A szuperluminális világban a részecskék az univerzummal együtt tágulnának, és bármi lehetne gyorsabb a fénynél
A Varsói Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói új elmélettel rukkoltak elő arról, hogyan lenne lehetséges a fénynél sebesebben száguldozni anélkül, hogy az idő földi értelemben vett visszafordulásától kellene tartani. Ha sikerülne vákumban a fénynél nagyobb sebességre szert tenni, a kutatók szerint olyan jelenségekkel kellene számolni, mint például hogy egyes dolgok mindenféle érzékelhető kiváltó ok nélkül, spontán következnének be, vagy adott részecskék egyszerre több úton, több dimenzióban mozognának – magyarázták a tanulmány szerzői.
A lengyel és szingapúri fizikusok munkája az úgynevezett szuperluminális sebesség korábbi – részben saját tollukból származó – leírásaira épül, amelyek Einstein relativitásemléletét hivatottak szinkronba hozni a kvantummechanika alapvetéseivel. A Galileo Galilei által lefektetett relativitási alapelvekre és a fénysebesség állandóságára alapozva Einstein speciális relativitáselméletében lefektette a kapcsolatot a tér és az idő között. Az így létrejövő négydimenziós (három térbeli és egy időbeli dimenziót magában foglaló) fizikai világmagyarázat azonban eleve elveti a lehetőségét annak, hogy bármi a fény sebességénél nagyobb sebességgel haladjon.
Andrzej Dragan és kutatócsoportja azt a lehetőséget vizsgálja, mi történik, ha a világot az úgynevezett szuperluminális perspektívából vizsgáljuk, amelyben három idődimenzió is van egyetlen térbeli dimenzió mellé. Egy ilyen világban a fény sebessége nem a fizikailag elérhető legnagyobb sebességet képviselné, hanem csak egy lehetőséget a sokféle sebesség tömegében. Ebben az esetben az anyagi részecskék nem lennének a három térbeli dimenzióban egyetlen pontként kijelölhető objektumoknak tekinthetők, ehelyett a térben táguló buborékként jelennének meg. Ugyanakkor a fénysebesség állandó maradna azon szereplők számára is, amelyek annál gyorsabban haladnak.
Ebből az elméleti perspektívából Einstein alapvetései nem sérülnének azon szereplők, tehát az emberek szemszögéből sem, akiknek a világában a fénysebesség a lehető leggyorsabb tényező. A szuperluminális perspektíva bevezetése átírna ugyan néhány fizikai alapvetést, például a sebesség és a mozgás definícióit, a kiterjesztett relativitáselmélet ugyanakkor a kvantumfizika alapvetéseivel magyarázná a létező világot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: