Az Ökológiai Kutatóközpont és a MATE kutatói több éven át vizsgálták, miként befolyásolja a vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok jelenlétét a biodiverzitás tartósabb növelése.
A második világháborús bombázások nyomán létrejött tájsebek mára élettel teli, nyüzsgő élőhelyekké váltak.
A már javában zajló rovarapokalipszis egyik kevésbé ismert felelőse a legeltetett állatok féreghajtására is használt ivermektin.
A házimacskák szinte mindent megesznek, amit a természetben találnak – ezzel jelentős károkat okoznak, és fokozzák a biodiverzitási válságot. A jó hír, hogy a zsákmányuk segít feltárni az állatról emberre ugró kórokozók terjedését.
Lehetnének például gombák és laposférgek is a cuki bálnák, pingvinek, teknősök, kiskutyák, kiscicák és a növények között.
Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.
Az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó kormányközi platformja szerint több mint 3500 növény- és állatfaj vált veszélyesen invazívvá az emberi tevékenység hatására.
A kutatók szerint az átállás nem lehetetlen, de tény, hogy olcsóbbá kell tenni a növényi alternatívákat. A váltással nemcsak a káros kibocsátások csökkennének jelentősen, hanem a féktelen erdőirtás is megállítható lenne.
Egy friss kutatás szerint a biogazdálkodásra átálló földeken rosszabbul érzik magukat az állatok, de hosszabb távon nekik is jót tesz a vegyszerek elhagyása.
Az IUCN nemrég új programot indított az emberre nem káros paraziták védelmére. A csoport munkájában részt vevő biológus, Szentiványi Tamara szerint a gazdaállatok védelme mellett egyre fontosabbnak tűnik az élősködők megőrzése is.
A méhek, poszméhek és más hártyásszárnyúak legfőbb táplálékát a Taraxacum officinale nevű kétszikű gyomféle biztosítja az urbanizált környezetben, ezért nem irtani, hanem minél előbb védeni kellene.
A magyar virológusok két másik kollégájukkal együtt nemrég három hetet töltöttek a dél-ázsiai országban, ahol csúcstechnológiás módszerekkel városi denevérekben kutatták a világ egyik legveszélyesebb kórokozóját, kóborkutyákból mutattak ki vírusokat és helyi szakembereket oktattak, hogy jobban fel tudjanak lépni a járványok ellen.
Az izraeli Weizmann Intézet kutatói szerint az arányok egyértelműen megmutatják, hogy mekkora mértékben és milyen sebességgel pusztul az élővilág az emberi tevékenység hatására.
A világ 117 rangos felsőoktatási intézménye által alapított Nature Positive Universities Alliance küldetése a biodiverzitás helyreállításának hathatós támogatása.