Az őslénytani névjegyzéket Ceratosuchops inferodios és Riparovenator milnerae néven bővítő két faj a Tyrannosaurus rexnél is hatalmasabb, kétéltű életmódú Spinosaurusokkal állhatott rokonságba.
A Tübingeni Egyetem kutatója, Rabi Márton és munkatársai két különlegesen jó állapotban megmaradt fosszília alapján átírták mindazt, amit a kajmánok korai evolúciójáról tudunk.
A gyíkokat, a kígyókat és a hidasgyíkokat magukba foglaló pikkelyes bőrű hüllők egyik legősibb példányát találhatták meg kutatók Argentínában. A Taytalura az őslakosok apa és gyík szavainak összevonásával kapta nevét.
A Hamititan xinjiangensisa 17, a Silutitan sinensis 20 méteresre is megnőtt. Az újonnan leírt fajok a kréta időszak elején, 120 millió éve éltek.
A Portsmouthi Egyetem kutatói szerint a pteroszauruszok már röpképesen jöttek a világra, nem úgy, mint a legtöbb madár, amelyeknek kikelés után meg kell tanulniuk repülni. A kis dinoszauruszok valószínűleg kevésbé voltak alkalmasak a hosszú távú repülésre, mint a felnőttek, de fürgébben manőverezhettek, mint a kifejlett példányok.
A kora kréta kori lábnyomok hat különböző fajtól származnak, eddig ezek a legfiatalabbak, amit Nagy-Britanniában találtak. A kutatást vezető paleontológus szerint kész csoda, hogy eddig nem fedezték fel őket, a nyomokat őrző szikla ugyanis már száz éve a felszínen van.
A Paraceratherium linxiaense testtömege elérte a 21 tonnát, magassága pedig 7 méter is lehetett, miközben a feje leginkább a mai tapírokéhoz hasonlított.
Az ausztrál Flinders Egyetem kutatói a Dromornithidae családhoz tartozó óriásmadarak maradványai alapján kiderítették, hogy az állatok valószínűleg jól láttak, de agyból nem sok jutott nekik. A paleontológusok arra is rájöttek, hogy az állatok nem a lúdalakúak, hanem a tyúkalakúak rokonai.
Jó ideje folyik a vita a paleontológusok között arról, hogy egyes dinoszauruszok vajon kotlottak-e a tojásaikon, vagy csak magukra hagyták őket. Egy kínai lelet alapján úgy tűnik, hogy a röpképtelen oviraptorosaurusok a madarakhoz hasonlóan kikölthették őket.
Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport megtalálta azokat a száz éve elfedett lelőhelyeket, ahonnan száz évvel ezelőtt a Magyarosaurus dacus maradványai is előkerültek. A lelőhely nemzetközi szinten is egyedülálló, és most már az is kiderült, hogy hol van.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
Réges-régen, ötszázmillió évvel ezelőtt, ugyanebben a galaxisban egy ragadozó pont úgy nézett ki, mint Han Solo űrhajója. Még szép, hogy a kambriumi leletet a Millennium Falconról nevezték el.
A tengeri és az édesvízi környezet határterületén élt az a nemzetközi kutatócsoport által mostanra azonosított krokodilszerű őslényfaj, amelynek maradványait még az 1980-as években találták meg az osztrák Alpokban.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
3-3,5 méter hosszú és 750 kilogramm tömegű volt az új fajként azonosított növényevő, ami a mai USA délnyugati részén élt 73 millió évvel ezelőtt.
Bővült az amerikai elnökökről elnevezett állatfajok már így is hosszú listája. A nemrég felfedezett apró őslény az óceánfenékbe ágyazódva töltötte idejét, mostantól Obamus coronatus a becsületes neve.
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.