Az elektromos angolna kisüléseinek feszültsége elérheti a 860 voltot, ezzel elkábíthatja, de akár meg is ölheti az áldozatait. A vízfelszín közelében áldozatokat leső állatok módszerére azonban más miatt figyeltek fel a kutatók.

Az IFL Science foglalta össze, hogy egy frissen publikált kutatás szerint az angolnák kisülései a környezetében lévő egyéb élőlények DNS-állományának módosulásával járhatnak. Minderre abból következtettek, hogy a laboratóriumokban használt módszer, az elektroporáció hasonló elven működik: az elektromos kisülés miatt a sejtfalon átjutnak a DNS-darabkák, amik módosíthatják a sejtek DNS-állományát.

Ugyanez végbemehet az angolnák közelében is, amikor az állatok impulzusokat bocsátanak ki. Mindezt zebrahalakkal próbálták ki a kutatók, amiket egy tartály vízben helyeztek el, DNS-darabkák és egy elektromos angolna társaságában. Az angolnát némi élelemmel rávették, hogy elektromos impulzusokat bocsásson ki, ezután pedig mikroszkóp alatt vizsgálták az apró zebrahalakat.

A tartályban keringő DNS-darabok egy zöld fluoreszcens fehérjét kódoltak, aminek a felvételét könnyen ki lehetett mutatni a halakban. 5 százalékuk ugyanis finoman fluoreszkált az impulzust követő vizsgálat során.

A kutatók ezzel igazoltnak látták, hogy az angolna által kibocsátott elektromos impulzusok a laboratóriumi génmódosítási eljárásokhoz hasonlóan működhetnek és ezzel az angolnák megváltoztathatják a környezetükben tartózkodó élőlények genetikai állományát.