Nehéz időkben éltek errefelé, de a Skye-szigetet nagyon szerethették azok a hosszú nyakú sauropodák és húsevő theropodák, amelyek nyomait most fedezték fel.
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
Az ős-predátort a macskafejű egyiptomi Básztet istennőről nevezték el a paleontológusok.
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
Nem ez az első hasonló lelet a területen, de ez most több és sokkal jobb állapotban megmaradt lábnyom, minden bizonnyal Cetirosaurusoktól és Megalosaurusoktól.
Európai őslénykutatók szokatlan módszerrel vizsgálták a dinoszauruszok felemelkedését: ürülék és hányás fosszíliákat elemeztek, amiből a dinoszauruszok és más állatok táplálkozására, valamint a környezetük megváltozására tudtak következtetni.
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Kutatók a madarak és az ember futásmódjának különbségét próbálták megérteni, és ennek apropóján találtak rá az emu és a dinoszaurusz mozgásának hasonlóságaira.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
Tavaly nagy vihart kavart egy kutatás, amely szerint a csúcsragadozó intelligenciája főemlősökéhez volt mérhető. Egy friss vizsgálat szerint erről szó nincs, és a legtöbb dinoszaurusz agya a ma élő hüllőkére hasonlíthatott.
Az idegenekre utaló Alienacanthus néven lajstromozott őslényről most derült ki, hogy az uszonytüskéknek tartott képletei alsó állkapcsának részei.
Hogyan lehet vizsgálni a Földön sok-sok millió éve élt élőlényeket? A Glossza podcast új adásának vendégei: Ősi Attila paleontológus és Bárdos Dániel, akinek szakterülete a biológia és az őslénytan filozófiája.
Az ELTE őslénykutatóinak vezetésével egy növényevő dinoszaurusz maradványait ásták ki a Hátszegi-medence nyugati részén.