Július 5-én helyi idő szerint este 6 órakor (budapesti idő szerint éjfélkor) a Francia Guyana-i Kourouban található európai űrrepülőtérről indult utolsó útjára Európa nehézrakétája az Ariane–5. A hordozórakéta 2 műholdat szállított, az első, a Heinrich-Hertz nevű kísérleti kommunikációs műhold 30 perccel az indulás után foglalta el helyét, a másik, a Syracuse 4B katonai kommunikációs eszköz pedig 3 perccel azután érte el geostacionárius pályáját.

Stéphane Israël, a rakétát üzemeltető franciaországi székhelyű Arianespace vezérigazgatója szerint a rakéta tökéletesen teljesítette a szolgálatát, az internetes közvetítésben legendásnak nevezte az Ariane–5-öt, írja a Space. A lapnak az Európai Űrügynökség (ESA) szóvivője elmondta, az Ariane–5 hagyatéka hihetetlen, megbízhatósága és műszaki teljesítménye példás.

A kétfokozatú rakétát az Arianespace üzemeltette az ESA és a CNES, a francia űrügynökség számára, és az Airbus Defence and Space építette. Egy sor korszerűsítést hajtottak végre a típuson, mióta 1996-ban először üzembe állt, a legutolsó változat 2009-ben kezdte meg a működését.

Bár legelső repülése kudarcba fulladt, a kezdeti hibák javítása után összesen 117 sikeres küldetése volt, amik során 239 eszközt szállított (többek között a Jupiter holdjait vizsgálni hivatott JUICE űrszondát is az Ariane–5 állította pályára). Az ESA szerint hatékonysága így 96 százalékos. Utódja egyelőre még mindig fejlesztés alatt áll: az Ariane–6-on már több mint egy évtizede dolgoznak.

A tervek szerint ez még rugalmasabb és költséghatékonyabb lesz, illetve új indítási módokat is kínál majd. Bemutatása sokszoros elnapolás után 2023 végére várható. Arról, hogy miért lenne fontos, hogy Európa is rendelkezzen megbízható hordozórakétákkal, egy korábbi cikkünkben írtunk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Elon Muskon múlhat az európai navigációs műholdrendszer, a Galileo sorsa. Hogy jutottunk ide?

Tóth András tudomány 2023. április 19.

Kiderült, hogy az Európai Bizottság amerikai űrcégekkel szeretne szerződést kötni a Galileo műholdak elindítására, hogy kiváltsák a Szojuz és a csúszásokkal küzdő európai Ariane-6 rakétákat. Mindez nem nagyon vág egybe az Európa stratégiai autonómiáját sürgető gondolatokkal.

Az űr helyett az Atlanti-óceánig jutott az európai rakéta, a Vega–C

Kun Zsuzsi TECH 2022. december 21.

Ismét kudarcba fulladt az európai kisrakéta küldetése. A Vega–C két földmegfigyelő műholdat szállított, de az értékes rakomány a rakétával együtt megsemmisült.

Útnak indult az európai JUICE űrszonda, hogy megvizsgálja a Jupiter jeges holdjait

Qubit.hu tudomány 2023. április 14.

A szonda nyolc évig utazik majd a Jupiter felé, ahol az Europa és Callisto holdakat tanulmányozza, mielőtt pályára áll a Merkúrnál is nagyobb Ganymedes körül. Mindhárom jeges hold felszíne alatt vízréteg húzódhat, így belsejük akár életet is rejthet.