Friss kutatások szerint egy eddig ismeretlen, 150 kilométeres szilikátréteg található a marsi köpeny alján, ami a bolygó vulkáni tevékenységére és a Marsot egykor védő mágneses térre is hatással lehetett.
A legértékesebbnek tartott égitest felderítésével megérthetjük, hogyan jöttek létre a Földhöz hasonló kőzetbolygók magjai, és milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszer keletkezésekor.
Sok száz millió kilométernyi utazás után hazaértek a Bennuról gyűjtött minták, amelyek a Naprendszer keletkezésébe és talán a földi élet eredetébe is betekintést nyújtanak majd a kutatóknak.
A több száz grammnyi aszteroidamintát szállító kapszula délután 5 körül landol Salt Lake City közelében. A küldetés vezetője a Qubitnek elmondta: víztartalmú ásványokra és szerves molekulákra is számítanak a minták között.
A NASA hivatalos közleménye szerint a csillagközi térben utazó űrszonda antennái ősszel mindenképp a Föld felé fordulnak.
Július 5-én indult utolsó repülésére a Francia Guyana-i Kourouban található európai űrrepülőtérről, ami sorban a 117. volt.
Négy óra alatt raktuk össze, aztán terepre is kivittük a június eleje óta kapható, elképesztően valósághű marsjárószettet, amin a kameráktól az antennákig minden apró részlet ott van, ahol lennie kell.
A felvétel kidolgozásához szükséges adatokat még 2020-ban gyűjtötte az űrszonda.
Az Európai Űrügynökség így ünnepli meg a 20 évvel ezelőtt útnak indított Mars Expresst, ami most olyat művel, amit marsszonda még soha. Kamerája 50 másodpercenként fog képeket készíteni, amik fénysebességgel, elkészültük után 17 perccel érkeznek meg a Földre.
A NASA szondája május közepén haladt el újra a Jupiter harmadik legnagyobb holdja, az Io mellett, de még sosem járt ilyen közel a vulkánok és gravitációs hatások által gyötört égitesthez.
Élőben lehet követni, ahogy az Egyesült Arab Emírségek holdjáróját és a japán űrügynökség robotját hordozó szonda, a Hakuto-R M1 leszáll a Mare Frigoris peremén. A közvetítés magyar idő szerint hatkor indul, a landolás 18:40-kor várható – már ha sikerül.
Az Egyesült Arab Emirátusok Hope szondája nagy felbontású felvételei alapján úgy tűnik, hogy a hold hasonló anyagból áll, mint a Mars felszíne. Ez amellett szól, hogy a Deimos egykor a bolygóból szakadhatott ki.
A szonda nyolc évig utazik majd a Jupiter felé, ahol az Europa és Callisto holdakat tanulmányozza, mielőtt pályára áll a Merkúrnál is nagyobb Ganymedes körül. Mindhárom jeges hold felszíne alatt vízréteg húzódhat, így belsejük akár életet is rejthet.
Az űrszonda nyolc évig utazik majd a Jupiter felé, ahol az Europa és Callisto holdakat vizsgálja majd, mielőtt pályára áll a Merkúrnál is nagyobb Ganymedes körül. A küldetés jelentőségéről Kereszturi Ákossal, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének bolygókutatójával beszélgettünk.
Dél-Korea tíz éven belül szeretne landolni a Holdon, addig a Danuri nevű keringő űrszondával mérik fel a terepet, amely nagy felbontású képekkel és videókkal látja el az ország űrkutatóit.