Bekokainoztatott angolnákon vizsgálták a vizek drogszennyezettségének hatásait

A természetes vizekbe kerülő drogszármazékok élővilágra gyakorolt hatását térképezi fel egy új kutatás, amelyről a National Geographic számolt be. Úgy tűnik, a súlyosan veszélyeztetett európai angolnák szaporodásába bezavarhat a szennyvízből a természetes vizekbe kerülő kokain.

Az angolnák ívása jókora erőfeszítést kíván a fajtól: életéből 15-20 évet édes- vagy enyhén sós vizekben tölt, majd átúszik csaknem a teljes Atlanti-óceánon, hogy a hatezer kilométeres túra után a Karib-térségtől keletre húzódó Sargasso-tengerbe rakja ikráit. Bár az angolnát a húsáért tenyésztik is, a vadon élő populáció a súlyosan veszélyeztetett státuszba került, mert a gátak és a vízszabályozás egyéb formái elzárják vándorlási útvonalát. A faj fennmaradását a túlhalászat és a vizek szennyezése is fenyegeti.

Ötven napig éltek a kokainos vízben

A tudomány nevében tehát a kutatók 50 napon át laboratóriumi körülmények között kokaint juttattak európai angolnák vizébe, majd megfigyelték a szer halakra gyakorolt hatását. A Science of the Total Environmentben közölt eredmények szerint a kokain, még ha csak nyomokban tartalmazza is a víz, hatással van az angolnákra, különösen a fiatal példányokra.

A Nápolyi Egyetemen kutató Anna Capaldo, a kutatást vezető biológus szerint az illegális drogok előfordulása a természetes vizekben nem lebecsülendő probléma, különösen a sűrűn lakott városok közelében rossz a helyzet, így például a londoni Temzében a Parlament környékén, vagy Pisa Amo folyójában. A kísérletben az angolnákat olyan alacsony drogkoncentrációnak tették ki huzamos ideig, mint ami egyes folyókban is előfordul. Miközben a bekokainoztatott angolnák hiperaktívabbnak tűntek a kontrollcsoportba tartozó halaknál, egészségi állapotuk látszatra nem mutatott lényeges eltérést. A testük azonban már produkált árulkodó jeleket.

Fotó: Flickr

Kiderült, hogy a kábítószer az angolnák agyában, izmaiban, pikkelyeiben, bőrében és egyéb szöveteiben halmozódik fel. A halak izomszövete megduzzadt, sőt helyenként elszakadt, és az élettani folyamataikat szabályozó hormonok termelődése megváltozott. Ezek a problémák az után is fennálltak, hogy a kutatók tíznapos rehabot tartottak az angolnáknak, kivéve őket a kokainos vízből.

A kokain növeli a kortizol nevű stresszhormon szintjét, amely jellemzően elősegíti a zsír beépülését. Az európai angolnáknak akkor kell hízókúrára fogniuk magukat, amikor a Sargasso-tengerig tartó nagy útra készülnek, és a kortizol magasabb szintje késleltetheti a vándorlás időpontját – állapították meg a kutatók.

A kokain hatására növekszik a dopaminszint is, ami meggátolja az angolnák nemi érését, ezáltal az angolnák szaporodása érthetően kudarcba fulladhat – mondta Capaldo. Ha egyáltalán eljutnak a Sargasso-tengerig, mert az izomszöveteikben tapasztalt, kokain okozta károsodás ezt is kétségessé teszi.

A kokain csak részprobléma

Capaldóék eredményeit a fenti kutatásban nem részt vevő Emma Rosi, a nonprofit Cary Ökoszisztéma-kutató Intézet munkatársa is megerősítette. Mint mondta, Capaldo és társai olyan kokainkoncentrációt alkalmaztak, amely a természetes vizekben is előfordul. A kábítószerből sokkal több kellene, hogy elpusztítsa a vízben élő organizmusokat, de a drog jelenléte így is hatással van az élővilágra.

Rosi korábban az antidepresszánsok és amfetaminok vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatását tanulmányozta, és arra jutott, hogy azok nyomot hagynak a baktériumflórán, illetve a moszatokon is, valamint befolyásolják a rovarok növekedési ütemét és életciklusát is.

Capaldo szerint a kokainhoz hasonló illegális kábítószerek vízi élővilágra gyakorolt hatása csak a jéghegy csúcsa, hiszen a természetes vizekben előfordulnak nehézfémek, növényvédő szerek, antibiotikumok is, és a többféle vegyszer kombinációjából származó szennyezés következményeiről pedig még nem sokat tudni. Az biztos, hogy az angolnák állapotát, túlélési esélyeit befolyásolják a vegyületek, és feltehető, hogy más fajok is hasonló testi változásokat tapasztalnak, ha kokainnak vannak kitéve.

Capaldo szerint a probléma kiküszöbölésében a szennyvizek hatékonyabb tisztítása vagy az segíthetne, ha az emberek tartózkodnának az illegális drogok fogyasztásától.