Átfogó kutatás bizonyítja a vizes élőhelyek aszályelhárító hatását
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói a magyar Alföldön vizsgálták a klímaadaptív földhasználat lehetőségeit.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói a magyar Alföldön vizsgálták a klímaadaptív földhasználat lehetőségeit.
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
1971. február 2-án fogadták el a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló ramsari egyezményt, amelyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott.
A Brit Columbiai Vadvédelmi Szövetség két éve indított programjában az úgynevezett ökoszisztéma-mérnök állatok segítségével kívánják megteremteni és fenntartani az élőhelyek ellenállóképességét szavatoló ökológiai egyensúlyt.
A második világháborús bombázások nyomán létrejött tájsebek mára élettel teli, nyüzsgő élőhelyekké váltak.
Az ELTE kutatói szerint a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földeken alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
A természetvédelmi világalap szakértői jelentése szerint a vízi ökoszisztémák a globális GDP 60 százalékának megfelelő összegű közvetlen és közvetett hasznot termelnek évente.