Mi a baj Elon Musk és Bill Gates világmegváltó elitizmusával?
Az emberek cselekedeteit az örömelv magyarázza, céljuk a boldogság maximalizálása és a szenvedés minimalizálása – ez a fő mondanivalója a haszonelvűségnek, más néven utilitarizmusnak, annak a késő XVIII. századi etikai, filozófiai iskolának, amely máig meghatározza számos tudományterület, különösen a közgazdaságtan művelőinek gondolkodását, és reneszánszát éli – többek közt Elon Musk, Bill Gates vagy épp Sam Bankman-Fried révén – egy kortárs társadalmi mozgalomban és filozófiai irányzatban, az effektív altruizmusban. Bár a haszonelvű világmegváltók célja az összboldogság maximalizálása, és képviselőihez számos pozitív vívmány kötődik, működésükkel és magával az elmélettel szemben is komoly problémák vethetők fel.
Mérhető-e a boldogság? Kollektív önzés az utilitarizmus, vagy inkább „az univerzum nézőpontja”? Hogyan hasonlíthatók össze az egyes élvezetek típusai? Hamletet nézzünk vagy rajzfilmeket? Felfoghatjuk-e kalkulációnak a jó erkölcsöt? Honnan tudjuk, hogy melyik tettünk mennyire növeli a boldogságot hosszú távon? Sikerülhet-e ilyen módon a globális szegénység felszámolása és az állatok felszabadítása? Hogyan vonhatjuk meg az utilitarizmus történelmi mérlegét? A haszonelvűség nem épp káros, elitista elmélet?
Filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Kapelner Zsolt filozófus, a Tromsøi Egyetem kutatója és Paár Tamás filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója beszélget a haszonelvűségről.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
(A címlapképet Gokul Pillai AI-művész készítette Midjourney segítségével.)
Hallgass bele ezekbe is: