A híres Australopithecus fosszíliáról elnevezett szonda 12 évig tartó küldetésének célja a Naprendszer eredetének megértése.
A két portölcsér összeolvadását még januárban örökítette meg a Perseverance marsjáró, amely mostanában ősi kőzetek után kutat a Jezero-kráter peremén.
Eltakarta a Napot és vöröses árnyékba borította a holdi tájat a Föld az amerikai Blue Ghost holdszonda pénteki felvételein, amin a látványos gyémántgyűrű-effektus is csodálatosan kirajzolódik.
A holdszonda leszállásának pillanatain túl a felszíni mélyfúró, a holdporszívó és a távolba hajított elektródák beüzemeléséről is készültek videók.
A vasárnap landolt Blue Ghost szonda örökítette meg az egy földi hónappal egyenlő holdi nap kezdetét jelző eseményt.
A több kamerával felszerelt holdszonda a leszállást követően egyből munkába lendült, és még sok hasonló kép várható tőle a következő két hét során.
A texasi Firefly Aerospace a második magáncég, amely eljutott a Holdra, de a NASA műszereit szállító Blue Ghost nagyobb sikereket érhet el, mint a tavalyi landolása után egyből felborult Odüsszeusz.
Az amerikai Firefly Aerospace szondája landolását megelőzően pályára állt a Hold körül és készített néhány látványos videót. A NASA által pénzelt űreszköz 10 műszert szállít az égitest felszínére.
4K felbontású kameráival egy teljes holdfogyatkozást és a horizont rejtélyes ragyogását is rögzíti majd a Firefly Aerospace szondája, amely egy hónapon belül landolhat a Hold felszínén.
A NASA OSIRIS-REx kisbolygószondája által 2023-ban Földre juttatott törmelék az élethez nélkülözhetetlen molekulákban valaha látott leggazdagabb, kozmikus forrásból származó minta.
Az épület méretű, 2024 YR4 jelű égitest által jelentett kockázat kicsi, de elegendően nagy ahhoz, hogy most először életbe léptették a globális bolygóvédelmi eljárásokat, amik segítenek majd pontosítani a pályáját. Ha szükséges, egy ekkora kisbolygó eltéríthető lehet.
Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
A képeken UV- és látható fényben is megmutatják magukat a Nap különböző forróságú rétegei, de a mágneses mezejéről és a plazma áramlásáról is készült térkép.