Jó állapotban fennmaradt dinoszauruszcsontokra bukkantak Erdélyben
Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársainak vezetésével 2019 óta folytatnak ásatásokat az erdélyi Valiora falujának közelében. Az itt feltárt leletek között számos, a kréta időszak végén élt gerinces állat csontja található, de most a lelőhely első dinoszauruszmaradványait is bemutatták – az eredményeket a Cretaceous Research folyóiratban tették közzé.
A leggyakoribb dinómaradványok egy kisebb méretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely az új publikáció fő témáját adó, Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik. „Bár az említett dinoszauruszcsalád közeli rokon fajainak leletei más kontinensekről, például Észak-Amerikából vagy Ausztráliából is ismertek, maga a Rhabdodontidae család endemikus volt 85-66 millió évvel ezelőtt az akkor létezett európai szigetvilágban” – idézi az ELTE közleménye Magyar Jánost, a tanulmány első szerzőjét, az őslénytani tanszék doktoranduszát.
A Rhabdodontidae csoport jelenleg 9 fajt foglal magába, többségüket az elmúlt 20 évben írták le. „Viszont az általunk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük” – mondta Magyar.
A Hátszegi-medencében már a 20. század elejétől kezdve folynak kutatások, míg a medence nyugati részén elhelyezkedő valiorai völgyben négy éve indultak az új ásatások, amelyek nemcsak új leletek felfedezését eredményezték, hanem „a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak”. Valiora környékén találhatók a medence legidősebb (kb. 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegei, amelyek eltérnek a terület más lelőhelyeitől: „A csontokat tartalmazó kőzetek egy nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Az eltérő környezet, valamint a lelőhely pár millió évvel idősebb kora alapján feltételezhető, hogy az itt folytatott kutatómunka egy jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni, melynek teljes megismeréséhez még további gyűjtőmunka szükséges a területen” – mondta Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője.
Az újonnan előkerült maradványok a legteljesebb rhabdodontida-csontvázak a Hátszegi-medence nyugati régiójából. A csontok (koponya- és végtagcsontok, csigolyák) rendkívül jó állapotban őrződtek meg, viszonylag kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során. Továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ezidáig nem voltak ismertek egyik rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem.
A Hátszegi-medencében már a 20. század elejétől kezdve folynak kutatások, míg a medence nyugati részén elhelyezkedő valiorai völgyben négy éve indultak az új ásatások, amelyek nemcsak új leletek felfedezését eredményezték, hanem „a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak”. Valiora környékén találhatók a medence legidősebb (kb. 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegei, amelyek eltérnek a terület más lelőhelyeitől: „A csontokat tartalmazó kőzetek egy nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Az eltérő környezet, valamint a lelőhely pár millió évvel idősebb kora alapján feltételezhető, hogy az itt folytatott kutatómunka egy jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni, melynek teljes megismeréséhez még további gyűjtőmunka szükséges a területen” – mondta Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője.