A Földön minden nyolcadik madárfajt fenyegeti a kihalás
Megjelent a BirdLife International legfrissebb jelentése, amely a biológiai sokféleség korábbiaknál is komolyabb csökkenéséről számol be.
biodiverzitás
Ha halvonulást akadályozó gátat látsz, jelentsd!
A folyami és tengeri ökoszisztémákat fenntartó vándorló halpopulációk méretét és sokféleségét Európában legalább 100 ezer elavult gát veszélyezteti. Egy ingyenes mobiltelefonos alkalmazás segítségével azonban már a lakosság is segíthet ezeket feltérképezni.
A barcelonai sirályok a madárinfluenza kórokozója mellett az inváziós növények terjesztésében is kulcsszereplők
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás szerint miután egy idegenhonos faj már megtelepedett a városi környezetben, a sirályok másodlagos vektorként a természetes ökoszisztémákba szállítják a növény magjait.
A világtengerek 30 százaléka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét
Az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó nemzetközi vizek ökoszisztémáinak védelméről ugyan már bő évtizede folynak egyeztetések, de érdemi lépésre csak azután lehet számítani, hogy az ENSZ főtitkára júniusban óceáni veszélyhelyzetet hirdetett.
Ökológiai reneszánszát éli a paradicsomi sziget, amit 3 év alatt több mint 300 ezer egértől és patkánytól szabadítottak meg
Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.
Az ismert madárfajok fele veszélyben van
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
60 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma az elmúlt 18 évben Nagy-Britanniában
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.
Halnak a hüllők, ez pedig nagy baj a Földnek
Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
Úgy fest, megfeleztük a Föld rovarállományát a mezőgazdasággal
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Indul a nagy európai beporzófelmérés
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
Ősgabonák tényleg léteznek, ráadásul a klímavédelemben is egyre fontosabbak
Az archaikus pelyvás búzákat a reformgasztronómia, az egészséges táplálkozás igénye és az ökológiai gazdálkodás elterjedése keltette életre. A legújabb kutatások szerint az alakor és a tönke segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.
Elhunyt a biológiai sokféleség fogalmát megalkotó amerikai ökológus
Thomas Lovejoy az 1970-es évektől kutatta az Amazonas-medencéjének élővilágát és az elsők között hívta fel a figyelmet a biodiverzitás rohamos csökkenése és a környezetpusztítás, illetve az antropogén eredetű felmelegedés közötti összefüggésekre.
Virágzik az élet a Déli-sark jégtáblái alatt
Német kutatók most publikált eredményei felülírják azt az eddigi általánosan elfogadott elképzelést, amely szerint a jég alatt, a napfénytől elzárva ugyan nem kizárt az élet létezése, de a sokféleség a nyílt tengertől távolodva drasztikusan csökken.
A levegőben lebegő környezeti DNS-ek vizsgálata segít feltárni, hogy miért csökken rohamosan a biológiai sokféleség
A Brit Ökológiai Társaság hétfőn kezdődő konferenciájának kiemelt témája a biodiverzitás eDNS-alapú kutatása. A környezeti DNS olyan örökítőanyag, amelyet nem az élőlényekből, hanem azok környezetéből izolálnak.
Külszíni mészkőbányákban és meddőhányókon találnak menedéket a veszélyeztetett nyugat-európai lepkefajok
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
A biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás egymást erősítik, figyelmeztetnek az európai akadémiák
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése szerint az élővilág anélkül is folyamatosan pusztul, hogy az emberiség átlépné a konferenciákon kitűzött kibocsátási küszöbértékeket. Ezért minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást.
A holtfák és a cserjék az erdők biológiai sokféleségének kulcsai
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai az Őrségi Nemzeti Park területén található erdei életközösségek részletes felmérésével arra keresték a választ, hogy mik azok a szerkezeti elemek, amelyek gazdálkodás mellett is szavatolják a biodiverzitás magas szintű fenntartását.
23 fajt nyilvánítottak kihaltnak az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata szerint 11 madár- , 1 denevér-, 2 hal-, 8 kagyló- és 1 növényfajból ma már egyetlen példány sem él az ország területén.
Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
Megfeleződött a korallzátonyok globális területe az elmúlt hetven évben
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint az 1950-es évektől 60 százalékkal csökkent a fajgazdagság, és ugyanekkora arányban redukálódott a korallokhoz köthető halászat során a kifogott hal mennyisége, mindezzel pedig felére esett vissza a tengeri élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásának értéke.
A hagyományos legeltetés kiszorítja az özönnövényeket, növeli a biodiverzitást és csökkenti az árvízkockázatot
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
A kerti kistavak biodiverzitása vetekedhet a természetvédelmi területekével
Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.
Levegőből sikerült állatok DNS-ét kivonni brit és dán tudósoknak
A láthatatlan genetikai nyomokat kiszűrő új módszer egyszerűbbé teszi a vadon élő fajok azonosítását, és hosszú távon segíthet a biodiverzitás megőrzésében is.
Kaszára, magyar!
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek a termésnek is jót tesznek
Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.
A magyar agráregyetem is csatlakozott a nemzetközi biodiverzitási koalícióhoz
A 49 ország nemzeti parkjait, állatkertjeit, arborétumait, természettudományi múzeumait és kutatóhelyeit tömörítő hálózat célja, hogy együttes erővel hívják fel a döntéshozók figyelmét a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára.
Ezer fogságban nevelt mogyorós pelét kellett visszatelepíteni Angliában, hogy ezzel is fékezzék a biodiverzitás drasztikus csökkenését
A széles körű társadalmi és tudományos összefogás keretében indított programra azért volt szükség, mert a többféle ökológiai funkciót betöltő rágcsálok 17 megyéből is kipusztultak.
A méhek után Budapesten legelő juhnyájakról álmodik Bardóczi Sándor, a város főtájépítésze
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Hogyan engedd vissza a természetet a városba?
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
Legutóbb a jégkorszak után változott olyan gyorsan a Föld vegetációja, mint most
A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.
Boldog 95. születésnapot, Sir David!
David Attenborough a környezetvédelem valódi szuperhőse, aki megmutatta a világnak, hogy néz ki egy komodói sárkány, bemutatta, hogy mi bántja a korallokat, és még mindig a bolygó és rajta az ember megmentésén fáradozik. De ez mind semmi: nélküle nem lett volna Monty Python sem.
Csak a Föld három százalékán maradt érintetlen vadon
Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
A vonóhálós halászat árt a bolygónak, de a halászoknak sem használ
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a vonóhálós halászatnak nagyjából ugyanakkora a széndioxid-kibocsátása, mint a légiközlekedésnek. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a túlhalászat kerülése a tengeri élővilágnak, a bolygónak, hosszabb távon pedig a fogásnak is jót tenne.
Mérnökök 6,7 millió faj DNS-ét küldenék a Holdra, biztos, ami biztos
A Holdon 2013-ban felfedezett lávaalagutakban helyeznék biztonságba a Föld genetikai örökségét – arra az esetre, ha véletlenül meg találna szűnni az emberi civilizáció. A holdi génbank egyes részei a kvantum levitáció segítségével működnének.
Kihalt lúdfajt találtak az egyik leghíresebb egyiptomi festményen
A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.
Az édesvízi halak harmadát fenyegeti kihalás
A természetvédelmi világalap, a WWF legújabb jelentése szerint a világszerte több mint 200 millió ember közvetlen élelmezését és 60 millió ember megélhetését, valamint a 100 milliárd dolláros évi forgalmat generáló globális horgász- és akvarisztikai ipar fennmaradását biztosító halfauna veszélyeztetettsége komoly problémát jelent.
A vezető kutatók szerint már javában zajlik a rovarapokalipszis
A globális klímaváltozás, a növényvédő és rovarirtó szerek használata, a fényszennyezés, az inváziós fajok, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt évente 1-2 százalékkal csökken Föld rovarpopulációja, állítják a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmányok szerzői.
Nagyon lassan, de visszatértek a bálnák a déli-sarki tengerekbe
A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.
503 új fajt azonosítottak 2020-ban a londoni Természettudományi Múzeum kutatói
A terepi kutatások mellett a múzeum közel 80 milliós gyűjteményben is találtak új fajokat.
Lovakkal és marhákkal alakítja természetközelivé a Rajna egyik szigetét egy magyar zoológus
Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza és kollégái a francia-német-svájci hármas határnál végeznek élőhelyrekonstrukciót.
Kísérletben bizonyították, hogy a természet közelében felnövő gyerekeknek erősebb az immunrendszere
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
David Attenborough eddigi legszemélyesebb filmjében kínál megoldást a bolygó megmentésére
Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.
Ellepték a skorpiók Ausztráliát
Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.
A 90 darabos 100-as papír zsebkendő, az evolúció és a biodiverzitás
A 100 darabos papír zsebkendő mint fogyasztói termék áldozatául esett a kapitalista mohóságnak és a marketing-optimalizációnak: pár évvel ezelőttig megszokott megjelenési formáját mára szinte kizárólag 90 darabos változatai helyettesítik a boltok polcain. Összeesküvés-elmélet vagy az evolúció elkerülhetetlen folyamata áll a háttérben?
A kókuszolaj termelése ötször jobban pusztítja a természetet, mint a sátáninak kikiáltott pálmaolajé
Míg a pálmaolaj-termelést már évek óta keményen támadják a természetvédők, a kókuszolaj sosem volt népszerűbb alapanyag, mint ma. Pedig a kókuszzsírként is ismert készítmény kifejezetten egészségtelen, egzotikus állatfajokat veszélyeztet, ráadásul majomrabszolgák kizsákmányolásával készül.
A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai
A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Magyar kutatók: a szárazföld meghódításával fejlődött ki az utódgondozás
A változatos szárazföldi élőhelyeket benépesítő békák fészket építenek, őrzik a petéket, szállítják az ebihalakat. A viselkedés mozgatórugójára az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói találtak magyarázatokat.
A gombáknak jelentősebb a szerepe a biodiverzitásban, mint eddig gondolták
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
WWF: a magyarok felülről várják a zöld megoldásokat
A WWF Magyarország reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatásából kiderül az is, hogy a magyarok többsége szíve szerint nem autózna és a természetet is védené, de még nem teszi.