A vadászok és a kirándulók nagyobb hatással vannak a vadállatok mozgására, mint az urbanizáció vagy az erdőirtás

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az emberi tevékenység alapvető befolyással van az állatok mozgási mintázataira: a humán aktivitás növeli vagy csökkenti a távolságot, amit az állatok bejárnak vadászat és legelés közben, illetve egész életük során. Hogy ez pontosan hogyan történik, azt térképezte fel egy hat kontinens csaknem 170 szárazföldi és vízi állatfaját vizsgáló tanulmány.

A monstre kutatás, amelynek eredményeit hétfőn tették közzé a Nature Ecology and Evolution folyóiratban, arra a meglepő eredményre jutott, hogy bár minden emberi tevékenység hatással van az állati viselkedésre, a pusztító urbanizáció és az erdőirtás kevésbé befolyásolja az állatok mozgását, mint egyes időszakosan előforduló, kevésbé intenzívnek tűnő tevékenységek, így a repülőzés, a vadászat vagy az erdei kirándulás. 

A tanulmány szerint a változások alapvető hatással vannak az állatokra, például visszavetik táplálkozási és szaporodási képességüket, de még fontosabb, hogy az állati mozgás globális átrendeződése felé mutatnak, aminek mélyreható következményei lehetnek.

208 kutatás tanulsága

Mint Tim Doherty, a Sidney-i Egyetem vadvilággal foglalkozó ökológusa elmondta, eddig is ismert volt, hogy az emberi jelenlét kihat az állatok mozgására, hiszen több ezer tanulmány vizsgálta ezt egyes fajoknál vagy viselkedéstípusoknál, az így szerzett szórványos adatokat azonban eddig senki sem vizsgálta összességükben.  

Doherty maga olvasta el 12 ezer tudományos cikk összefoglalóját, majd az ausztrál Deakin Egyetemen dolgozó kollégáival együtt kiválasztott 208 releváns tanulmányt, amely kellő mennyiségű adattal szolgált arról, hogy miként befolyásolta az emberi beavatkozás egyes állatfajok mozgását. 

A kiválasztott tanulmányok összessége 167 állatfajt fed le.

  • A madagaszkári makifélék több mint másfélszeresére növelik a szokásos területüket a fakitermelés hatására.
  • Az ausztráliai Victoria államban élő közönséges rókazuzuk 57 százalékkal messzebb mentek azokon a területeken, amelyeket utak szabdalnak fel, mint a háborítatlan erdőségekben.
  • Svédországban a sífutók által megzavart jávorszarvasok mozgása gyorsult fel.
  • A texasi szárazföldi teknősök által bejárt terület viszont éppen hogy csökkent azokon a helyeken, ahol állatokat legeltetnek.
  • Az emberi hangok hatására az Egyesült Államok területén élő pumák mozgása lassult, az ugyanott élő rágcsálókra viszont ellentétesen hatott az emberi zajszennyezés, ők nagyobb távolságokat tettek meg.
  • A növényi magvak terjesztésében hatékony, röpképtelen új-zélandi guvatfélék harmadával kisebb területet jártak be a kempingek közelében.
  • A kanadai rénszarvasok gyorsabban mozogtak a kőolajfúrások zajának hatására.

Mint kiderült, az állatok átlagosan 70 százalékkal vonultak távolabb, amikor valamilyen emberi tevékenység – például vadászat, kempingezés vagy síelés – zavarta meg a mindennapjaikat. „Ausztráliában egy ember átlagosan 16 kilométert ingázik, a 70 százalékos többlet tehát olyan, mintha nap mint nap 11 kilométerrel többet kellene utaznia” – mondta a Guardiannek Doherty. Azoknál a fajoknál, amelyek kevesebbet mozogtak az emberi aktivitás hatására, átlagosan 37 százalékos volt a csökkenés.

A kutatók szerint súlyos következményei lehetnek annak, hogy az állatok nem a természetes mintázatukat követve mozognak: „még az apró mozgásváltozások is nagy hatással lehetnek egy-egy egyedre, és ha ezek a következmények összeadódnak egy populációban, az adott faj reprodukciós rátája és a populáció életképessége is veszélybe kerülhet.”

A mozgás változásainak követése azért is fontos, mert megmutatja, hogyan változik az állatok viselkedése, amikor emberek vagy ragadozók elől menekültek, illetve táplálékot, menedéket vagy társat keresni keltek útra. Kiderült, hogy egyes emberi tevékenységek inkább csökkentik az állatok mozgását; ilyen például az urbanizáció, mivel városi környezetben egyes fajok könnyebben találnak táplálékot.

A tanulmány megállapítása szerint a feltárt adatok mintegy egyharmadában legalább 50 százalékban megváltozott az állatok mozgása. 

A madarak átlagosan 27 százalékkal vonultak arrébb az emberi beavatkozás hatására, az emlősöknél ez az arány 19 százalék, a rovaroknál 38 százalék volt. Az emlősök vándorlási viselkedésére az utak, a mezőgazdaság és a légi tevékenység volt a legnagyobb hatással, egyes fajoknál pedig a legeltetés és a vadászat is közrejátszott.

Doherty szerint mindez arra utal, hogy „mi, emberek igen nagy befolyással vagyunk az állatokra, de a hatásokkal nem foglalkozunk”. A Föld felületének nagy részét már elfoglalta az emberiség, de még léteznek háborítatlan helyek, és ezeket meg kellene védeni. „Szükség lenne néhány helyre, ahol az állatok azt csinálhatnak, amit akarnak” – mondta az ökológus.

Egy tavalyi tanulmány mutatott rá arra, hogy milyen gyors ütemben tűnnek el a Földről ezek a háborítatlan vidékek: 13 év alatt egy Mexikó méretű terület (csaknem kétmillió km2) vált érintetlen vadonból ember formálta közeggé.

Még a nem invazív emberi jelenlét is árthat

Corey Bradshaw, az ausztrál Flinders Egyetem globális ökológiai laboratóriumának vezetője szerint kollégái már ismert trendeknek szereztek új megerősítést, ugyanakkor hasznos összefoglalóját adták a releváns kutatásoknak.

Az a megállapítás, miszerint a legtöbb faj a mozgás fokozásával reagál a zavarásra, Bradshaw szerint sokat elárul az antropogén nyomás különféle mechanizmusairól, túl az olyan közismert jelenségeken, mint az invazív ragadozók megjelenése, az élőhelyek csökkenése vagy az élővilág közvetlen kizsákmányolása.

Az ausztrál kutatás jelentősége továbbá, hogy rámutat, milyen nehéz előrejelezni, hogyan változik egy állat területe, illetve mozgása valamilyen új emberi tevékenység hatására. Az egyik fontos tanulság, hogy a természetben eltöltött szabadidő és a vadászat nagyobb mozgásváltozásra sarkallta a fajokat, mint az élőhely csökkenése vagy felszabdalása. „Ez arra utal, hogy még a nem invazívnak tekintett emberi jelenlét is ártalmas lehet.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: