Megerősítették a magyar amatőrcsillagász felfedezését: valóban egy lassú, extragalaktikus nóvát fotózott augusztus 5-én
Fidrich Róberttel augusztus 12-én találkoztunk a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) Meteor Észlelőtáborában, ahol beszámolt róla, hogy egy héttel azelőtt egy új halvány és gyanús foltra lett figyelmes az általa készített fényképeken.
Fidrich, vagy ahogy az amatőrcsillagászok közösségében szólítják, Fidusz tavaly november óta készít felvételeket az Androméda-galaxisról, ehhez pedig nem saját távcsöveit használja, hanem távolról irányítható eszközöket. A táborban erről a Qubitnek azt mondta, hogy egyszerre lehetőség és nehezítő körülmény, ugyanis nem áll rendelkezésére korlátlan ideig a távcső, amivel dolgozhat.
Augusztus elején sem volt könnyű gyorsan lefoglalnia egy másik távcsövet, amivel a felfedezés után egy nappal, augusztus 5-én újabb felvételeket készített. Ezeket összevetette még az amerikai Zwicky Transient Facility (ZTF) nagy égboltfelmérő program méréseivel is, amikben szintén megtalálta a foltot, vagyis a csillagot. Ezután jelentette be a felfedezését, amit AT 2023oom (Vend51) néven rögzítettek.
Az extragalaktikus nóva egy, a Tejútrendszeren kívüli galaxisban (jelen esetben az Androméda-galaxisban) zajló kozmikus esemény, aminek során egy fehér törpecsillag elkezdi elszippantani a hozzá közel kerülő nagyobb csillag, például egy vörös óriás anyagát, ami a törpecsillagra hullik, felhevül és elkezd fuzionálni. A keletkező energia hatására a csillag ledobja a ráhullott hidrogénburkot, ami a nóvaként ismert felfényesedéshez vezet. Ilyen eseményeket kutat Fidrich a megfigyelései során.
Ahhoz azonban, hogy a nóva felfedezését hivatalosan is elfogadják, elengedhetetlen, hogy az arról készült színkép is rendelkezésre álljon. Erre egészen mostanáig várni kellett, de Tagucsi Kenta és munkatársai szeptember 17-én a Kiotói Egyetem 3,8 méteres távcsövére szerelt spektrográffal elkészítették a szükséges felvételeket.
„Az általuk készített színképben keskeny H-alfa és H-béta vonalak láthatóak (FWHM ~ 440 km/s). Ez alapján nagyon valószínű, hogy ez egy lassú extragalaktikus nóva az Androméda-ködben" – írta Fidrich az eredményekről. A nóváról az amatőrcsillagász azt is megállapította, hogy már az augusztusi azonosítás előtt, júliusi képeken is fellelhető.
A színkép elkészítését követően Fidrich a ZTF és belga amatőrcsillagászok megfigyelései mellett főleg saját méréseket, valamint Tordai Tamás méréseit használta, hogy elkészítse a legfrissebb fénygörbét is a nóváról. Ezek alapján „a csillag szép lassan fényesedik, egy-két napos néhány tizedmagnitúdós hullámzásokkal" – írta a Qubitnek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
