Útnak indult az európai JUICE űrszonda, hogy megvizsgálja a Jupiter jeges holdjait
Magyar idő szerint 14 óra 14 perckor fellőtték az Európai Űrügynökség (ESA) JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) szondáját Francia-Guyanából. Az űrszondát az Ariane–5 rakéta sikeresen pályára állította, majd 27 perccel később levált az utolsó fokozatról, és megkezdte 8 évig tartó útját a Jupiterhez. A JUICE azóta bejelentkezett a földi irányításhoz, és kinyitotta hatalmas napelemtábláit is, amik energiaellátását biztosítják. A kilövést eredetileg csütörtökre időzítették, de ez végül az időjárási viszonyok miatt elmaradt, a Guyana Űrközpont meteorológusai ugyanis villámcsapás veszélyére hívták fel a figyelmet.
Az űrszonda a tervek szerint 2031-ben érkezik meg a Jupiter óriásbolygóhoz, és annak négy Galilei-holdjából hármat, az Europát, a Callistót, és a Ganymedest tanulmányozza majd. Ez lesz az első olyan űreszköz, amely pályára áll egy másik bolygó holdja körül. A JUICE-on az elmúlt években 23 ország szakemberei dolgoztak, köztük magyarok is, és az ESA szerint a küldetésre nagyjából 1,6 milliárd eurót fordítottak.
A holdak közül az Europa esetén van a legnagyobb esély arra, hogy a Naprendszerben földön kívüli életre bukkanjunk. A JUICE az Europát csak érintőlegesen, két elhaladás során vizsgálja majd, de még így is fontos méréseket végez majd. Az óvatosság oka az, amint Kereszturi Ákos bolygókutató a Qubitnek elmondta, hogy a Jupiter mágneses tere rettentően intenzív, a tíz év alatt fejlesztett szondát pedig jóval robosztusabbra kellett volna tervezni ahhoz, hogy kibírja ezt a veszélyes környezetet.
A JUICE, miután többször elhalad majd a Ganymedes és a Callisto mellett, pályára is áll a Ganymedes körül. A szonda radarjával megvizsgálja majd a holdat, az általa gyűjtött adatokból pedig kiderülhet, hogyan fejlődik egy jelentős kezdeti belső hőforrással rendelkező hold. Kereszturi szerint a vizsgálatok még az exobolygók alaposabb megismeréséhez is hozzájárulhatnak, a Naprendszerben ugyanis a Ganymedes a legnagyobb jeges égitest, amelynek a fejlődéséből sokat tanulhatunk.
Kereszturi szerint a szonda legérdekesebb műszere a felszín alá behatoló radar, a RIME lesz, amely akár 9-10 kilométer mélyen is fel tudja térképezni a holdak jégburkainak szerkezetét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
