Ambiciózus vállalkozás volt a New Horizons kameráit a legprecízebben az Ultima Thulére fordítani, de sikerült. A felvételek izgalmas részleteket tárnak fel az eddigi űrszondával vizsgált legtávolabbi objektum felszínén. Az is kiderült, hogy amit eddig hóemberhez hasonlítottak, inkább egy lapos tányér és egy horpadt dió kettősére emlékeztet.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: Kína sikeresen küldött űrszondát a Hold sötét oldalára. A holdjáró geológiai vizsgálatokat végez, és máris küldött haza néhány képet.
A szonda rádiójelei kedd délután érkeztek meg a Földre, tudatva az irányítókkal, hogy minden rendben ment az Ultima Thule felderítése során.
A NASA legendás űrszondája, a New Horizons 2015-ben a Plutót derítette fel, most pedig az Ultima Thule-t vette célba, a Földtől 6,6 milliárd kilométerre. A szonda január 1-jén reggel kerül a legközelebb a 30 kilométer hosszú, jeges objektumhoz.
A NASA Voyager–1 űrszondája után több mint 6 évvel a Voyager–2 is megérkezett a csillagközi térbe. Utóbbinak még működik egy olyan műszere, amely páratlan adatokat szolgáltathat erről a régióról.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
A marsrengéseket kutató űrszonda hétfő este landolt, és profi fotókat küldött.
Az Európai Űrűgynökség marskutató szondája először küldött haza képet a bolygó jéggel borított krátereiről.
Öt évébe került a NASA űrszondájának, hogy odaérjen, de minden perc megérte.
A kráter széléről készült körpanoráma megmutatja a Curiosity szonda ötéves küldetésének minden fontos állomását.