Az emberi hangok még az oroszlánokénál is félelmetesebbek a szavanna lakói számára
Egy Afrikában végzett kísérlet alátámasztja, hogy a Föld legfélelmetesebb ragadozója – legalábbis a vadon élő állatok számára – nem az ott élő nagymacskák valamelyike, hanem az ember, írja a New Scientist.
A kanadai Nyugat-Ontario Egyetem kutatói Michael Clinchy vezetésével a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban végeztek kísérleteket. Itt az itatóhelyek mellett hangszórókat helyeztek ki, amikből a parkban élő zsiráfok, elefántok, impalák, orrszarvúak, leopárdok és több mint egy tucat más emlősfaj számára ragadozók vagy emberek hangját játszották le.
A kísérlet során az állatok vonulási útvonala mentén és a vízlelőhelyeknél, amikből az állatok elhaladásakor az előre rögzített négyféle felvétel valamelyikét játszották le. A felvételek egyikén oroszlánok, egy másikon egy vadászat hangjait lehetett hallani, emellett volt madárcsicsergős és emberek békés beszélgetését tartalmazó is.
A 19 ezer videofelvétel tanulságai szerint a vadon élő állatok az emberi hangokat hallva 40 százalékkal gyorsabban menekültek, és lényegesen többet futkároztak. Mivel a rezervátum területén az állatok már megszokhatták volna az emberek békés társalgását, a kutatók úgy vélik, hogy a félelmi reakció nem tanult, hanem örökölt viselkedés.
Az egyetlen állatfaj, amelyik nem tartott az emberi hangoktól, az az oroszlán volt. Őket sem a társalgó hangok sem a kutyaugatással vegyített vadászat nem ijesztette el a hangszórókon keresztül.
Clinchy kutatócsoportja korábbi tanulmányok alapján állította össze kísérleteit, és eredményeik megerősítették azt a korábbi hipotézist, hogy már pusztán az emberi jelenlét is romboló hatással lehet az ökoszisztémára. A félelemben élő állatok kevesebb utódot nevelnek, ami csökkenti a populációk egyedszámát.
A kísérletek alapján ugyanakkor fejleszthető olyan vadriasztó, amit anélkül lehet használni, hogy a termőföldekre vagy farmokra tévedő állatok komolyabban megsérülnének. Úgy néz ki, számukra elég az emberi társalgás hangjait lejátszani ahhoz, hogy elmeneküljenek a helyszínről. Ugyanígy használható a módszer egyfajta figyelmeztetésre: az olyan területeken, ahol gyakoribb az orvvadászat, a felvételek segíthetnek az állatok figyelmeztetésében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
