
Madarak fészkeltek a dinoszauruszok korában Alaszkában
Egy friss kutatás szerint már a kréta korban is fészkeltek madarak a sarkkörön, ez azt is jelenti, hogy 25-30 millió évvel korábban is jelen voltak már a területen, mint korábban hitték.
Egy friss kutatás szerint már a kréta korban is fészkeltek madarak a sarkkörön, ez azt is jelenti, hogy 25-30 millió évvel korábban is jelen voltak már a területen, mint korábban hitték.
Őslénykutatók furcsa lábnyomokra bukkantak egy közel 355 millió éves homokkő táblán, amiket gyíkszerű hüllők hagyhattak hátra. Egy bökkenő van: eddig úgy gondoltuk, hogy a hüllők 35 millió évvel később jelentek csak meg.
Nehéz időkben éltek errefelé, de a Skye-szigetet nagyon szerethették azok a hosszú nyakú sauropodák és húsevő theropodák, amelyek nyomait most fedezték fel.
Buckland a viktoriánus Anglia egyik utolsó olyan nagy tudósa volt, aki ragaszkodott a természettudomány és a Biblia összebékítéséhez. Egyetemi óráival szemben a házát nem szívesen látogatták, mivel a professzor étrendje javarészt egérből, krokodilból és rovarokból állt.
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
Európai őslénykutatók szokatlan módszerrel vizsgálták a dinoszauruszok felemelkedését: ürülék és hányás fosszíliákat elemeztek, amiből a dinoszauruszok és más állatok táplálkozására, valamint a környezetük megváltozására tudtak következtetni.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
A tengeri tehenet egy krokodil rántotta a vízbe, a maradványaiból pedig még egy tigriscápa is lakmározott. A leletek sokat elárulnak a miocén táplálékláncáról.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
A 233 millió éves, triász időszaki fosszília egy víztározó mellől került elő. Az egykor 2,5 méter hosszú állat az egyik legkorábban megjelent dinoszaurusz csoportba, a Herrerasauridae családba tartozott.
A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
Az emlősszerű állat közel 250 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén. Paleontológusok most kiderítették, hogy testméretéhez viszonyított agymérete nagyobb volt, mint a korabeli hüllőké, így Gordonia a maga korában egész okosnak számított.
Tavaly nagy vihart kavart egy kutatás, amely szerint a csúcsragadozó intelligenciája főemlősökéhez volt mérhető. Egy friss vizsgálat szerint erről szó nincs, és a legtöbb dinoszaurusz agya a ma élő hüllőkére hasonlíthatott.
Hogyan lehet vizsgálni a Földön sok-sok millió éve élt élőlényeket? A Glossza podcast új adásának vendégei: Ősi Attila paleontológus és Bárdos Dániel, akinek szakterülete a biológia és az őslénytan filozófiája.
Az ELTE őslénykutatóinak vezetésével egy növényevő dinoszaurusz maradványait ásták ki a Hátszegi-medence nyugati részén.