A nyomasztó klímakilátások és az ugyanennyire nyomasztó energiaárak a közlekedésre is rányomják a bélyegüket: miközben úgy tűnik, hogy egyre nehezebben jön össze a Párizsi egyezményben meghatározott másfél fokos klímacél, közlekedni is egyre drágább, annak pedig, aki készül a jövőre, egyértelmű, hogy az elektromos autó felé érdemes nyitnia.

Annál is inkább, mert ez lassan elkerülhetetlen lesz: az Európai Unióban 2035-től már csak ilyen gépjárműveket lehet majd forgalomba hozni, ami rossz hír ugyan a benzinkedvelőknek, de jó hír a Földnek. Természetesen az elektromos autónak is van környezeti lábnyoma, a semmiből nem lehet akkumulátort építeni, a hulladékot pedig szintén fel kell dolgozni, de több adat is azt mutatja, hogy a villanyautónak tokkal-vonóval, akkumulátorral, gyártósorral és minden egyébbel együtt is alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint a hagyományos, benzinnel vagy gázolajjal üzemelő gépjárműveknek. Arról nem is beszélve, hogy a fosszilis energiaforrások végesek, és még csak el sem kell fogynia a benzinnek ahhoz, hogy az ember rá legyen utalva az elektromos meghajtású járművekre: egyre több piaci szereplő számol a megújulók növekvő szerepével, ide értve azokat az óriáscégeket is, amelyek mindeddig elsősorban a fosszilis üzemanyagokra koncentráltak.

Már nem úri luxus

A villanyautók viszont hasítanak, egyre komolyabb hatótávval rendelkeznek, és már nem is számítanak úri luxusnak – hiszen nem is olyan sokára már nem is az lesz a kérdés, hogy az ember szeretne-e elektromos autót, hiszen ha autót akar, az mindenképpen elektromos meghajtású lesz. Az autót viszont tölteni is kell: egyelőre benzinkútból jóval több van, mint töltőállomásból.

Jelenleg a magyar villanyautósoknak csupán a 3-8 százaléka rendelkezik otthoni töltőeszközzel, a többiek maradnak a jó öreg hosszabbítónál, de várhatóan ez is változni fog – ahogy valószínűleg egyre több töltőállomás is lesz. Ez persze elkerülhetetlen: lassan, de előbb-utóbb biztosan kikopnak a hagyományos üzemanyaggal működő autók az európai piacokról, és hiába lesz benzinkút, ha egyszer kevesebb benzin fogy – az új autóknak töltőpontok kellenek. Ez a tyúk és a tojás problémája, de a piac meg fogja oldani: minél több villanyautó van az utakon, annál nagyobb az igény a töltőállomásokra, viszont minél több töltőállomás van, annál jobban megjön a fogyasztók kedve az elektromos autók vásárlásához, hiszen annál könnyebb és kényelmesebb lesz a használatuk is. Az otthoni, töltőeszköz nélküli töltésnek persze megvannak a maga veszélyei, egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a ház vagy társasház elektromos hálózata képes elviselni ezt a terhelést – elképzelhető, hogy az embernek választania kell a sütő, a mosogatógép, a mosógép és a töltés között, mert ez együtt már leverné a biztosítékot.

Az otthoni töltés 8-12 órát, vagy még annál is többet vesz igénybe, és nem is olyan biztonságos, mint egy szakértők által telepített töltőberendezés használata. Ha egy társasház úgy dönt, hogy beruház a töltőkbe, az már gazdaságosabb megoldás, ha pedig egy munkahely is biztosítja ezt a lehetőséget, az irodában vagy a telephelyen is fel lehet tölteni az autót.

Persze könnyű annak, akinek a munkahelye ilyen lehetőséget biztosít, ráadásul van is elektromos autója: ez a jolly joker, mindenki hátradőlhet, a boldog villanyautó-tulajdonos pedig abban a tudatban hajthatja álomra a fejét, hogy rajta már nem múlik a bolygó megmentése, közlekedés szempontjából olyan zöld, amilyen csak lehet. Egy fecske viszont nem csinál nyarat, ahhoz, hogy a villanyautók használata komoly hatással legyen a klímacélokra, a magánszemélyek preferenciáin túl céges és állami szintű támogatásra is szükség van.

A villanyautóra váltást Magyarországon is támogatja az állam: a Technológiai és Ipari Minisztérium a Klímavédelmi akciótervben kiemelt szerepet szán az elektromobilitás elterjedésének, emellett pedig több cég is úgy döntött, hogy a munkavállalókat is érdekeltté teszik a környezetbarát közlekedésben – így például több taxitársaság, így a Főtaxi is külön kedvezményekkel próbálja ösztönözni a saját hibrid vagy elektromos autóval csatlakozó sofőröket.

A flotta szerepe

Ilyenkor kézenfekvő megoldás lehet a céges flotta. A szolgáltatás nyilvánvaló előnyein túl van még egy nagy haszna: az ember többé-kevésbé Nelson admirálisnak érezheti magát tőle, és nem csak a flotta flottasága miatt, hanem azért is, mert az admirális hajóihoz hasonlóan az e-autók is képesek megújuló energiával üzemelni. Kevésbé romantikus lelkek számára viszont még a nelsoni tengerészidillen túl is tartogat előnyöket a villanyautó-flotta: egy amerikai kormányzati felmérés szerint a hétköznapi autókhoz képest hátrányai nincsenek, viszont az e-autóknak alacsonyabb a karbantartási költsége, a flotta havidíjas konstrukciója pedig könnyebben tervezhetővé teszi az üzemelési költségeket, valamint tartós bérleti konstrukció esetében a havidíj költségként elszámolható és az áfatartalam akár 100 százalékban visszaigényelhető. És ha már szó volt az állami szerepvállalásról a villanyautók népszerűsítésében: a villanyautók (és a nulla emissziós járművek) mentességet kapnak a gépjárműadó és a cégautókat sújtó adó alól. Ez nem mindegy: 2022. július 1-től emelkedett a hagyományos cégautókra kivetett adók összege, de ez nem érvényes a villanyautókra.

Nem csak magyar sajátosságokról van szó: a világ legtöbb táján különböző kedvezményekkel próbálják ösztönözni a cégeket arra, hogy az elektromos meghajtást válasszák. Ez nem csak a klímacélok miatt fontos, hanem azért is, mert a vásárlók nagy része is egyre jobban szimpatizál a zöld vállalásokkal és vállalatokkal, nem véletlen, hogy a világ legnagyobb szállítmányozó cégei is sorra jelentik be, hogy zöldítik a flottájukat. Ez most még nem a legolcsóbb mulatság, de idővel megtérül: egy 2019-es tanulmány szerint 2030-ra az elektromos gépjárművekhez használt akkumulátorok ára a felére csökken majd. A mostani adatok alapján a már működő flották (a Pepsi, az Amazon, az Ikea és a UPS már a zéró emisszióra törekszik, a változások viszont még folyamatban vannak) már be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket: a cégek által használt járművek teljes életút-költsége (TCO, Total Cost of Ownership) 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a hagyományos gépjárműflották esetében. A matek egyszerű: ha Murphy törvénye helytálló, és miért ne lenne az, akkor az, ami elromolhat, el is romlik, de az elektromos autók fenntartása még ebben az esetben is kifizetődőbb, mint a hagyományos flottáké (az adókedvezményekről és az esetleges parkolási vagy behajtási bónuszokról nem is beszélve).

A jövő már itt is van

A Bloomberg nemrégiben megjelent elemzése szerint a jövő már itt is van: az Egyesült Államokban az elektromos autók teszik ki az új autók forgalmának 5 százalékát, ez pedig egy olyan határértéket jelent, ami után már megállíthatatlan a villanyautók előretörése. Ebben nem Amerika diktálja az ütemet, számos európai országban már ennél is nagyobb a villanyautók népszerűsége, viszont ez az 5 százalékos arány így is mérföldkőnek számít. A lap becslései szerint 2025-re az eladott új autók 25 százaléka már elektromos meghajtású lesz – utána pedig az arány még inkább növekedni fog, egészen addig, amíg már a vásárlónak nem is lesz más választása, mint villanyautót venni.

Miután az első 5 százalék már magára vette a villanyautózás terheit és kiélvezte a gyönyöreit, a többiek is kedvet kaphatnak hozzá: hiába nincs még annyi töltőpont, mint benzinkút, Ausztriában 2022 első negyedévében az újonnan eladott autók 14,8 százaléka volt elektromos, Kínában a 16,7, míg Dániában a 17,4 százalékuk. Izland és Norvégia ebből a szempontból is kirívó példának számít, a szigetországban eladott autók több mint fele, 51,7 százaléka volt elektromos meghajtású, míg a norvégek szinte már csak a villanyautóra esküsznek, itt a vásárlók 83,5 százalékos arányban döntöttek a környezetbarátabb technológia mellett. Magyarországon az újonnan eladott autók viszonylag kis része tisztán elektromos meghajtású, az arányuk mindössze 4,4 százalék, ami jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól.

Az átmenet persze nem lesz egyszerű: az elektromos autók piacának 90 százalékát Európa, Kína és az Egyesült Államok adja, a világ autópiacának egyharmada még nem érte el az öt százalékos eladási arányt sem – ami azt is jelenti, hogy ez a villanyforradalom csak korlátozott mértékben működik, viszont az is igaz, hogy még Latin-Amerikában, Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában is bekövetkezhet a fordulat. Az mindenesetre jelzésértékű, hogy a világ vezető gazdaságai azért mégis a villanyra teszik a voksukat, ahogyan az is, hogy a Pepsitől az Ikeáig az óriáscégek is vonzónak találják az e-flottát – egyebek mellett a zöldítés marketingértéke miatt is, de persze a megtérülés sem mellékes szempont. A Bloomberg elemzése szerint az elmúlt két évben az e-autók eladása megtriplázódott, és nem valószínű, hogy ez a trend a közeljövőben megváltozna.

Út a jövőbe

A gőzgép után a robbanómotor is úri huncutságnak tűnt, a telefon után a rádiótelefon lett a gazdagok játékszere, a mobilról sokáig azt hitték, hogy csak státuszszimbólum, és kevesen használhatnák igazán, az okostelefonról nem is beszélve. A villanyautó már kinőtte a gyerekcipőt, és minél több van belőle, annál jobb: ugyan lehet, hogy a növekvő igényekkel nem tud majd lépést tartani az akkumulátorgyártó szektor, de a folyamatos fejlesztéseknek és az újrahasznosításnak köszönhetően várhatóan ez sem okoz majd megtorpanást a villanyjövő felé vezető úton: minél többen szavaznak bizalmat a villanyautónak, annál könnyebb lesz az átalakulás. Az Egyesült Államokban az első öt százaléknyi úttörő már letette a voksát, Nyugat-Európa már túl is van ezen a lépcsőfokon - a többiek már kijárt úton gurulhatnak a csendes, elektromos jövőbe.

A cikk megjelenését az E.ON támogatta.