Augusztus 23-án sikeresen landolt a Holdon a Vikram leszállóegység, majd legördült róla a Pragján rover, ami eredetileg két hétig működött volna az égitest felszínén. Előzetesen kitűzött feladata az volt, hogy a Csandraján–3 küldetés keretében geológiai méréseket végezzen. Ennek eleget is tett: 14 nap alatt fotókat készített és még ként is talált, majd beköszöntött az extrém hideggel járó holdi éjszaka, amiből a New Scientist információi szerint egyelőre nem sikerült felébreszteni az egységeket.

Az indiai űrügynökség, az ISRO pénteken annyit közölt, hogy próbálják újra felállítani a kapcsolatot a holdjáróval és a leszállóegységgel, a két hetes holdi éjszaka ugyanis véget ért, mostanra a leszállóegységen elhelyezett napelemeket ismét fény kell, hogy érje. Ha sikerül energiához jutnia a szerkezeteknek, akkor akár az eredetileg két hétre tervezett küldetés meg is hosszabbítható, ennek azonban feltétele az is, hogy a műszerek túlélték a majdnem mínusz 240 Celsius-fokos hideget.

Hogy ezt biztosítsák, még az éjszaka beköszönte előtt leállították az érzékeny műszereket, a napelemeket pozícióba állították és minden adatot továbbítottak a Földre. Így várta a rover és a leszállóegység az újabb nappalt.

A Pragján rover 100 métert tett meg a két hetes működése során a Hold felszínén, haladása közben egyszer az útvonal átprogramozására is szükség volt. Geológiai felfedezései mellett információt szolgáltatott a következő Holdra szállásokhoz is: az ISRO tesztelte azt is, milyen, amikor a rover 40 centiméteres ugrást hajt végre a Hold felszínén.

A Csandraján–3 küldetés sikerével India a 4. ország, ami sikeresen Holdra szállt, ráadásul a Vikrának sikerült az, ami az orosz Luna–25 küldetésnek nem: épségben landolt a Hold déli részén, hogy vizsgálatokat végezzen a területen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: