A Föld Nap körüli keringése, valamint a döntött tengely körüli forgásának eredménye, hogy évszakok alakultak ki a bolygón, amiket többek között a napsugarak beesési szöge és az így közvetített energia határoz meg. Míg jelenleg az északi féltekén tél van – ráadásul pont a legrövidebb nappalokkal –, addig a déli féltekén nyár, és ott pont a mai a leghosszabb nap, írja a Space.com.

A nyári napforduló (legalábbis ahogy az északi féltekén hívjuk), ezzel épp ellentétes, az itt hozza el a leghosszabb nappalt és délen a legrövidebbet. Ennek nemcsak az a jelentősége, hogy mostanra már eléggé kiéhezünk a napsütésre, várjuk, hogy hosszabbak legyenek a nappalok, de évezredek óta inspirálja az embereket a napszakok hosszának változása.

A csillagászati tél kezdete számos grandiózus épületet ihletett, köztük a perui Machu Picchut, a Stonehenge-t, továbbá a világ keresztény templomait is.

A téli napforduló után a nappalok kétségtelenül fokozatosan hosszabbak lesznek, ez viszont nem jelenti azt, hogy melegednek is: a következő hetekben az év leghidegebb időszakára számíthatunk, általában ugyanis a napfordulótól számítva egy hónappal esedékesek a leghidegebb napok az évben. (Hasonló a helyzet nyáron is, csak ott a legmelegebb napokkal a Space.com összefoglalója szerint).

Ennek ellenére a világ több pontján számos kultúra ünnepli a napfordulót és azt, hogy mostantól hosszabb, illetve hamarosan melegebb napok várhatók. A hagyományok szerint a karácsonyi ajándékozás is a napforduló tiszteletére tartott kedveskedésből ered.