A botos kölönte jelenléte és a halványfoltú küllők magas száma jelzi, hogy van élet a Dunában
Az idei tudományos felmérés azt mutatja, hogy a folyó halállománya változatos és jó általános egészségi állapotnak örvend.
biodiverzitás
Egy Magyarországon korábban gyakori vándormadárfajt is kihaltnak nyilvánított a Természetvédelmi Világszövetség
Az IUCN a napokban frissítette a Vörös Listát.
Gepárdmúmiákat találtak egy szaúd-arábiai barlangban
A nagymacskák maradványai alapján úgy tűnik, hogy az egykor elterjedt ragadozó közelebbi rokonságban állt a szaharai gepárddal, mint az ázsiaival. A felfedezés segíthet az Arab-félszigetről mára kipusztult csúcsragadozó visszatelepítésében.
Januárban életbe lép az ENSZ óceánvédelmi egyezménye
A tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül 2025 májusában Magyarország az elsők között ratifikálta azt a megállapodást, amelynek értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
Interaktív térkép tárja fel, hol szorulnak leginkább védelemre a föld alatti gombahálózatok
A szárazföldi ökoszisztémákhoz elengedhetetlen mikorrhiza gombák legnagyobb fajgazdagságú régióinak 90 százaléka ma természetvédelmi területeken kívül esik. Kutatók szerint ezen sürgősen változtatni kell.
Videón láthatók a mára kihalt bordás homorcsa utolsó példányai
„Belegondolni is hátborzongató, hogy a YouTube-videókon egy egykor élt faj utolsó példányai láthatók. Mászkálnak, párzanak, táplálkoznak, mit sem sejtve.”
A bordás homorcsa szomorú sorsa a fajkihalás tankönyvi példája
A kizárólag a püspökfürdői Pece-tóban honos vízicsiga eltűnése mint cseppben a tenger mutatja meg, hogy mit jelent egy ökoszisztéma visszafordíthatatlan összeomlása.
Minél kevesebb a dögevő, annál több a zoonotikus betegség
A gerinces dögevők 36 százaléka veszélyeztetett, ami nemcsak a biodiverzitás szempontjából jelent problémát, hanem azért is, mert a nagytestű fajok állományának csökkenésével az opportunista dögevők jutnak előnyhöz.
A bébifókákért hajlandó tenni valamit az emberiség, bezzeg a gombákkal senki sem törődik
A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján csak elvétve szerepelnek gombák, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van velük: azok közül a fajok közül, amelyeket vizsgáltak, minden harmadik veszélyben van.
Magyarország ratifikálta a globális óceánvédelmi egyezményt
A 114 ENSZ-tagállam által aláírt biodiverzitási megállapodás szerint 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
A de-extinction filozófiai problémái: fel szabad-e támasztani a kihalt fajokat?
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Hová tűntek a verebek?
Európában felgyorsult a verebek pusztulása: az elmúlt 50 évben megfeleződött a populációjuk. Pedig nem is olyan régen még Budapest is tele volt velük, és Herman Ottó sem tudta elképzelni nélkülük az emberlakta helyeket. Mi történt? Tényleg közeleg a csendes tavasz?
A környezetvédők szerint áldás, a vadászlobbi szerint átok az ibériai hiúz visszatelepítése
A nemrégiben még sikertörténetként ünnepelt visszatelepítési program ellenzői szerint az állatok kárt okoznak a birkaállományban, a hiúzszakértő szerint a vita nem szakmai, hanem politikai kérdésekről szól.
Az orrszarvú megmentésére jut pénz, az algákéra viszont egy fillér sem
A hatodik kihalási hullám kellős közepén a veszélyeztetett fajok elsöprő többségének megóvására nem jut forrás, az pedig, hogy a látványos projektekre mégis szánnak pénzt, a biodiverzitás fenntartásán nem sokat segít.
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.