Sorozatunkban bemutatkozik a fővárosi utak és járdák legújabb elektromos meghajtású réme, amiről aztán tényleg ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez most valami, vagy megy valahova.
4 lóerő, 50 kilométer per óra, 49 forint per perc, egy hajháló, egy bukósisak és egy ember, aki mindezt ki meri próbálni. Ez vagy valami vagy megy valahova című sorozatunkban bemutatkozik a bérelhető elektromos robogó, a Blinkee.
A fővárosban gombamód szaporodó közlekedési eszközök közül bemutatkozik a Segway alakú nem-Segway, amiről még a nagy tudású KRESZ-professzor sem tudja eldönteni, hogy most akkor ez valami, vagy megy valahova.
Furajármű-sorozatunkban bemutatkozik a Lime nevű elektromos roller, ami a látszat ellenére nem minősül járműnek, így a KRESZ szerint a járdán is lehet vele közlekedni, hiába megy 20-25-tel.
Budapesten lassan már egy elektromos rollert sem lehet elhajítani anélkül, hogy el ne találna vele az ember egy önjáró gördeszkát. A Qubit furajármű-tesztjében bemutatkozik a botjukat rázó járókelők kedvence, az Ogre nevű elektromos chopperszerű mesejárgány. Vagy valami.
A négy óriási propellerrel rendelkező jármű egyelőre közel egy percig lebegett, de 2026-ban már elkezdenék a tömeggyártását, hogy 2030-ra elterjedhessen a sűrűn lakott országban.
Mostantól legalább olyan hangosan kell zúgniuk az újonnan forgalomba hozott elektromos és hibrid gépjárműveknek, mint amekkora hangerőt egy zajosabb klímaberendezés produkál.
Az önvezető autók által okozott balesetek morális és jogi megítélése annak ellenére tisztázatlan, hogy közel járunk a valódi önvezető autók megjelenéséhez. Bernáth László filozófus amellett érvel, hogy ilyen esetekben a jogi felelősséget a tulajdonosra kellene hárítani, annak ellenére, hogy nem tartja az autót közvetlen ellenőrzése felett.
A frissen megválasztott polgármester a novemberben bevezetett szennyezéscsökkentő intézkedések visszavonásával kampányolt, pedig azoknak már kimutatták pozitív egészségügyi és környezeti hatásait.
Az Európai Parlamentben megszavazták az önvezető autók komolyabb kutatását sürgető indítványt, de a technológia még mindig számtalan kérdést vet fel. Meg lehet-e valósítani egy ilyen rendszert biztonságosan és etikusan? Végleg eltűnnek az emberi sofőrök? És ha igen, mikor?
Kalandos utazás négy lábon, földalattival és 4-es 6-os villamossal a Városligetből egészen a Qubit szerkesztőségéig.
Kína már tavaly átlépte az álomhatárt, az amerikaiak viszont még várhatnak rá. Volt olyan ország, ahol 691 százalékkal több elektromos autót adtak el 2018 első felében, mint tavaly ilyenkor.
A tőzsdére készülő cég hajlandó nagy veszteségeket is lenyelni, de mindenáron az autózásnál fenntarthatóbb városi közlekedés irányába akar építkezni.
A 2017-ben alapított rollergyártó cég értéke mára elérheti a kétmilliárd dollárt, miközben nap mint nap több száz új jármű szabadul rá az amerikai utcákra. Nincs egyedül, a piaci résre többen is ugrottak, de nem mindenki örül a rengeteg roller felbukkanásának.
Hagyományosan csak az autós közlekedés szempontjait veszik figyelembe a csomópontok tervezésénél, ez több konfliktushoz, így több balesethez vezet. Egy tanulmány szerint már tervezéskor gondolni kellene a közlekedés összes résztvevőjére, és erre egészen konkrét megoldások vannak.
Kaliforniát elárasztották az elektromos rollerek, de annyira, hogy San Francisco már törvényben korlátozta a használatukat.
Budapest úttörő a közösségi autózásban, idén a Mol is piacra lépett, nem sokkal az után, hogy módosították a személyszállítási törvényt. Ez alaposan átrajzolhatja a viszonyokat.
A vákuumvasút 1200-zal száguldó kapszulái ötödannyi idő alatt tennék meg a Washington–New York távot, mint a hagyományos vonatok, de a szakértők szerint Musk már megint túl nagyot álmodott.
A 2020-as évek a közlekedés teljes megújulását hozzák majd a legtöbb jóslat szerint, az új technológia viszont cserébe teljes iparágakat tehet tönkre, és az is kérdés, mi lesz a birtoklásra épülő autómániával.