A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján csak elvétve szerepelnek gombák, de ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van velük: azok közül a fajok közül, amelyeket vizsgáltak, minden harmadik veszélyben van.
A 114 ENSZ-tagállam által aláírt biodiverzitási megállapodás szerint 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Európában felgyorsult a verebek pusztulása: az elmúlt 50 évben megfeleződött a populációjuk. Pedig nem is olyan régen még Budapest is tele volt velük, és Herman Ottó sem tudta elképzelni nélkülük az emberlakta helyeket. Mi történt? Tényleg közeleg a csendes tavasz?
A nemrégiben még sikertörténetként ünnepelt visszatelepítési program ellenzői szerint az állatok kárt okoznak a birkaállományban, a hiúzszakértő szerint a vita nem szakmai, hanem politikai kérdésekről szól.
A hatodik kihalási hullám kellős közepén a veszélyeztetett fajok elsöprő többségének megóvására nem jut forrás, az pedig, hogy a látványos projektekre mégis szánnak pénzt, a biodiverzitás fenntartásán nem sokat segít.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
A szakértők szerint ugyanis az ambíciózus célok elérése az élővilág sokféleségének megőrzése terén javarészt egy dolgon múlik: a pénzen.
A muzeológiai kísérletben okostelefonos alkalmazással 20 nyelven lehet társalogni az emblematikusabb fajok kiállított képviselőivel.
A tudomány eddig 5700 fajt és alfajt különböztet meg , de egy friss kutatás szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
Egy friss kutatás szerint a földközeli ózon jelenléte, ami részben az ember számlájára is írható, 5,1 százalékkal veti vissza az őserdők fejlődését évente.
Földtörténeti szempontból épp csak egy szempillantással ezelőtt haltak ki a mamutok, amihez a túlvadászatnak és a klímaváltozásnak is köze volt. A múltfeldolgozás mellett egyes kutatóknak már a jövőn jár az eszük: gőzerővel készülnek a mamut feltámasztására.
A vészhelyzet esetére megőrzött minták a Föld legtávolabbi pontjain sincsenek biztonságban, ezért amerikai kutatók szerint a Holdra kell vinni őket.
Az Ökológiai Kutatóközpont és a MATE kutatói több éven át vizsgálták, miként befolyásolja a vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok jelenlétét a biodiverzitás tartósabb növelése.
A második világháborús bombázások nyomán létrejött tájsebek mára élettel teli, nyüzsgő élőhelyekké váltak.