Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.
Az elmúlt évtizedekben csak azok a doktori ösztöndíjasaim jutottak el a tudományos fokozatig, akiket családjuk jelentős mértékben tudott anyagilag támogatni, a többiek elmentek „megélhetést” keresni – írja az MTA doktora Krausz Ferencnek címzett levelében, amit változtatás nélkül közlünk.
A tavaly Nobel-díjjal jutalmazott fizikus a BME-n tartott szombati előadása után a rákot kimutató 10-20 eurós vértesztekről és a Műegyetem szorult helyzetéről is beszélt a sajtónak.
A törvényjavaslat indoklása szerint ez azért lenne fontos, hogy 2030-ra az egyetem a világ 100 legjobbja között szerepelhessen.
Folyógyilkos duzzasztóktól a változó világrenden át a hamis Petőfi-képekig több száz előadás és program várja a nagyérdeműt a november 3-án kezdődő jubileumi rendezvénysorozaton.
A fizikus az MTA-nak adott interjújában beszélt kutatásai gyakorlati alkalmazásáról és arról is, mi motiválta arra, hogy a pénzjutalmat az ukrajnai háború által sújtott embereknek ajánlja fel.
A fizikust reggel, egy munkahelyi nyílt napra való készülődés közben érte a hír, hogy Nobel-díjat kap.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a fizikai kategória három díjazottja közé is került magyar születésű tudós, Krausz Ferenc személyében.