A Felső-kiskunsági pusztán a második világháború idején célt tévesztett bombázások nyomán kialakult, 112 tagból álló bombatölcsér-láncolat sajátos hálózatot alkot, a tájsebek ugyanis az elmúlt nyolc évtizedben élettel teli, nyüzsgő élőhelyekké váltak.

A főként nátrium-karbonát és nátrium-hidrogén-karbonát dominálta szikes kistavak számos fajnak adnak otthont, beleértve egy endemikus tócsarákot (Chirocephalus carnuntanus), védett kétéltűeket, teknősöket és szitakötőket.

Az Ökológiai Kutatóközpont Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoportja az Ecography folyóiratban publikált tanulmánya szerint a bombatölcsértavak fajgazdagságuk és térbeli elhelyezkedésük okán „kiváló modellrendszernek tekinthetők például olyan kérdések megválaszolásához, hogy hogyan tarthatja fenn a kistavak együttese hálózatként működve a biodiverzitást, és miként alkotnak egy metaközösséget, azaz olyan összekapcsolt közösséget, amelyet az élőlények diszperziója köt össze” – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szerdai közleményében.

Az általánosan elterjedt korábbi feltételezés szerint az ilyen kis térléptékű élőhelyhálózatokban az élőhelyek egymáshoz képesti helyzete és egymástól való távolságuk nem befolyásolja jelentősen a biodiverzitásukat. A nemzetközi együttműködésben zajló kutatássorozat eredményeit ismertető tanulmány azonban vitatja ezt a nézetet.

Kiderült ugyanis, hogy a tavak térbeli elhelyezkedése a rosszabbul terjedő szervezetek esetében kiemelten fontos. Az olyan organizmusoknak, mint amilyenek a nagyobb testméretű, passzívan, tehát jobbára például széllel terjedő planktonikus szervezetek, előnyt jelent, „ha a hálózat közepén vannak, ahol a kistavakat sok másik kistó veszi körül, ahonnan könnyen érkezhetnek társaik. Így ezeknek az élőlénycsoportoknak magasabb a diverzitása a hálózat közepén” – idézi a közlemény a kutatócsoportot vezető Barta Barbarát. Az ökológus szerint „fontos, hogy a teljes hálózatot védjük az összes kapcsolattal együtt, ami egyaránt biztosítja a táj-, illetve helyi léptékű biodiverzitás fenntartását”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kerti kistavak biodiverzitása vetekedhet a természetvédelmi területekével

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 11.

Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.

Magyar kutatók megfejtették miként kerülnek halak telepítés nélkül az elszigetelt belvizekbe

Qubit.hu tudomány 2020. június 23.

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai megtermékenyített ponty és ezüstkárász ikrákat etettek fogságban nevelt tőkés récékkel, aztán megvizsgálták, hogy az emésztés után mennyi marad belőlük életképes.