Augusztus 23-án, napokkal a sikertelen orosz próbálkozás után Indiának sikerült landolni a Hold déli pólusának közelében, ahol a Csandraján–3 küldetés keretében geológiai méréseket végeznek, és fagyott víz után kutatnak.

Az indiai űrügynökség, az ISRO kedden beszámolt a Pragján (Pragyan) holdjáró első jelentős eredményéről: lézeres spektroszkópos mérése során kén jelenlétét mutatta ki, valamint számos más elemet (oxigén, vas, kalcium, króm, titánium, mangán, szilícium) is észlelt a Hold déli részén, a hidrogén jelenlétét pedig tovább kutatja. A Vikram leszállóegységet rámpán elhagyó rover a tervek szerint 14 napon át végez majd kísérleteket.

A kén felszíni jelenléte azért lehet érdekes, mert rendkívül illékony elemről van szó, így elképzelhető, hogy az észlelt kén vízjégben rekedt, ami a Hold déli pólusát érő sugárzás miatt lebomlott, és kén szabadult fel.

A Pragján lassan mozog, másodpercenként nagyjából tíz centimétert tesz meg, hogy minimalizálja a Hold barátságtalan terepéből fakadó ütéseket, sérüléseket. Hétfőn az útvonalát is át kellett programozni, miután egy 4 méter széles kráter közelébe ért, de az ISRO szerint már biztonságosan, új útvonalon halad – és ezt fotókkal is bizonyítja.

India az USA, a Szovjetunió és Kína után mindössze a negyedik ország, amelyik sikeresen leszállt a Holdon. India ezzel Narendra Modi miniszterelnök vágyának megfelelően feliratkozott a legnagyobb űrkutató országok toplistájára, és rangját még az is emeli, hogy az ugyanazt a holdi régiót célzó orosz küldetés, a Luna–25 kudarcot vallott – ez lett volna az első sikeres orosz holdraszállás 47 év után.

A 75 millió dolláros Csandraján–3 misszió előtt India 2019-ben már egyszer szintén megpróbált eljutni a Holdra, de akkor még ez nem jött össze. Az ISRO ezt megelőzően 2014-ben sikeresen állított pályára műholdat a Mars körül (első ázsiai nemzetként), a Nemzetközi Űrállomásra pedig jövőre indítja első küldetését az Egyesült Államokkal való együttműködésben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: