A grafén lehet a műemlékvédelem új csodafegyvere
A gyakran „csodaanyagnak” nevezett grafén ellenáll a hőnek, az agresszív kémia anyagoknak és a fizikai sérüléseknek, miközben a látható fénynek mindössze nagyjából 2 százalékát nyeli el, így többnyire átlátszó – idézi a New Scientist Mauro Moglianettit, a velencei Istituto Italiano di Tecnologia műemlékvédelmi technológiákra szakosodott kutatóját, az Advanced Functional Materials folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány társszerzőjét.
Az olasz kémikus és kollégái azokat a friss kutatásokat gyűjtötték össze, amelyek a szén egyetlen atom vastagságú nanoszerkezetű allotrop módosulatát, vagyis a grafént vetnék be más módszerekkel bajosan vagy sehogy sem megóvható műalkotások, kulturális örökségként számon tartott épületek, szobrok, festmények és más objektumok tartós védelmére.
A görög kémiatudományi kutatóintézet, a FORTH három évvel ezelőtt a Nature-ben publikált eredményei szerint a páratlanul vékony grafén-fólia alatt sem az UV, sem a nedvesség, sem a levegő, sem más környezeti behatás nem kezdte ki az általuk gyorsított öregedési eljárások alá vetetett tesztfestményeket – lett légyen szó vászon, papír, karton, fa vagy bármely más ismert felületről. Az is kiderült, hogy az atomrétegnyi membránok a műemlékvédelemben jelenleg használt fakulásgátló lakkokkal és bevonatokkal ellentétben könnyedén és sérülésmentesen eltávolíthatók a védett felületekről.
A grafén és vegyületei, például a grafén-oxid a kő- és fémszobrok, illetve épületek védelmét célzó kísérletekebn is hasonlóan jó tulajdonságokat mutattak, akár a rekonstrukciók során alkalmazott habarcsba adagolva is.
A tanulmány szerint a Kína Szecsuán tartományában álló lösani óriás Buddha-szobor anyaghű másolatain alkalmazott réz, oxigén és grafén-oxid keverékéből álló impregnáló szer minden korábbi technológiánál jobban vizsgázott, egyebek közt a biológiai erózió hatásaitól is megvédve a kellően nedves környezeti viszonyok esetén könnyen mohásodó vörös homokkövet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: