A különleges lelőhelyen, amire 2019-ben találtak rá a kutatók a Hátszegi-medencében, szinte egymáson fekszenek a nagyméretű dinoszaurusz csontok.
Az Erdély egyik legkedveltebb turistalátványosságát sújtó tragédia kiadós esővel indult, ami százszorosára növelte a Korond-patak vízhozamát. A gesztusokon és a katasztrófa nemzeti üggyé emelésén túl nem látszik, hogy milyen hosszú távú hatása lesz a tragédiának Románia környezetvédelmi irányvonalára.
A Nagyváradi Egyetem kutatói 16. századi beszámolók alapján rekonstruálták, hogyan védekeztek az erdélyiek a szélsőséges időjárás, az áradások és aszályok ellen.
Az ELTE őslénykutatóinak vezetésével egy növényevő dinoszaurusz maradványait ásták ki a Hátszegi-medence nyugati részén.
Három magyar kutató megvizsgálta, hogyan válnak önkéntessé a 15-29 éves fiatalok a Felvidéken, Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján. Mind a négy régióban jóval nagyobb az önkéntesek aránya, mint Magyarországon.
A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.
Bevallottan beles nemzet vagyunk, az irodalmunk is szügyig jár a szaftban, de nálunk az étel nem lett kultúrtárgy, és a gasztronómia nem vált civilizációnk részévé. Erdélyt viszont nem tarolta le a kirántási mánia, sem a paprikabumm – mondja Cserna-Szabó András író, a legendás Erdélyi lakoma újratöltött változatának szerkesztője.
Csaknem negyven éve jelent meg Kövi Pál alapvetése, az Erdélyi lakoma, akkor még csak Romániában. A New Yorkba szakadt, még csak nem is erdélyi Kövi a korabeli csúcsgasztronómia Puskás Öcsije volt, mégis kevesen ismerik. Most ismét megjelent receptgyűjteménye, méghozzá új körítéssel: kortárs magyar gasztromán írók és költők osztják meg az erdélyi konyhához kötődő élményeiket.