Amióta a kormány különböző magas rangú tisztségviselői, illetve tavaly Tusványoson maga Orbán Viktor miniszterelnök minden kétséget kizáróan leszögezte, hogy Magyarországból akkumulátor-nagyhatalmat farag, válogatott szaktekintélyek garmadája sorolja tudományos publikációkban, nyilvános előadásokon az ellenérveket – hiába.

De lássuk azokat az ellenérveket! Merre fejlődik a jövőben az akkumulátor-technológia és az akkumulátorokat elsősorban felhasználni hivatott autóipar? Át tud-e állni egy lítium-ion technológiára optimalizált gyár a ma még kevésbé elterjedt, de a jövőben a lítiumalapú akkumulátorokat minden előrejelzés szerint felváltó technológia gyártására?

Valóban az európai uniós kényszerpálya váltotta ki a magyar kormány akkumulátor-gyártási lázát ? Miért perelnek több magyarországi város lakói is a határaikba telepítendő gyárak környezethasználati engedélyének visszavonásáért, és miért akad akár a helyiek között is, aki bíróságon érvel az akkumulátorgyárak mellett? Valóban az uniós előírásoknál szigorúbb monitoringot terveznek a Debrecen mellé épülő CATL-nél? Mi a különbség a kínai óriáscég németországi és Debrecen mellé tervezett gyáregysége között?

Ilyen kérdéseket feszegetünk legújabb podcast-adásunkban az akkumulátorgyártás gazdasági hatásairól több átfogó tanulmányt jegyző Győrffy Dóra közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem egykori rektora segítségével.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Mielőtt az akkumulátorgyártás nemzetgazdasági hatásait kezdte volna behatóbban vizsgálni, Győrffy Dóra az intézményi bizalom, a gazdasági fejlődés, a gazdasági intézményrendszerek kutatójaként hívta fel magára a figyelmet. A „vas és acél országát” idéző hazai iparpolitika nemcsak szakemberként, hanem a gödi térség természeti szépségeinek a szerelmeseként is felkeltette a figyelmét; a gödi Samsung gyár kálváriája óta szorosan követi a hazai akkumulátorgyártási láz alakulását, és több tanulmányt írt a hazai és a nemzetközi akkumulátorgyártás közötti különbségekről.

Fábián István azért kezdett behatóbban foglalkozni a témával, mert úgy véli, hogy vegyész szakemberként személyes felelőssége is van abban, hogy az erősen a vegyiparra támaszkodó ágazatról minél szélesebb körben tájékozódhassanak a magyar állampolgárok, beleértve a döntéshozókat is.

Fábián az utóbbi hónapokban az országot járva számos tudományos és lakossági fórumon beszélt az akkumulátor-gyártás víz- és energiaigényességéről, az üzemeknek a közvetlen környezetükre gyakorolt lehetséges hatásáról. Ennek ellenére az egyetemen, amelyet 2010 és 2013 között rektorként vezetett, idén áprilisban nem engedték megtartani előadását a témában. Amint podcastunkban fogalmazott, minél mélyebbre ásta magát, annál megdöbbentőbbnek tartja, mennyire nem készült fel erre Magyarország. A kérdésre, hogy van-e hátránya az akkumulátorgyártásnak, ma már azt feleli: „csak egyetlenegy, semmi előnye”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: