Az Alice nevű, nulla károsanyag-kibocsátású repülőgép 9 utas szállítására alkalmas 400 kilométeres távon, ami rövidebb utazásokra már gazdaságilag is életképessé teszi a modellt. Bevezetését 2027-re tervezik.
Az alacsony forgalmú környékeken bevezetett rendszerben alapból a gyalogosoknak van elsőbbségük az átkelőhelyeken, és csak akkor vált pirosra a lámpa, ha közeledő járművet észlel. A gyalogosok így összesen napi 1,3 órát spóroltak meg, és nagyobb valószínűséggel tartják be a közlekedési szabályokat is.
A munkáspárti kormány eltörölné az elektromos járművekre vonatkozó vámokat és adókat, a jelenlegi 28-ról pedig 43 százalékra növelné a kibocsátáscsökkentési célt 2030-ig.
Az EP megszavazta a tiltást, de az Európai Néppárt inkább az alacsony kibocsátású szintetikus üzemanyagok mellett voksolna. A kibocsátás-kereskedelmi rendszer szigorítása már nem ment át a képviselőkön.
Ami a Bubi-állomások elérhetőségét illeti, a belváros jól áll, a külső kerületek kevésbé, de 15 percnyi sétával szinte bárhonnan elérhető egy bicikliút a fővárosban.
A magyarországi utak számozásának rendszerét egy 1934-es rendeletben hirdették ki, és bár az eredeti irat a második világháborúban megsemmisült, térképekből és újságcikkekből rekonstruálható a történet. Hogyan lett a 808-as útból 13-as? És miért hívják 86-osnak az egykori római kereskedelmi útvonalat?
Önvezető autók helyett már leginkább okosváros-projektekre és a biztonságos, hatékony közlekedésre koncentrál a járműkommunikációs szektor globális élvonalába tartozó magyar cég, a Commsignia. Az akár életmentő V2X technológiára ráugrottak az autó- és bicikligyártók és a telekomcégek is, most egy angliai tesztelésen néztük meg, hol tart a dolog.
Tíz éven át 13 országban vizsgálták a nők és a férfiak közlekedési szokásait. Kiderült, hogy az inkább sétáló és tömegközlekedő nők a többet bicikliző és autózó férfiakhoz képest korlátozottabban érik el a városok távolabbi pontjait, és ez azzal is járhat, hogy nehezebben jutnak megfelelő álláshoz, oktatáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz.
A budapesti Commsignia szállítja az úgynevezett V2X járműkommunikációs rendszert abban a nemzetközi projektben, amely során brit tesztpályákon mérik fel a technológia jelenlegi helyzetét, és mutatják be a döntéshozóknak, hogy még a bevezetése előtt alaposan megismerjék az önvezető közlekedés technológiai hátterét.
Összegyűlt elég aláírás ahhoz, hogy a berlini képviselőháznak napirendre kell tűznie az autók kitiltását a város 88 négyzetkilométeres belső területéről. Ha a városvezetők leszavazzák az ügyet, az élhető Berlinért küzdő aktivisták népszavazást kezdeményeznek.
Csökkent a forgalom, kevesebb volt a torlódás, és a balesetek száma is visszaesett, de az ütközések jóval gyakrabban voltak súlyosak vagy végzetesek a koronavírus-járvány kirobbanása után. A szakértők szerint a várostervezésnél nem a gyors haladásra, hanem a biztonságos közlekedésre kéne nagyobb hangsúlyt fektetni.
Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
A forgalmasabb magyarországi közutak mellől származó talajminták ólomtartalma akkora, hogy az onnan kiásott föld veszélyes anyagnak számítana. Egy friss kutatás szerint a London levegőjében lévő ólom 32-43 százaléka a húsz éve nem forgalmazott ólmozott üzemanyagokból származik.
Hol növekszik meg leginkább a menetidő, és a pestieket érinti rosszabbul a lezárás, vagy a budaiakat? Egy hálózatkutató, egy geográfus és egy adattudós kiszámolta.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
Egy nemzetközi kutatócsoport méréseken alapuló számításai szerint a legnagyobb szennyezőforrás a közúti közlekedés, a személy- és teherautóforgalom termeli a levegőbe kerülő mikroműanyag mennyiségének 84 százalékát.
A Ford, a General Motors és a Chrysler már a húszas-harmincas években kísérletezni kezdett a repülő és önvezető autókkal, és a második világháború környékén futurisztikus kisfilmekben fantáziáltak a közlekedés jövőjéről. A fantasztikus találmányokról a korabeli magyar sajtó is beszámolt.
A legnagyobb európai autógyártó az önvezető autók fejlesztése után a levegőt is meghódítaná, a Volkswagen kedden jelentette be, hogy a „vertikális mobilitás” megteremtése lesz a következő cél. Bár még sok a kérdés a repülő autók körül, már az Uber és a Hyundai is bemutatta egy-egy repülő villanytaxi terveit.
Hatalmas vállalást tett a világ egyik legnagyobb autógyártója, az amerikai General Motors. A 2035-ös átálláshoz jelentősen fel kell pörgetniük elektromosautó-gyártásukat.
Az animáción az állomásra való megérkezéstől a kapszulába való beszálláson át a hipergyors városközi utazásig megmutatja, hogyan tervezi a Virgin a közlekedés jövőjét.
A kutatók szerint a japán Sinkanszen-hálózat legújabb vonatainál is gyorsabb a kínai prototípus, ráadásul hélium helyett nitrogénnel valósítják meg a szupravezetést, így 50-szer olcsóbb a technológia. A végsebességgel azért még nincsenek megelégedve: a 800 km/h-t szeretnék elérni.
Az Airbnb-lakások épp azokon a környékeken sikeresek, ahol jó a közlekedés, így kiszorítják azokat a helyi lakókat, akik nem használnának autót, hanem gyalog vagy kerékpárral közlekednének. A szabályozás lehet a megoldás.
Japánban engedélyezték, hogy jövő márciusig az utakra kerüljenek a Honda 3-as szintű önvezető rendszert használó autói, amelyekben a sofőr már akár olvashat vagy filmezhet is bizonyos körülmények között, például egy forgalmas autópályán.
A Virgin kétszemélyes kapszulájában menedzsereket utaztatott a Las Vegas-i tesztpályán. Az USA-ban alakul a szabályozási környezet, és világszerte egyre több cég dolgozik a vákuumcsöves közlekedés fejlesztésén. Küszöbön a hyperloop-forradalom?
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.
Az önvezető autókat a forgalomba kéne engedni, hogy éles helyzetekből tanuljanak, de amíg nincs elég tapasztalatuk, a döntéshozók nem nagyon engedik ki az utakra őket. Vannak, akik már elengedték, hogy valaha is teljesen önvezető járművekben közlekedünk majd, és inkább az ember nélküli áruszállításra koncentrálnak. És van Elon Musk, aki még idén bemutatná a világ legfejlettebb önvezető rendszerét.
Először Svájcban kerülnek az utakra a Hyundai üzemanyagcellás teherautói, amelyeknek szinte zéró a károsanyag-kibocsátása, és sokkal gyorsabban lehet megtankolni őket, mint amennyi idő alatt egy akkumulátoros autó újra feltöltődik.
Hogyan közlekedünk Budapesten 5-10 év múlva? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk első, online beszélgetése már megnézhető, meghallgatható videó- és podcastcsatornáinkon is.
Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.
Így Kalifornia az első állam, amely betiltja a belső égésű motorral rendelkező járművekkel való kereskedést. Gavin Newsom kormányzó élesen kritizálta Donald Trump elnököt, akit továbbra sem izgat ez a felmelegedés dolog.
Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.
A japán kormány csak úgy pumpálja a pénzt a repülő autókat fejlesztő cégekbe, és szeretné, ha három éven belül elindulna a járművek értékesítése. Van olyan gyártó, amely már az emberes teszteken is túl van.
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
A társadalmi méltányosság és igazságosság is megköveteli, hogy kortól és jövedelemtől függetlenül használható, biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúránk legyen Budapesten, ami a mostani helyzetben nem létezik.
Lassan itthon is teret nyer a valódi, emberek közötti üzleten alapuló autóbérlés, a peer-to-peer autómegosztás. A hagyományos kölcsönzők és az újfajta autómegosztó platformok között hasonló csatározás várható, mint a taxisok és az Uber vagy a szállodások és az Airbnb között.
A járművet, amelyről Steve Jobs úgy gondolta, hogy akkora hatása lesz az emberiségre, mint a személyi számítógépnek, július 15-től nem gyártják többé. A közlekedési forradalom elmaradt, a drága gépet pedig már csak a turisták és a rendőrök használják.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus Sentinel-5P műholdas megfigyelésein alapuló eredmények azt mutatják, hogy átlagosan 45 százalékosan csökkent a nitrogén-dioxid szintje Európában.
Európában, az USA-ban és Ausztráliában is drámai a visszaesés.
A kompakt városi célok és az elővárosi vasúti fejlesztések szembeállítása hamis dilemma. A városnak sokkal kevesebb kárt okoz egy agglomerációs település, ahonnan vasúton ingáznak Budapestre dolgozni, mint egy olyan lakónegyed, ami a Hungária körút vonalában van ugyan, de onnan mindenki autóval jár néhány kilométeres távokra nap mint nap.
Sorozatunkban bemutatkozik a fővárosi utak és járdák legújabb elektromos meghajtású réme, amiről aztán tényleg ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez most valami, vagy megy valahova.
4 lóerő, 50 kilométer per óra, 49 forint per perc, egy hajháló, egy bukósisak és egy ember, aki mindezt ki meri próbálni. Ez vagy valami vagy megy valahova című sorozatunkban bemutatkozik a bérelhető elektromos robogó, a Blinkee.
A fővárosban gombamód szaporodó közlekedési eszközök közül bemutatkozik a Segway alakú nem-Segway, amiről még a nagy tudású KRESZ-professzor sem tudja eldönteni, hogy most akkor ez valami, vagy megy valahova.
Furajármű-sorozatunkban bemutatkozik a Lime nevű elektromos roller, ami a látszat ellenére nem minősül járműnek, így a KRESZ szerint a járdán is lehet vele közlekedni, hiába megy 20-25-tel.
Budapesten lassan már egy elektromos rollert sem lehet elhajítani anélkül, hogy el ne találna vele az ember egy önjáró gördeszkát. A Qubit furajármű-tesztjében bemutatkozik a botjukat rázó járókelők kedvence, az Ogre nevű elektromos chopperszerű mesejárgány. Vagy valami.
A négy óriási propellerrel rendelkező jármű egyelőre közel egy percig lebegett, de 2026-ban már elkezdenék a tömeggyártását, hogy 2030-ra elterjedhessen a sűrűn lakott országban.
Mostantól legalább olyan hangosan kell zúgniuk az újonnan forgalomba hozott elektromos és hibrid gépjárműveknek, mint amekkora hangerőt egy zajosabb klímaberendezés produkál.
Az önvezető autók által okozott balesetek morális és jogi megítélése annak ellenére tisztázatlan, hogy közel járunk a valódi önvezető autók megjelenéséhez. Bernáth László filozófus amellett érvel, hogy ilyen esetekben a jogi felelősséget a tulajdonosra kellene hárítani, annak ellenére, hogy nem tartja az autót közvetlen ellenőrzése felett.
A frissen megválasztott polgármester a novemberben bevezetett szennyezéscsökkentő intézkedések visszavonásával kampányolt, pedig azoknak már kimutatták pozitív egészségügyi és környezeti hatásait.
Az Európai Parlamentben megszavazták az önvezető autók komolyabb kutatását sürgető indítványt, de a technológia még mindig számtalan kérdést vet fel. Meg lehet-e valósítani egy ilyen rendszert biztonságosan és etikusan? Végleg eltűnnek az emberi sofőrök? És ha igen, mikor?