Egyes elemzők szerint csak a vételárat akarja lenyomni a zuhanó részvényárfolyamok miatt, mások szerint soha nem is gondolta komolyan az üzletet, és egy olyan nevetséges indokkal próbál kihátrálni, aminek semmi értelme, de legalább jól mozgósítható vele a rajongói bázisa.
Több százezres móka beüzemelni a Starlink műholdas internetét, és a 35 500 forintos havidíjért is alig jár nagyobb letöltési sebesség, mint ami jelenleg vezetékes szélessávú internetkapcsolattal elérhető Magyarországon.
Dmitríj Rogozin, az orosz űrügynökség vezérigazgatója Ukrajna megtámadása után háborús üzemmódba kapcsolt a közösségi médiában. A nyugati űrügynökségek után most a világ leggazdagabb emberét fenyegette meg felelősségre vonással az „ukrajnai fasiszta erők” támogatása miatt.
A 44 milliárd dolláros, részben hitelből és kölcsönből fedezett üzlet a világ leggazdagabb embere szerint nem a pénzről szól, hanem a demokráciáról. Arról keveset tudni, hogy mit tervez a céggel a tőzsdei kivonulás után, de szakértők szerint túlzottan idealista elképzelései vannak a közösségi média működéséről.
A Netflixre a napokban felkerült dokumentumfilm a rajongóknak nem sok újat tud mutatni, de remekül összefoglalja a magánűrkutatás történetét, és a SpaceX főhadiszállásán, a Nemzetközi Űrállomáson vagy a NASA irányítótermeiben készült felvételeivel testközelivé varázsolja az emberiség bolygóközi jövőjét hirdető űrbizniszt.
A csillagászok először azt hitték, hogy Elon Musk elszabadult rakétája fogja eltrafálni a Holdat, majd 99 százalékos magabiztossággal azt állították, hogy a Csang-o 5-T1 űreszköz szemete csapódik majd az égitestbe. Kína tagad, március 4-ig várhatóan további hátborzongató fordulatokra számíthatunk.
A Neuralink kísérleteiben makákók agyába ültették be a számítógéppel kommunikáló chipeket, de legalább nyolc állatot el kellett altatni a tesztek során. A kísérleteknek otthont adó egyetemet perlő szervezet szerint silány kísérletekben megcsonkították a majmok agyát, majd hagyták őket szenvedni és elpusztulni. Musk cége tagad.
Miután a csillagászok kiderítették, hogy valami neki fog csapódni a Holdnak, a gyanú gyorsan Elon Muskra terelődött, de most úgy tűnik, hogy a kínai Csang-o 5-T1 rakétája a ludas. Nagyobb baj nem fenyeget, de ez is jól mutatja, hogy milyen nehéz pontosan azonosítani az űrszemetet.
Egy Puerto Ricó-i csillagászati nonprofit egyesület kamerája két, a Föld légkörébe visszatérő és elégő objektumot vett fel, ez valószínűleg az egyike volt a kedden napszél miatt megsemmisült 49 műholdnak, amelyet a Starlink lőtt fel kedden. Még egy hétig lehet számítani lepotyogó műholdakra, de ezek senkire nem jelentenek veszélyt.
A csillagászok, a vetélytársak, de már az állami űrhivatalok, köztük a NASA is arra panaszkodik, hogy nem férnek el a Föld körüli pályákon Elon Musk már kilőtt és még csak tervben lévő műholdjaitól.
Elon Musk űrbéli internetszolgáltatója a hónap elején fellőtt 49 eszközből 40-et veszíthetett el, miután a Föld mágneses mezőjét megzavaró, erőteljes napszél miatt a műholdak nem tudtak pályára állni.
A SpaceX által fejlesztett, teljesen újrahasznosítható Starship rengeteg terhet lesz majd képes Föld körüli pályára állítani, a mai rakétákhoz képest hihetetlenül olcsón. És bár az űrhajó Marsra szállására még várni kell, a Hold elérhető közelségben van.
A „full self-driving” funkcióval ellátott autókat azért hívják vissza, mert figyelmen kívül hagyják a stoptáblákat, amennyiben az algoritmus ezt biztonságosnak ítéli. Az amerikai közelekedésbiztonsági felügyelet szerint a stoptáblánál meg kell állni, akármit mond a Tesla.
A négytonnás rakétában nem volt elég üzemanyag, hogy visszatérjen a Föld légkörébe, így az űrben rekedt. Januárban még elsiklott a Hold mellett, de márciusban már nemigen kerüli ki az ütközést.
A 2015-ben fellőtt Falcon-9 hét éven át kallódott az űrben, most úgy tűnik, hogy egyenesen a Hold felé tart. A csillagászok szerint a négytonnás űrszemét március negyedikén, 2,58 km/s sebességgel fog becsapódni, de különösebb látványosságra nem lehet számítani.
A kínai állami média szerint a Starlink-programhoz fellőtt műholdak veszélyeztetik a kínai űrállomás, a Tienkung biztonságát. Kína hivatalosan is panaszt nyújtott be erről az ENSZ Világűrbizottságának, miközben egyes lapokban azt pedzegetik, hogy szándékos provokációról lehetett szó.
Egy szoftverfrissítés után nem lesz elérhető az érintőképernyős játék az autóban, ha az mozgásban van. A Tesla szerint a játékot nem a sofőrnek szánták, mégis megszüntetik a lehetőséget.
Nagyon lassan halad a Raptor hajtóművek gyártása, ami nemcsak a Hold- és Mars-utazásra tervezett Starship projektjét lehetetleníti el, hanem a Starlink-műholdrendszer bővítését is. A hajtóművekért felelős alelnök távozott, Musk pedig szabadság helyett maga is beállt a gyártósorra dolgozni a hálaadási hétvégén.
A 415 dolláros töltő J1772-es szabványú csatlakozóját nemcsak a Tesla járműveivel, hanem minden észak-amerikai elektromos járművel kompatibilis.
A Teslával gazdagodott meg, de már a SpaceX-et is 100 milliárd dollárra értékelték, ezzel a világ második legnagyobb magáncége lett. Musk már önmagában olyan gazdag, mint Bill Gates és Warren Buffett együttvéve, de befektetési elemzők szerint az ezermilliárdos határ sincs messze.
A SpaceX Starlink első ügyfelei 100 dollárt fizettek, hogy a szatelites hálózat beindulása után az első ügyfelek között lehessenek. Eltelt 7 hónap. Azóta sem fértek hozzá a szolgáltatáshoz, és az ügyfélszolgálatot sem érik el, akik a hozzáféréshez szükséges eszközöket szállítanák.
A Tesla technológiájával ellátott, Optimus fedőnévre hallgató robot célja, hogy felszabadítsa az embereket az „unalmas, monoton és veszélyes” munkák végzése alól. Elon Musk szerint jövőre már láthatjuk a prototípust.
Bár a cég azt ígéri a felhasználóinak, hogy előbb-utóbb elkészül a teljesen önvezető autó, egyelőre csak a sofőr felügyelete alatt lehetne használni az Autopilot funkciót. Sokan mégsem ügyelnek, a rendszer viszont nem ismeri fel a rendőrt és a mentőt.
A programozókban, fizikusokban, mérnökökben, filozófusokban és a Terminátor rajongóiban egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejön-e egy olyan szuperintelligencia, aminek már nem tudunk parancsolni. Az emberi hülyeség természetének ismeretében úgy tűnik, egyelőre nagyobb az esély arra, hogy az emberiség maga okozza saját vesztét, mint arra, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia végez vele.
A Super Heavy hordozórakéta több mint 70 méter magas, így az 50 méteres Starship űrhajóval kiegészülve a világ legnagyobb rakétarendszerét alkothatja. A bolygóközi utazásra szánt rakétát először Föld körüli pályára küldené Elon Musk cége.
Májusban a kriptobányászat környezetszennyezése miatt vonta vissza a Tesla bitcoinos akcióját, de most azt mondta, ha a bányászok folytatják a közeledést a megújuló energiaforrások felé, újra lehet majd bitcoinért Teslát venni.
A legnagyobb cégek és a legtehetősebb magánemberek, köztük az Oracle, a HP Enterprise, Elon Musk és Joe Rogan egymás után költöznek el az álmok államából. Exodus vagy nem exodus? És vajon mi vesz rá valakit arra, hogy otthagyja a földi paradicsomot?
A Tesla alapítója egy amerikai bíróságon bizonygatta, hogy semmi kedve már a céget vezetni. Azért fogták perbe, mert állítólag arra kényszerítette az igazgatótanácsot, hogy vegyék meg az unokatestvérei napelemes cégét.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója bejelentette, hogy környezetvédelmi megfontolásokból nem támogatják többé a kriptovalutát, aminek kimutatható részesedése volt a vállalat tavalyi bevételeiben. A bejelentés hatására a bitcoin piaci értéke 10 százalékkal csökkent.
Max Hodak nem beszélt a lelépés okairól, és a sajtómegkeresésekre sem reagált. Twitter-bejegyzése szerint már hetekkel ezelőtt távozott a vállalattól.
Elon Musk egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy az első pionírok közül sokan valószínűleg belehalnak a Mars meghódításába, de mivel a SpaceX-tulaj szerint önkéntesek vállalkoznak majd a küldetésre, tudatában lesznek a veszélynek.
A Starship űrhajó tervezett tesztelése miatt el kell hagyniuk a helyi lakosoknak a texasi Boca Chicát. A SpaceX közleménye szerint erre azért van szükség, mert van rá némi esély, hogy a kilövéskor betörhetnek az ablakok.
A techguru február elején dicsekedett el a Neuralink legújabb eredményével, amely nem más, mint egy olyan vezetéknélküli agyimplantátum, amellyel egy majom egy videójátékot irányít.
Elon Musk és Jack Dorsey mellett már a nagy amerikai bankok is felszálltak a bitcoin-vonatra, és erről is a járvány tehet – a vad pénznyomtatással járó potenciális infláció elől sokan kriptovalutába menekítik a dollárban tárolt vagyonukat. Az árfolyamban még jelentős növekedési tartalék van, de mikor jöhet el az újabb bitcoin-tél?
A hivatalosan már „a Tesla techkirálya” pozíciót betöltő Musk az elmúlt egy évben a világ leggazdagabb embereként támadta a járványügyi intézkedéseket, és tőzsdeistenként rángatta az árfolyamokat. Poénból piacra dobott lángszórói bűnözőknél kötöttek ki, és akit csak lehetett, magára haragított. Mi jöhet még?
Az X-Prize Alapítvány által lebonyolított, április 22-én a Föld napján induló versenyre a világ bármely pontjáról lehet jelentkezni. A cél az, hogy 2025-re használható technológia készüljön az üvegházhatású gáz gigatonnákban mérhető kivonására és biztonságos eltárolására.
A felmelegedés kordában tartásához már nem elég csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de olyan technológiákat is alkalmazni kell, amelyek egyenesen a légkörből vonják ki a szén-dioxidot. A technológia létezik, már csak a pénz és az akarat hiányzik.
A techguru egy zártkörű beszélgetésen dicsekedett el az eredménnyel, kiemelve, hogy a bedrótozott agyú főemlős igazán boldog majom.
Elon Musk vállalata is csatlakozott a kisműholdas bizniszhez.
Tim Cook állítólag szóba sem állt vele 2013-ban, amikor megszabadult volna a Teslától. Az Apple elektromos autójának hírére a részvénypiacokon 59 milliárd dollárral nőtt a cég értéke. Ha piacra lépnek, annak a Tesla lesz a legnagyobb vesztese.
Ebben a pillanatban nem kevesebb mint 2787 műhold kering a Föld körül, de számolni kell csaknem kétszer ennyi elromlott, kiégett, lerongyolódott és széthulló űreszközzel is, amik az idők végezetéig sodródnak tehetetlenül a világűrben. A katasztrófa elkerüléséhez nemcsak átfogó törvényekre, hanem konkrét űrbéli stoptáblákra, behajtási engedélyekre, irányjelzőkre és sebességkorlátozásokra is szükség van.
A Virgin kétszemélyes kapszulájában menedzsereket utaztatott a Las Vegas-i tesztpályán. Az USA-ban alakul a szabályozási környezet, és világszerte egyre több cég dolgozik a vákuumcsöves közlekedés fejlesztésén. Küszöbön a hyperloop-forradalom?
A hatályos szerződések szerint az űrt és az égitesteket egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki magának, de nem világos, hogy mi a helyzet az olyan magáncégekkel, mint Musk űrvállalata, a SpaceX. A fél évszázados rendeletek szövegeiben több a joghézag, mint a használható rendelkezés. Mi történne, ha egy marsi kolónián Káin megölné Ábelt egy pneumatikus fúróval?
Ezzel már 895 darabból áll az a flotta, amely globálisan szélessávú internethozzáférést biztosít a rászorulóknak.
A techguru a Mars Társaság idei közgyűlésén beszélt arról, hogy 2023-ra elkészül a következő generációs Csillaghajó, amellyel akár már 2024-ben is indulhat a Mars-misszió.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
A bétatesztelők és a futótüzekkel küzdők után közösségként a washingtoni Hoh rezervátum lakosai próbálhatták ki először a SpaceX szupergyors, mindenhova elérő műholdas internetszolgáltatását.
A SpaceX és a Tesla vezére hiába mutatta be malacokon az agyi jeleket rögzítő készüléket, amely a jövőben minden betegségre gyógyírt jelenthet, a tudomány szkeptikusan fogadta a látványos, de üres show-nak nevezett előadást.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.
A norvég Xplora Technologies okosóragyártó egyik engedélyeztetési beadványában a Tesla Motors Inc. is megjelenik. A techblogokon elindultak a találgatások, mi lehet a háttérben.