Krausz Ferenc a Nobel-díjról: „Azt sem tudtam, hogy álmodom, vagy ez a valóság”
A fizikust reggel, egy munkahelyi nyílt napra való készülődés közben érte a hír, hogy Nobel-díjat kap.
A fizikust reggel, egy munkahelyi nyílt napra való készülődés közben érte a hír, hogy Nobel-díjat kap.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a fizikai kategória három díjazottja közé is került magyar születésű tudós, Krausz Ferenc személyében.
A francia Alain Aspect, az amerikai John Clauser és az osztrák Anton Zeilinger veheti át idén a fizikai Nobel-díjat. Az elismeréseket kiosztó bizottság szerint a kutatók munkájukkal megnyitották az utat a kvantuminformáción alapuló új technológiák előtt.
Egy japán-amerikai meteorológus, egy német óceánkutató és egy olasz elméleti fizikus kapta megosztva a 2021-es fizikai Nobel-díjakat, amelyeket a komplex fizikai rendszerek úttörő kutatásaiért ítéltek oda.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
A Nobel-díj-jubileumra létrehozott virtuális Einstein ügyfélélményét még van hova javítani. Ha arról faggatják, hogy lapos-e a Föld, magabiztosan válaszol, ám a saját megítélésében már bizonytalan, és a véleményes kérdéseket is passzolja.
Egy elméleti fizikus, egy asztrofizikus és egy csillagász osztozik a fizikai Nobel-díjakon, amelyeket a galaxisunk közepén található szupermasszív objektum felfedezéséért, és Einstein óta az általános relativitáselmélet legjobb kiegészítéséért ítéltek oda a győzteseknek.
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Egy emberöltőt kellett várnia, hogy bebizonyosodjon: módszerével valóban mérhetők a gravitációs hullámok. Rainer Weisst nem az akadályok leküzdése, hanem a kísérletezési szenvedély és a jó munkahelyi hangulat hajtotta.
A 2018-as fizikai Nobel-díjas francia lézerfizikus nyolc évvel ezelőtt vetemedett arra, hogy egy általa viccesnek gondolt kisfilmmel reklámozza az európai együttműködésben létrejött ELI-projektet.