Miért nem közvélemény-kutatás a nemzeti konzultáció, és mitől lesz egy kutatás érvényes és megbízható?
A kérdőíves közvélemény-kutatás az 50-es, 60-as években érkezett Amerikából Európába és Magyarországra is. Itthoni aranykora a 70-es, 80-as évekre tehető, „amikor jó volt kutatni, és megtiszteltetés volt részt venni” egy ilyen felmérésben. Fel sem merült, ami most az egyik legnagyobb probléma, hogy nem válaszolnak az emberek a kérdőíves megkeresésekre. Míg 20 éve az emberek 60-70 százaléka válaszolt egy kérdőívre, ma már a válaszadási arány 40 százalék alá csúszott. Vendégeink szerint ez azért van, mert manapság kevésbé bízunk bármiben és bárkiben, sokkal jobban féltjük az adatainkat, ráaadásul a sok direkt marketing és az online kérdőívek miatt már nagyon elegünk van a kérdezősködésből.
Vajon a közvélemény-kutatás jelenlegi módszereivel megismerhető-e egyáltalán az emberek véleménye? Mért nem közvélemény-kutatás a nemzeti konzultáció? És a népszámlálás miért nem? Mitől lesz érvényes és megbízható egy kutatás? Milyen egy jó kérdéssor? Mért nincs annak az újságírói kérdésnek értelme, hogy reprezentatív-e a minta? Számít-e a kérdezőbiztosok jelenléte? Mennyit torzítanak a társadalmi elvárások? Valóban elfogadóbbak és jobb fejek a magyarok, ha anonim módon, otthon, négy fal között válaszolnak?
A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Messing Vera és Stefkovics Ádám szociológusok, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének igazgatója és munkatársa voltak Kende Ágnes, a Qubit állandó szerzőjének vendégei.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A kérdezőbiztos boldogsága
„Ha személyesen kérdeztük az embereket, szélsőségesen elutasítók voltak a migrációval kapcsolatban, míg az online kitöltésnél egy jóval toleránsabb ország képe rajzolódott ki” – mondja el a podcastban Messing. Viszonylag konzisztensen kimutatható ugyanis, ha olyan szenzitív kérdéseket teszünk fel az embereknek, hogy mit gondolnak a melegekről, bevándorlókról, romákról stb., és kérdezőbiztos kérdezi őket, akkor kevésbé válaszolnak őszintén, mint ha önkitöltéssel papíralapon vagy online kell megválaszolniuk a kérdőívet. De még az is számít, hogy milyen a minket kérdező kérdezőbiztos kedve. Stefkovicsék azt az elsőre meglepőnek tűnő összefüggést találták kutatásaikban, hogy a kérdezőbiztos személye akkora hatással van a válaszadásra, hogyha „boldog a kérdezőbiztos, akkor boldog a válaszadó is”.
A bizalom hiánya
Ahogy viccesen mondani szoktuk, mondja Messing, a legkönnyebb elérni a falun élő 65 éves Mari nénit, de a nőket úgy általában is könnyebb bevonni a válaszadásba. Akit viszont sosem érnek el a kérdezőbiztosok, az a társadalom két széle: a legalacsonyabb és legmagasabb státuszúak. Különböző okokból, de mindkét csoport elérhetetlensége a bizalom teljes hiányára vezethető vissza.
A magasabb végzettségűek és a fiatalok jobban bíznak mindenben, válaszolják Stefkovicsék arra a kérdésre, hogy mennyire bíznak az emberek a közvélemény-kutatások eredményeiben, de az is fontos, hogy valaki bízik-e a tudományban. És az is számít, hogy a válaszadó konkrétan mit gondol az adott kérdésről. Ha támogató a migrációval kapcsolatban, és az az eredmény jön ki, hogy a magyarok többsége támogató, akkor bízik benne, ha az ellenkezője jön ki, akkor nem hisz a felmérés eredményeiben.
Woke-őrület
Az adás végén szóba került a kétévente az európai társadalmakat felmérő European Social Survey (Európai Társadalmi Mérés) is. Idén, mesélték a kutatók, a nemi egyenlőtlenségeknek is szenteltek egy blokkot. Kiderült, hogy egy olyan egyszerű kérdés, hogy a megkérdezett férfinek vagy nőnek érzi magát, nagyon sok válaszadónál kiverte a biztosítékot. „Elkezdtek üvöltözni a kérdezőbiztossal, és ki akarták zavarni a lakásból. Nem értették, hogy miért kérdezünk ilyen hülyeségeket. Mi értelme ennek a kérdésnek? Mi ez a woke-őrület?” Miközben, mondta el Messing a podcastban, a nemi egyenlőtlenségekről, az otthoni munkamegosztásról, a nők előmeneteli és fizetési különbségeiről szóló kérdéseket nagyon szerették a válaszadók.
Hallgass bele ezekbe is: