2023-ban az év madara a barkóscinege, kétéltűje az alpesi gőte, lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az év madara, később évenkénti váltásban az év hüllője, illetve kétéltűje, legutoljára pedig az év lepkéje szavazásokat. Az akciósorozat célja, hogy a felhívja a figyelmet a magyarországi természeti értékekre.
A tavaly megtartott szakmai, illetve közönségszavazások alapján 2023-ban az év madara a barkóscinege (Panurus biarmicus), az év hüllője az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris korábban Triturus alpestris), az év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó (Papilio machaon) lett.
Barkóscinege
Az MME közleménye szerint Európa a faj elterjedési területének csak mintegy 15 százalékát teszi ki: világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5 400-6 300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
Alpesi gőte
Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A magyarországi középhegységek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább kétéltű faj. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. Az MME közleménye szerint a fajt az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is veszélyezteti. Továbbá a más farkos kétéltűeket is fenyegető szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans), bár ezt a kórokozót még nem találták meg a magyarországi élőhelyeken.
Fecskefarkú pillangó
Az első év lepkéje címet az egyik legikonikusabb magyarországi nappali lepkefaj nyerte. A fecskefarkú pillangó világszerte, igen széles körben elterjedt faj, majdnem az egész északi féltekét benépesíti. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Március végén, április elején az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: