy az európai futballklubok ne költhessenek több pénzt, mint amennyi a bevételük. Így egyrészt senki nem tud felelőtlenül pénzt szórni, aztán csődbe menekülni, másrészt elvileg nem lehet bújtatott tulajdonosi támogatásokhoz jutni. Ha igaza van az UEFA testületének, a Manchester City az utóbbi szabályt szegte meg. Az európai szövetség szerint az angol klub 2012 és 2016 között a ténylegesnél magasabb szponzori bevételeket vallott be, amivel megtévesztette az UEFA-t, illetve megpróbálta elfedni a tulajdonosi támogatást. Külön negatívumként értékelték, hogy a klub nem működött együtt a szövetséggel a vizsgálat során.  

De mit csinált pontosan a Manchester City? A Football Leaks tényfeltáró portál 2018 novemberében robbantotta a bombát azzal, hogy nyilvánosságra hozott egy sor emailt. Ezekben az angol klub munkatársai arról leveleztek, hogyan tudnák kikerülni az FFP-szabályokat. Vagyis többet akartak költeni, mint amennyit lehetett volna, és keresték a lehetőséget arra, hogy mindezt elrejtsék az UEFA szemei elől. 

Az európai szövetségre már akkor rossz fényt vetett a dolog, hiszen a szervezet 2014-ben már vizsgálta a Manchester City pénzügyi gyakorlatát, de a klub akkor elkerülte a büntetést. Sőt, a később nyilvánosságra hozott levelek szerint maga Gianni Infantino UEFA-főtitkár (jelenleg FIFA-elnök) tett javaslatokat a klubnak arra, hogyan kerülhetné el a büntetést. A Football Leaks kiszivárogtatása után azonban muszáj volt ismét komolyabban foglalkozni az üggyel – ez a folyamat zárult le most pénteken. 

A már említett emailekből az derült ki, hogy a manchesteri klub szponzori bevételként tüntetett fel olyan forrásokat, melyek nem biztos, hogy azok voltak. Sőt, most már az UEFA is azt állítja, hogy valószínűleg nem voltak azok. A modell viszonylag egyszerű volt: a 2008 óta Manchester City-tulajdonos Manszúr sejkhez, az Egyesült Arab Emirátusok elnöki ügyekért felelős miniszteréhez közel álló cégek papíron szponzori szerződést kötöttek a csapattal, de irreálisan magas összeget fizettek a szolgáltatásokhoz képest, illetve az összeg egy részét vélhetően nem is a cégek fizették. Ezzel lepapírozták, hogy az összeg megjelenjen bevételként, vagyis többet költhessen a csapat. Ráadásul nem is voltak túlságosan előrelátók: amikor a szezon végén azt látták, hogy több a kiadás, mint a bevétel, egész egyszerűen kötöttek egy szponzori szerződést, amit visszadátumoztak a szezon elejére. És néha még ez sem volt elég: bizonyos tevékenységeket például kiszerveztek kajmán-szigeteki cégekbe, amivel elrejtették a kiadásokat az UEFA elől. Volt egy harmadik simlis húzásuk is: szintén egy offshore-paradicsomban létrehoztak egy játékosokba fektető alapot, ami a klub játékosainak „részvényeit” vásárolta meg, amit aztán elkönyveltek nyereségként. Ha pedig egy játékost eladtak, akkor az átigazolási díj egy része a „befektetőket” illette.

Egyébként nem volt nehéz olyan cégeket találni, melyek úgymond szponzorálni tudták a manchesteri projektet: a City az Etihad-stadionban játssza meccseit, fő mezszponzora szintén az emírségekbeli légitársaság. Az a légitársaság, amit a tulajdonos Manszúr sejk féltestvére vezet. Mellette az abu-dzabi telekomcég, az Etisalat és az ország egyik turisztikai ügynöksége is támogatja a klubot. Ahogy az arab ország befektetési ügynöksége, az Aabar is, amely jelentős tulajdonos többek között az Unicredit Bankban és a Virgin Galacticban is. 

Egy 2012-es dokumentum szerint Manszúr sejkék kevesebb mint négy év alatt 1,1 milliárd forintot fektettek be a Manchester Citybe, és ebből majdnem 150 milliót tettek ki az „abu dzabi partnerségi megállapodások”. 

A klub persze tudta, hogy nem feleln meg az FFP-előírásoknak, ezért kellett kozmetikázni a számokat. A Football Leaksszel együttműködő német Spiegel tényfeltásó cikkében azt írja, hogy egy belső levélben megemlítették: Roberto Mancini edző elbocsátása után „9,9 millió fontos hiánya lesz a klubnak az UEFA szabályai szerint, amire az egyetlen megoldás további abu dzabi partnerek bevonása”. Egy másik belső levélben Ferran Soriano vezérigazgató azt említette, hogy a szponzorok kifizetik a csapatnak az FA-kupa megnyeréséért járó előre megállapított bónuszt. A gond csak az volt, hogy abban az évben nem nyerték meg a kupát. 

A 2012-es szezon vége után tíz nappal a Manchester City vezetősége prezentálta a pénzügyi jelentést, és a szponzori szerződések felülvizsgálatát szorgalmazta. Ekkor az Etihad hirtelen átutalt még 1,5 millió fontot, az Aabar félmilliót, az arab ország turisztikai ügynöksége pedig 5,5 milliót, miközben a szezonnak vége volt, a támogatási összegről pedig elvileg majdnem egy éve megállapodtak. 

Ennél is nagyobb lebukáshoz vezetett egy 2010-es email, amelyben Simon Pearce vezérigazgató leírta, hogy 15 millió fontos megállapodást kötött az Abarral, ebből azonban csak 3 millió jön közvetlenül a cégtől, a többi 12 millió „őfelségétől”, aki alatt nehéz mást érteni, mint a tulajdonos Manszúr sejket. De ugyanez volt a gyakorlat az Etihaddal is: a világ egyik legnagyobb légitársasága Pearce levele szerint évente 8 millió fontot utalt át a klubnak, miközben papíron 35 millióról állapodtak meg. A különbözet ebben az esetben is szponzorációnak álcázott tulajdonosi támogatás lehetett. 

A Manchester City példájából kiindulva kezdhet félni a Paris Saint-Germain is, amely 2011-ben került katari kézbe, és ahol az európai szövetség hasonló szabályszegések miatt vizsgálódik. Az ügynek egyébként magyar vonatkozása is van: a Football Leaks vezetője az a portugál Rui Pinto, aki egy évig Magyarországon ült letartóztatásban hackerkedés, szabotázs és csalás miatt, ugyanis a kiszivárogtatás alatt hazánkban élt, itt is tartóztatták le. Később a magyar hatóságok kiadták Portugáliának, ahol jelenleg is börtönben ül.

Facebookon is követed a Qubitet? Lájkold a Sportértéket is!    

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!