A MOME laboratóriumában már arra keresik a választ, milyen lesz a jövő olívatermése a Balaton környékén

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A hétvégén befejeződött Budapest Design Hét keretében mutatkozott be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formabontóan új képzési programja. A féltucat egyetemi szak együttműködésével MOME MAG Balatorium néven tető alá hozott projekt több szempontból is úttörő a magyarországi felsőoktatásban: úgy ötvözi a különféle művészeti ágak módszertanát a társadalom- és természettudományok eredményeivel, hogy az oktatók és hallgatók közös munkájának célja a gyakorlati hasznosulás.

A prototípus fázisnál is előrébb tart például az, a Balaton ökológiai problémáira reflektáló feladatgyűjtemény, amely része az egyetemi pedagógus-továbbképzések anyagának. De augusztusban az örvényesi szabadstrandon megépült az alternatív természettudományos tantárgyak szabadtéri oktatási helyszínének tervezett, a Balaton-part után a MOME kertjében felállított pavilon is, ahol akár a szintén tavasszal zajló formatervezői kurzuson megálmodott, a 14-18 éves korosztály érzékenyítésére hivatott balatonos társasjátékok bétaverziói is tesztelhetők.

A Balaton sérülékeny ökológiai helyzetét szimbolizáló, Foliorium néven megépített alternatív oktatási helyszínFotó: MOME MAG

Az alábbi gifen az is látható, hogy milyen a pavilon szórakoztató profilja:

Gif: MOME MAG

Szintén az első pár hónap termékei a tó ökológiai kutatásaiból kinyert adatokat a megszokottól eltérően vizualizáló művek, továbbá a legvalószínűbb jövőt felvetítő klímaforgatókönyvek nyomán készült alkotások. 

A Design Hétre készült a Kocsi Olga képzőművész által tervezett installáció a MOME-n, amely a 2022-ben rektori különdíjjal jutalmazott Sinkó-Kalocsai Dorottya diplomamunkáját és a 2022-es tavaszi félév négy kurzusának eredményeit mutatja be egy műbenFotó: Lakos Máté/ MOME

„A kurzusokon olyan konkrét feladatokon dolgozunk, amelyek megvalósítása közvetve vagy közvetlenül, azonnal vagy évek múlva, de mindenképp a Balatont szolgálják” – fogalmazott a Qubitnek Szalontai Ábel, a projektet ötletgazdaként irányító művésztanár. 

A korábban a MOME fotográfia tanszékét vezető, illetve az egyetem Média Intézetét igazgató fotóművész 2014-től szervezett balatoni kurzusokat nyaranta. Már ezeken is cél volt, hogy a résztvevők az önmegvalósításon túl tegyenek valamit a köz javára. Az először a nyolc évvel ezelőtti tihanyi Artplacc nevű összművészeti eseményre Bója címen megjelent, a hallgatók által írt, fotózott, illusztrált és szerkesztett időszaki magazin mellett ilyen például a 2016-os nyári kurzuson megtervezett Napváró, amely, ha az építkezés a tervek szerint halad, rövidesen a megújult Bencés Apátság egyik építészeti attrakciója lesz.  

Szalontai Ábel középen, hallgatók körébenFotó: MOME MAG

A MOME MAG Balaton abban is különbözik más interdiszciplináris egyetemi programoktól, hogy a képzés szerves része a szó hagyományos értelmében vett tudományos kutatás. Az oktatók és a diákok mellett az alapító törzsgárda tagja Jordán Ferenc hálózatbiológus-ökológus, Németh Zsófia geográfus, „farm and food” szakértő, valamint a tájhasználat társadalmi és ökológiai vetületeit kutató Illés Zsófia Szonja dizájner is.  

A 2021 elejéig a Balatoni Limnológiai Intézetet igazgató Jordán például nemcsak a tó ökoszisztémái által alkotott természeti rendszert vizsgáló kutatások eredményeit segít értelmezni a hallgatóknak, de azt is, hogy a kultúrtájban végzett emberi tevékenység milyen hatással van, illetve lehet az élővilágra. Az ökológiát az együttélés tudományának aposztrofáló hálózatbiológus, az élelmiszertermelésben jártas geográfus és az antropocén tájhasználatot kutató dizájner jelenleg Landscape Futuring címen a Balaton jövőjét térképezi fel a klímaforgatókönyvek tükrében.

MOME MAG-os jövőképek: Weisz Szilvia 2050 Balaton című alkotásaFotó: MOME MAG

A kutatók előfeltevése, hogy a globális felmelegedés hatására bekövetkező kulturális változások a tájban, egy szocio-ökológiai rendszer keretein belül mennek végbe. Az egyéves pilot kutatás arra kíváncsi, hogy mindezen tényezők függvényében milyenek az olívatermesztés kilátásai a balatoni régióban. Özönnövénnyé válhat-e magától, egyáltalán érdemes-e termeszteni, és ha igen, olajat, bogyót vagy éppen kozmetikumot lesz érdemes készíteni a termésből. Mindeközben arra is keresik a választ, hogy miként érintheti mindez a helyi családok, közösségek életét, és hogyan befolyásolhatja a gazdasági és a tájökológiai folyamatok összességét.

A MOME MAG Balatorium része a 2023-ban Európa kulturális fővárosának tisztjét betöltő Veszprém-Balaton programsorozatnak is, mint kutatási-oktatási projekt, amelynek célja a 14-18 éves korosztály érzékenyítése minden olyan témában, amely a Balatonnal és az éghajlatváltozással, területhasználattal, tágabb értelemben az élő és élettelen környezettel vagy az ökológiával van kapcsolatban. A MOME Balatorium projekt szakmai koordinátora Szentandrási Dóra, művészeti vezetője pedig Kocsi Olga.

Az alábbi videó összefoglalja a projekt és a kurzusok eddigi menetét: 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: