2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
Az őslénytan egyik nagy rejtélye, hogy miként alakultak ki a triász időszakban az első röpképes gerincesek, a pteroszauruszok. Egy új kutatás most feltárta legközelebbi rokonaikat, a lagerpetidaeket, ami segít megoldani az évszázados talányt.
Egy módszertani áttörést hozó új kutatás feltárta, hogyan tudtak egyre hatékonyabban repülni a dinoszauruszokkal egy időben élő hüllők, és azt is, hogy milyen hatással volt rájuk a madarak megjelenése.
A 10 méteres Deinosuchus képes volt megölni és elfogyasztani a nagyméretű dinoszauruszokat is, de nem ismert kegyelmet más vízi és szárazföldi állatokkal szemben sem.
Testhossza elérhette a 8 métert, hátulsó lábai nagyok és erőteljesek voltak, mellső lábain három ujj nőtt. Testét a hosszú és nehéz farok tartotta egyensúlyban.
Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.
Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.
A paleontológusok korábban úgy véltek, hogy a dorsotemporal fenestra nevű anatómiai képletek az állkapocsmozgató izmok tapadási helyei. Aligátorok vezették rá a kutatókat a felfedezésre.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
A tengeri és az édesvízi környezet határterületén élt az a nemzetközi kutatócsoport által mostanra azonosított krokodilszerű őslényfaj, amelynek maradványait még az 1980-as években találták meg az osztrák Alpokban.
Mondták már a gerincesek előfutárának, a félgerinchúrosokat a tüskésbőrűekkel összekötő hiányzó evolúciós láncszemnek – most végképp eldőlni látszik, miféle lények is voltak a Stylophoran nevű aprócska tengeri állatok.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
3-3,5 méter hosszú és 750 kilogramm tömegű volt az új fajként azonosított növényevő, ami a mai USA délnyugati részén élt 73 millió évvel ezelőtt.
A megalodon olyan nagy volt, hogy még a fogai is 18 centiméteresre nőhettek. Egy új kutatás szerint emlősökéhez hasonlóan magas testhőmérséklete miatt pusztult ki, mert amikor jött a lehűlés, hatalmas étvágya miatt ökológiai csapdába esett.
4,5 méter hosszú, 2,6 méter magas volt és 9 tonnát nyomott a lengyelországi megtalálási helyéről Lisowicia bojani néven bejegyzett emlősszerű növényevő. Egyike volt a legnagyobb szárazföldi élőlényeknek.
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Egy amerikai nyelvészprofesszor szerint az 1,8 millió éve feltűnő Homo erectus már hajókat épített és szigetekre utazott, ehhez pedig szüksége volt nyelvi kommunikációra.