Bár a kormánypárti szavazók a legtöbb korrupciót érintő kérdésben megengedőbbek az ellenzéki és a párt néküli szavazóknál, azt mindenki érzi, hogy nem mennek rendben a dolgok – derül ki a 21 Kutatóközpont tavalyi felméréséből.
Milyen egy jó kérdéssor? Számít-e a kérdezőbiztosok jelenléte? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Messing Vera és Stefkovics Ádám szociológus-közvéleménykutatókat faggattuk.
Annak ellenére jobban várják világszerte az ünnepeket, hogy az idén kevesebbet tudnak rá költeni – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint 2022-ben az elszállt árak miatt a legnagyobb a szorongás a világon.
A 27 országban végzett közvélemény-kutatás adatai szerint globálisan ötből három válaszadó tartja elfogadhatónak a terhességmegszakítást minden, vagy a legtöbb esetben. Magyarországon a lakosság 70 százaléka gondolja ezt így, az abortuszt leginkább elfogadó ország Svédország, a leginkább ellenző pedig India.
Először végeztek átfogó vizsgálatot célzottan az első szavazók körében: a választásra jogosult legfiatalabb nőknek mindössze a harmada, a férfiaknak a háromnegyede követi a választási kampányt. Az első szavazóknak nagyjából a fele menne el szavazni, és ha rajtuk múlna, fölényesen győznének az ellenzéki pártok.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a kínai állam óriási energiát fektet az űroktatásba, míg az angolszász gyerekek egész nap a Youtube-ot pörgetik.
Putyin szavazóinak 42 százaléka tisztelettel gondol a nagy szovjet vezérre. Sz. Bíró Zoltán szerint a Krím-félsziget elszakítása és Oroszországhoz csatolása a lakosság nagy többségének körében azt a meggyőződést keltette, hogy országa újra tekintélyt parancsoló nagyhatalommá vált.
Az Egyesült Királyság teljes népességének 49 százaléka támogatja az EU-ban maradást, 27 százalék a megegyezés nélküli kilépést, és 24 százalék Theresa May megállapodáscsomagját. De mit tudunk azokról, akik felsorakoztak az egyes forgatókönyvek mögé?
Hat év alatt 49-ről 32 százalékra esett a személyes beszélgetést favorizálók aránya a 13 és 17 éves amerikai gyerekek között, ezzel az üzenetküldés át is vette a vezetést. Eközben a Facebook már csak a harmadik kedvenc közösségi platformjuk.
Hódmezővásárhely egyik tanulsága a rejtőzködő szavazókban rejlő potenciál volt. Miért bujkálnak a választók, és mire számíthatunk ennek fényében a közvélemény-kutatóktól a kampányidőszakban? Milyen módszerekkel pontosítható az előrejelzés, amikor kultusza van a titkolózásnak?