A szén atomvékony nanoszerkezetű allotrop módosulata ellenáll a környezeti behatásoknak, miközben alig 2 százalékát nyeli el a látható fénynek.
Szapudi István koncepciója megkönnyítené, hogy olyan ernyőket telepítsünk a világűrbe, amik tompítják a Földre jutó napsugárzást. A szoláris geomérnökség azonban nemcsak technikai kihívásokat tartogat, hanem a tudományos közösséget is megosztja.
Domokos Gábor, a világhírű gömböc egyik feltalálója és Regős Krisztina, a BME elsőéves doktorandusza olyan geometriai modellt dolgozott ki Konsztantyin Novoszjolov orosz sztárfizikussal közösen, amellyel sikeresen átvágható az anyagtudományi fejlesztések gordiuszi csomója.
A BME fiatal fizikusa, az ERC Consolidator Grant magyar nyertese kétdimenziós anyagokkal kísérletezik. Néhány éve vezető európai és amerikai kutatócsoportok is neki küldenek mintákat, hogy a világon egyedülálló kísérleti berendezésével vizsgálja őket.
Az Energiatudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Laboratóriumában elért eredmény a jövőben akár plazmonalapú számítógép megvalósítását is lehetővé teheti.
A lehető legvékonyabb szénalapú bevonattal kezelt vas-platina lemezes háttértárolók tízszeres adatsűrűsége forradalmasíthatja az adattárolást.
A Rice Egyetem kutatóinak áthidaló megoldásával csökkenthető lehet a grafén-gyémánt-konverzió energiaigénye.
A koronavírus mindenkiből kihozta a feltalálót: az innovációs görbe a párnahuzattól a réz-cink szűrőbetétig ível. Felkészül a cinkbomba, a nanogyémánt, a lézerrel habosított grafén és a nyolc nyelven beszélő japán okosmaszk.
Kevlár erősségű hálót szőttek azok a pókok, amelyekkel grafént és szén nanocsöveket tartalmazó folyadékot itattak olasz kutatók. Javában zajlik a természetben kialakult módszereket a mérnöki megoldásokkal házasító bionikus anyagokkal operáló technológiai forradalom.