Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el, és a korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető negatív tendencia mára elérte Magyarországot is. Minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkot egy ökoszisztémát, annál kiszolgáltatottabb az ember is.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
Magyarországot sem kerülik el a biodiverzitást érintő problémák: az agrártájakhoz kötődő ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai zuhanórepülésbe kezdtek, a beporzó rovarok számának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást is veszélyeztethetik.
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Magyarországon nagyjából 40-50 ember foglalkozik zootaxonómiával, vagyis az állatfajok elnevezésével és leírásával. A tudományágba olyan kevés pénz áramlik, hogy a kutatók tízezer dollárokért árvereztetik el „a névadás jogát”, hogy aztán valaki például Donald Trumpról nevezhessen el egy féregszerű lényt.
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
„Alvajárásban haladunk a szikla széle felé” – jellemezte a helyzetet a kihalási jelentést készítő szervezet, a WWF egyik tisztviselője. A vadvilág kipusztulása nem csak azt jelenti, hogy eltűnik egy-egy érdekes állatfaj: a természet pusztítása a klímaváltozáshoz hasonló veszélyekkel jár.
A pszichológiai, egészségügyi és demográfiai kutatások modellállata a vadvilággal kapcsolatban is emberként viselkedik. A hamarosan egymilliárdosra duzzadó kutyapopuláció elvadult tagjai visszafordíthatatlan károkat okoznak világszerte.
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
Szabad Jurassic Parkot létrehozni? Hol húzzuk meg a határt az emberi életre veszélyes állatok újjáélesztésénél, és tényleg mindennél többet ér a biológiai sokszínűség?
Ázsiában tartósan csökken a születési ráta, Európa pedig lassan, de biztosan fogy. A népesedéscunami már átcsapott az emberiség feje fölött, csak még nem vettük észre – az optimista demográfusok ezzel vágnak vissza a túlnépesedéssel riogatóknak.
Újabb fajjal bővült a lemurok családja. A Madagaszkár biológiai sokféleségét monitorozó, 2006 óta immár 24 fajt felfedező nemzetközi kutatócsoport genetikai jellemzőik alapján kategorizálta a makikat.
A veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, élőhelyeik fenntartása évi 76 milliárd dollárból megoldható lenne, de a globális nemzeti parki hálózat ennek az összegnek a tizedéből működik. Pedig a szükséges összeg eltörpül amellett, hogy a védett természet mennyivel járul hozzá a Föld költségvetéséhez.