Az emlősök két legfontosabb tulajdonsága, az újszülöttek anyatejjel történő táplálása a szőrrel borítottság is a bőrhöz köthető tulajdonság. Az emlősöknek a testszőrzetre elsősorban a hőháztartásuk miatt van szükségük, és csak különleges evolúciós okokból veszítik el. De nem úgy, mint gondolnánk: ha összehasonlítjuk egy csimpánz és egy ember szőrtüszőinek sűrűségét, akkor azt találjuk, hogy ez nagyjából megegyezik, az azonban nagyon is eltér, hogy mi hajt ki ezekből a tüszőkből. Ráadásul nagy forróságban a legtöbb ember képes óránként 3-4 litert, naponta 10-12 litert izzadni, ez pedig öt-tízszeresen meghaladja azt, ahogy a csimpánzok izzadnak.

Valóban csupasz majmok vagyunk? Mi köze van az emberré válásnak az izzadós, csupasz bőrhöz? És mi köze az izzadásnak a vadászathoz? Hova lett a szőrünk, és miből van a hajunk? Szövetnek vagy szervnek számít-e a inkább a bőr? Mért nincs a majmoknak haja? És mért van a lovaknak sörénye? Hány réteg bőrt lehet egy emberről lehúzni?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét, a tizennegyedikben az emberi bőr színét.

Hallgass bele ezekbe is:

A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk

Darwin démonai podcast 2023. október 31.

Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Miért születik a Földön nagyjából ugyanannyi fiú és lány, és miben téved Jordan Peterson?

Darwin démonai podcast 2023. augusztus 20.

Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Ürge-Vorsatz Diána: Képmutató volt a dubaji klímacsúcs, de legalább az egész világ odafigyelt rá

CEU Határtalan tudás podcast 2023. december 30.

Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.