Kedden kettőre nőtt az idei Nobel-díjas magyarok létszáma: a hétfőn bejelentett orvosi kategória győztesei között Karikó Katalin is ott volt, míg a kedden kihirdetett fizikai díjak egyik nyertese a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és a budapesti Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ ügyvezetője, Krausz Ferenc lett.

A díjat az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért kiérdemlő kutatót kedden reggel értesítették arról, hogy december 10-én két pályatársával (Pierre Agostini és Anne L'Huillier) együtt átveheti a 2023-as fizikai Nobel-díjat. Az első reakciójáról az értesítést követő telefonbeszélgetésben számolt be, amit a Nobel-díjak hivatalos X-oldalán tettek közzé.

Arra a kérdésre, hogy hogyan fogadta a hírt, Krausz azt felelte: „Azt sem tudtam, hogy álmodom, vagy ez a valóság. Igazából ezt még mindig le kell tisztáznom magamban.” Mint elmondta, a hívás idején otthon tartózkodott, és készülődött munkahelyére, a Max Planck Kvantumoptikai Intézetbe, mivel éppen ma tartanak nyílt napot, ahol külső érdeklődőknek tart előadásokat a friss Nobel-díjas tudós. „Meglátjuk, mennyire működik ez majd így, de ez a terv” – mondta.

„Mik voltak az első gondolatai?” – kérdezte Krausztól az interjú készítője, amire a fizikus azt felelte: „Elsőként az jutott eszembe, hogy milyen sok barátom, kollégám és munkatársam járult hozzá ehhez közvetlenül vagy közvetetten. Elsőként rájuk gondoltam. Mindannyiuknak nagyon hálás vagyok, az ő hozzájárulásaik és erőfeszítéseik nélkül ez nem sikerülhetett volna.”

Krauszt arra is emlékeztették, hogy győzelmével ő már a második magyar tudós ezen a héten, aki Nobel-díjat vehetett át. A fizikus elmondta, hogy bár személyesen egyelőre nem ismeri Karikó Katalint, természetesen kitörő örömmel fogadta honfitársa díjazásának hírét:

„Nemcsak az elért eredményeit csodálom, hanem azt is, ahogyan elérte azokat. Szinte senki nem hitt benne, de ellenséges körülmények között, minimális támogatással is ment tovább, és sosem adta fel. Azt hiszem, ez az üzenet legalább olyan fontos, mint maga a siker.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: