Mézhangyafarm az Alföldön, kiviszüret a Kunságban – így képzelik a 2050-es magyar valóságot a fiatal művészek

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

„2050-ben, a kitűzött karbonsemlegesség célévében Magyarország drasztikusan más hely lesz, mint amilyennek most ismerjük, és ez a szociokulturális és gazdasági életet sem fogja változatlanul hagyni. A hallgatók a spekulatív dizájn és a dizájnfikció eszközeinek segítségével vázolták fel a lehetséges lokális jövőképeket” – mondja Herrmann Markus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központjának kutatója.

Az Innovációs Központ tavaszi kurzusán részt vevők az általánosan tapasztalható disztópikus pesszimizmus helyett a megoldásokra koncentrálva egészen egyedi fejlesztésekkel álltak elő. Herrmann elmondása szerint hallgatók feladata nem csak egy-egy formatervezési szempontból értelmezhető tárgy vagy tárgykollekció megalkotása volt: ötleteik ökológiai, gazdasági és szociokulturális vetületeit is részletesen ki kellett dolgozniuk. 

A „Fikciós Tervezés: Net Zero/Max Profit” kurzus eredményeit az őszi Budapest Design Héten rövid ideig a nagyközönség is láthatta. A Qubit most mind a hat kiállított projektet bemutatja, amelyek közül Kiss Botond Levente Méhészetek után című munkája nem mellesleg a spekulatív dizájn kategóriában 2022-ben elnyerte a szakma egyik legrangosabbjának számító Core77 Design Awards diák-díját.

Mézhangyák az Alföldön

Hangyamézfarm 2050-ben a magyarországi Átány település határábanFotó: Lakos Máté/ MOME

A formatervezés szakos Kiss Botond Levente nagyszülei falujának, az alföldi Átánynak három évtizeddel későbbi viszonyait képzelte el. 

A tökéletesen elsivatagosodott ökoszisztémában 2050-re a háziméhek ellehetetlenültek, ugyanakkor a megváltozott klíma kedvező körülményeket biztosít a Myrmecocystus nemzetséghez tartozó mézhangyafajoknak, amelyek különleges dolgozói speciális élő éléskamraként szőlőszem nagyságúra duzzadt potrohukban mézszerű cukros váladékot gyűjtenek, termelnek és tárolnak, amelyből a kolónia többi egyede táplálkozhat.

Mézhangyák az átányi kaptárban 2050-banFotó: Kiss Botond Levente

Kiss koncepciója szerint egy szakmájából kiábrándult 53 éves formatervező az egyik felhagyott átányi majorban építi fel új vállalkozását, „amelynek célja visszahozni a méz nosztalgikus ízét a reggelizőasztalra”. 

Hangyafarm az alföldi sivatagbanFotó: Kiss Botond Levente

A leírása szerint „a hangyafarmok sorai között egy fejőgép közlekedik, amely egy hosszú tűvel lecsapolja a megduzzadt potrohokat”. 

A mézfejőgép funkcionális áttekintő ábrájaFotó: Kiss Botond Levente

Az összegyűjtött nektárt üvegbe töltés után a helyi termelői piacon és online értékesítik.

A Budapest Design Héten bemutatott 2050-es késztermékFotó: Markus Herrmann

Energiatermelő testékszerek

A szintén formatervezés szakos Gergely Ambrus és Szabó Zsolt abból indult ki, hogy a kitűzött karbonsemlegességet Magyarország csak a lakossági energiafelhasználás minimalizálásával tudta elérni. Vagyis az akkori kormányzat pontosan meghatározta azt az energiamennyiséget, amit egy háztartás felhasználhat. Viziójuk szerint az Energia Alapjövedelmet meghaladó energiamennyiséget mindenkinek magának kell megtermelnie. 

A Gergely és Szabó által megálmodott Microgy nevű tech-márka épp ezért olyan testékszereket dob a piacra, „amelyek az irodai dolgozók alapjövedelmen túli energiaigényeinek kielégítésére adnak megoldást”. 

Műszempillaszett 2050-bőlFotó: Gergely Ambrus és Szabó Zsolt

A test különböző pontjaira rögzíthető okosékszerek az ülőmunkát végzők apró, tudatalatti mozgásait gyűjtik össze és tárolják el.  

A Microgy ujjdinamóinak prototípusai a MOME-nFotó: Markus Herrmann

„A megtermelt kiegészítő energiával az élet apró örömeinek engedhetünk újra teret” – fogalmaznak  koncepciójuk összefoglalójában a leendő formatervezők. 

A fej és a nyak mozgásait is energiává alakító archaizáló darab a 2050-es Microgy-kollekcióbólFotó: Gergely Ambrus és Szabó Zsolt

Az ökoszisztéma szintetikus őrei

A fotográfia szakos Nagy Iza elképzelése szerint 2050-re az emberiséggel egyetemben a magyarországi döntéshozók is ráébrednek, hogy alig egy évszázad alatt sikerült tönkretenni a jól működő ökológiai rendszereket. Ezért sorra hozzák létre az olyan rezervátumokat, „ahol nagyobb területeket évszázadokra elzárnak az emberek elől, hogy azok háborítatlanul regenerálódhassanak”. A Velencei-tó is az egyike az ilyen védett zónáknak.

A Velentisz című koncepció szerint „az ilyen rezervátumokban a visszavadulás folyamatát online, saját avatarok segítségével követhetjük végig. A személyre szabott, szintetikus élőlényeket a tóba engedve streamelik a befogadónak, aki emberként nem léphet be a területre”. 

A Velencei-tó ökoszisztémájának regenerálódását közvetítő szintetikus élőlényFotó: Nagy Iza

Nagy szerint „az érzékelés kiterjesztésével a nézőt érzékenyíteni és tájékoztatni lehet a természet folyamatairól”.

A Velentisz-projekt bevetésre kész avatarjaFotó: Nagy Iza

Szüretek a szőlő utáni világban

2050-re a kivi lesz az egyik meghatározó gyümölcs Magyarországon – legalábbis a forma- és textiltervező szakos Elek Bálint és Nagy Fanny elképzelése szerint. A szőlőhöz hasonlóan ez a délszaki növény is alkalmas alkoholos ital előállítására, így a szőlőtermesztés és borkészítés évszázados hagyományát sem kell feltétlenül veszni hagyni. 

A hallgatók koncepciója szerint a Kunsági Kivészetben „Bálint, a gazda és Fanny, a néprajzkutató összeáll, hogy tovább éltesse és ápolja a múlt szüreti hagyományait a megváltozott világban”. 

Kiviszüret a Kunsági Kivészetben 2050-benFotó: Elek Bálint és Nagy Fanny

A 2050-es szüreti program vendégei időutazáson vehetnek részt. Ennek során beavatást nyernek a „puttonyos, taposós, éneklős” szüretek hagyományával. 

Hagyományőrző kiviszüreti szállításFotó: Elek Bálint és Nagy Fanny

A tradíció ápolása kiterjed a közös szüreti étkezésre is.

Falatozás kiviszüret idejénFotó: Elek Bálint és Nagy Fanny

A vendégsereg népművészeti tárgyakat is vásárolhat, az igényes kézműves szuvenírek örök emlékek maradnak.   

Kivihez idomított motívumok a Kunsági Kivészet ajándékboltjában 2050-benFotó: Markus Herrmann

Orvosi high tech

A Qubiten is számos alkalommal foglalkoztunk már a mikroműanyagok jelentette környezeti veszélyekkel. Tercza Gréta animáció és Treffler Máté formatervezés szakos hallgatók is úgy vélik, hogy a „műanyaghasználat visszaszorításával sem szűnik meg a probléma, ugyanis a műanyag nem bomlik el teljesen, csak kisebb részecskékre darabolódik fel. Az eleinte főként a vizeket érintő szennyeződés idővel a környezet más területeire is elterjedt, komoly veszélyt jelentve az élővilág minden egyedére”.

A Plastosóma című projektjükben ők egy olyan céget vizionáltak, amely 3D nyomtatással személyre szabott, high-tech eszközökkel és mesterséges szervekkel orvosolja a problémát. A mikroműanyag-krízis hatására fejlesztett megoldások egyike a részecskéket már a levegőből kiszűrő orrimplantátum.

Személyre szabott mikroműanyagszűrő orrimplantátumFotó: Tercza Gréta és Treffler Máté

A mégis a véráramba kerülő mikroműanyagok kiválasztását segítő művese pedig „a keratinon át vezeti ki a szervezetből, aminek hatására a színes körmök és frizurák az egészségi állapot jelzőivé válhatnak” – olvasható a projektleírásban.

Az orrimplantátum és a művese (jobbra) a MOME-nFotó: Lakos Máté/ MOME

Okosan?

A Haszonkedvencek titkos élete címen a formatervezés szakos Kisgyörgy Balázs és Tímári Blanka érzékenyítő társasjátékot fejlesztett, amely a 2050-ben élő családokat szórakoztathatja. A klasszikus Gazdálkodj okosan! mintájára a játékosoknak az ismerősnek tűnő lakást kell berendezniük. 

Csakhogy ebben a világban az elektromos áram luxuscikké vált, a háztartás gépeinek működtetése jórészt az időközben teljes jogú családtagokká vált háziállatokra hárul. 

A Gazdálkodj okosabban! társasjáték világában az áram luxus: a mozizáshoz például tekerniük kell az embereknekFotó: Kisgyörgy Balázs és Tímári Blanka

„Így a kis kedvencek az embernek is hasznos módon kapják meg a lakásban gyakran kielégítetlen fizikai és mentális stimulációt. A projektet egy állateledelt gyártó cég jövőbeli működésének megtervezése alapozta meg” – fogalmaznak az alkotók.

Haszonkedvencek titkos életeFotó: Markus Herrmann

A játékban különféle környezetkímélő, illetve -terhelő, természetrongáló, illetve - védő feladattal megszerzendő szentjánosbogarak biztosítják a világítást, a mosógép forgatását egy veterán szánhúzó kutya végzi, a konyhai gépeket pedig hörcsögök működtetik. Ennek megfelelően a pénz helyett állateledel a fizetőeszköz is. 

A társasjátékot bemutató installációFotó: Lakos Máté/ MOME

Kisgyörgy és Tímári annyira végig vitte a koncepciót, hogy a prototípus (a fenti fotó jobb szélén látható) dobozát gombamicéliumból készítették el. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: