Karikó Katalin és Drew Weissman kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért, amit sikerrel alkalmaztak a covidjárvány elleni küzdelemben.

A Nobel-díjat odaítélő bizottság döntését azzal indokolta, hogy a Pennsylvaniai Egyetem magyar biokémikusa és amerikai kutatóorvosának felfedezése a nukleozidbázisok módosításáról lehetővé tette hatásos covid elleni mRNS vakcinák kifejlesztését. Azt írják, hogy a kutatók áttörő felfedezéseikkel teljesen átformálták az ismereteinket az hírvivő RNS (mRNS) immunrendszerrel történő kölcsönhatásáról, és a díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott gyorsasággal lehessen oltásokat kifejleszteni a modern korban az emberi egészséget egyik leginkább fenyegető helyzetben.

A Pfizer-BioNTech és Moderna mRNS-alapú vakcináit 2020 elején kezdték el fejleszteni, nem sokkal azután, hogy a kínai Vuhanban elkezdett terjedni a covidot okozó SARS-CoV-2 vírus. Az oltások a Karikó és Weissman által megalapozott technológiával, a vírus örökítőanyagának ismeretében rekordidő alatt elkészültek, és ezután megkezdődhetett klinikai vizsgálatuk. 2020 novemberében a harmadik fázisú vizsgálatokból kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltásai több mint 90 százalékos hatásosságot mutatnak a covidos megbetegedés megelőzésében.

Az oltásokat időről-időre a vírus változásához igazítják, és emellett új mRNS-alapú vakcinák fejlesztése is zajlik, amik széleskörű védelmet adhatnak influenzavírusok ellen, vagy daganatok hatásos terápiáját alapozhatják meg. Karikó az univerzális influenza vakcinák fejlesztéséről, amiben Pardi Norbert magyar kutató is szerepet játszik, nyáron a Qubitnek elmondta, hogy javában zajlanak ezek a kutatások, és már a hatásosságot vizsgáló klinikai tesztek is folyamatban vannak.

Amint korábban összefoglaltuk, Karikó és Weissman 2005-ben jött rá, hogy ha az mRNS-ben az uridinbázist pszeudouridinre cserélik, ami egyébként is előfordul RNS-ekben természetes körülmények között, akkor az meggátolja, hogy az mRNS-vakcina vagy -terápia kedvezőtlen immunreakciót váltson ki. A technológiára vonatkozó két szabadalmukat 2006-ban nyújtották be, amiket 2014 és 2015-ben kaptak meg. A pszeudouridin fontosságát 2008-ban, valamint 2012-ben közölt további kutatásaikkal igazolták. Ekkor már intenzíven vizsgálták az mRNS-alapú technológiát oltások kifejlesztésére, amik megmutatták nekik, hogy a módosított bázis alkalmazása vírusok elleni vakcinák esetén is ideális.

Karikó tavaly szeptemberig a német BioNTech vállalat alelnöke volt. Lemondását azzal indokolta, hogy szeretne ismét a laboratóriumi kutatómunkára koncentrálni. Karikó a Qubitnek 2021-ben úgy foglalta össze az alelnökként végzett munkáját, hogy „egy része most arról szól, hogy átolvasom azokat a javaslatokat, amelyeket különböző cégek küldenek a cégünknek, hogy kiderüljön, szükségünk van-e arra, amit ajánlanak.”

Tavaly arról írtunk, hogy csak idő kérdése, mikor kapja meg Karikó és Weissman a Nobel-díjat. Karikó nyáron a Neumann János Professzori cím átvételekor az mRNS-vakcinák óta neki ítélt díjakról úgy fogalmazott, hogy „soha nem áhítoztam, hogy engem elismerjenek”, és magát a magyar-amerikai matematikushoz és fizikushoz képest nem zseninek, „csak szorgalmasnak” nevezte. Az 1955-ben Szolnokon született magyar biokémikus munkáját korábban több, a Nobel-díj előszobájának tartott elismeréssel díjazták. Karikó emellett Széchenyi-díjat, díszdoktori címeket kapott és egy hazánkból Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna által felfedezett kisbolygót is elneveztek róla.

Legutóbb 2002-ben volt magyar Nobel-díjas, amikor Kertész Imre írónak ítélték meg a holokauszttal és a diktatúrák szörnyűségeivel foglalkozó műveiért az irodalmi Nobel-díjat. Az orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó előtt három magyar kutató, 1914-ben Bárány Róbert, 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György kapta meg.

Tavaly az orvosi-élettani Nobel-díjat Svante Pääbo-nak, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusának ítélték oda, a neandervölgyi és gyenyiszovai ember genomjának megszekvenálásáért, amik új megvilágításba helyezték az emberi evolúciót. Pääbo munkájának jelentőségét nem csak a rekonstruált genetikai információból származó felfedezések, hanem az ősi DNS vizsgálatára és szennyeződések kiszűrésére kidolgozott módszerei adják. A svéd kutató ezzel a paleogenetikának vagy archeogenetikának nevezett tudomány egyik megalapítója, ami több tízezer éve élt emberek életébe, vagy több millió évvel ezelőtti környezetek élővilágába nyújt betekintést.

2023 első Nobel-díjának bejelentése után holnap a fizikai, szerdán pedig a kémiai tudományok terén elért kimagasló teljesítményt ismerik majd el. A kihirdetések csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a béke Nobel-díjal folytatódnak. Egy hét múlva pedig kiderül, ki kapja a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amit 1969 óta ítélnek oda.

A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló hozta létre, aki hagyatékát az emberiségnek legnagyobb hasznot hozó kutatók elismerésére ajánlotta fel. Az első díjakat halála után hat évvel, 1901-ben adták át. A díjazottak az elismerést idén is december 10-én, Nobel halálának napján vehetik majd át, amikor az arany Nobel-díj medál és Nobel-díj diploma mellett 11 millió svéd koronát (nagyjából 369 millió forintot) kapnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: