Még a gyorsan alkalmazkodó madarak sem tudnak lépést tartani a klímaváltozással
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
biodiverzitás
Alig néhány állatfaj éli túl az Európában vészesen terjedő nagytáblás földművelést
Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el, és a korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető negatív tendencia mára elérte Magyarországot is. Minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkot egy ökoszisztémát, annál kiszolgáltatottabb az ember is.
Qubit-körkép a környezetvédelmi világnapon: így tesszük élhetetlenné a bolygót, ahol élünk
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
A biológiai sokféleség csökkenésére hívja fel a figyelmet a Magyar Természet Napja
Magyarországot sem kerülik el a biodiverzitást érintő problémák: az agrártájakhoz kötődő ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai zuhanórepülésbe kezdtek, a beporzó rovarok számának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást is veszélyeztethetik.
Ahová fókák és pingvinek ürítenek, ott megjelenik az élet
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
ENSZ: Egymillió faj pusztulhat ki a Földről az emberi tevékenység miatt
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
Új fajt is alkothatnak a déli féltekén megtalált kardszárnyú delfinek
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
A Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
Ökológiai közgazdaságtan: ha használod a természetet, fizess érte!
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Ki ad nevet az állatfajoknak? A kihalófélben lévő zootaxonómus
Magyarországon nagyjából 40-50 ember foglalkozik zootaxonómiával, vagyis az állatfajok elnevezésével és leírásával. A tudományágba olyan kevés pénz áramlik, hogy a kutatók tízezer dollárokért árvereztetik el „a névadás jogát”, hogy aztán valaki például Donald Trumpról nevezhessen el egy féregszerű lényt.
Szédületes ütemben pusztulnak a vadon élő kávécserjefajok
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
1970 óta az állati populációk 60 százalékát kiirtotta az ember, és ez már a civilizációra is veszélyes
„Alvajárásban haladunk a szikla széle felé” – jellemezte a helyzetet a kihalási jelentést készítő szervezet, a WWF egyik tisztviselője. A vadvilág kipusztulása nem csak azt jelenti, hogy eltűnik egy-egy érdekes állatfaj: a természet pusztítása a klímaváltozáshoz hasonló veszélyekkel jár.
Az emberek után a kutyák a vadállatok legnagyobb ellenségei
A pszichológiai, egészségügyi és demográfiai kutatások modellállata a vadvilággal kapcsolatban is emberként viselkedik. A hamarosan egymilliárdosra duzzadó kutyapopuláció elvadult tagjai visszafordíthatatlan károkat okoznak világszerte.
A méh jó, a darázs bezzeg rossz? Elég volt a fullánkos rasszizmusból!
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
OECD-jelentés: Magyarország mellőzi a megújulókat, megint nőni kezdett az üvegházhatású gázok kibocsátása
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
A biodiverzitásnak jót tenne, de etikus lenne-e dinókat klónozni?
Szabad Jurassic Parkot létrehozni? Hol húzzuk meg a határt az emberi életre veszélyes állatok újjáélesztésénél, és tényleg mindennél többet ér a biológiai sokszínűség?
A gyakorlatban még nő, elméletben már csökken a Föld lakossága
Ázsiában tartósan csökken a születési ráta, Európa pedig lassan, de biztosan fogy. A népesedéscunami már átcsapott az emberiség feje fölött, csak még nem vettük észre – az optimista demográfusok ezzel vágnak vissza a túlnépesedéssel riogatóknak.
2006 óta megtizenkétszereződött a madagaszkári törpemaki-fajok száma – itt a legújabb!
Újabb fajjal bővült a lemurok családja. A Madagaszkár biológiai sokféleségét monitorozó, 2006 óta immár 24 fajt felfedező nemzetközi kutatócsoport genetikai jellemzőik alapján kategorizálta a makikat.
Ötödannyiból meg tudnánk óvni a Föld élővilágát, mint amennyit üdítőre költünk egy évben
A veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, élőhelyeik fenntartása évi 76 milliárd dollárból megoldható lenne, de a globális nemzeti parki hálózat ennek az összegnek a tizedéből működik. Pedig a szükséges összeg eltörpül amellett, hogy a védett természet mennyivel járul hozzá a Föld költségvetéséhez.