A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.
David Attenborough a környezetvédelem valódi szuperhőse, aki megmutatta a világnak, hogy néz ki egy komodói sárkány, bemutatta, hogy mi bántja a korallokat, és még mindig a bolygó és rajta az ember megmentésén fáradozik. De ez mind semmi: nélküle nem lett volna Monty Python sem.
Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a vonóhálós halászatnak nagyjából ugyanakkora a széndioxid-kibocsátása, mint a légiközlekedésnek. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a túlhalászat kerülése a tengeri élővilágnak, a bolygónak, hosszabb távon pedig a fogásnak is jót tenne.
A Holdon 2013-ban felfedezett lávaalagutakban helyeznék biztonságba a Föld genetikai örökségét – arra az esetre, ha véletlenül meg találna szűnni az emberi civilizáció. A holdi génbank egyes részei a kvantum levitáció segítségével működnének.
A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.
A természetvédelmi világalap, a WWF legújabb jelentése szerint a világszerte több mint 200 millió ember közvetlen élelmezését és 60 millió ember megélhetését, valamint a 100 milliárd dolláros évi forgalmat generáló globális horgász- és akvarisztikai ipar fennmaradását biztosító halfauna veszélyeztetettsége komoly problémát jelent.
A globális klímaváltozás, a növényvédő és rovarirtó szerek használata, a fényszennyezés, az inváziós fajok, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt évente 1-2 százalékkal csökken Föld rovarpopulációja, állítják a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmányok szerzői.
A Dél-Georgia körüli területen a bálnavadászat által leginkább sújtott kék bálnák populációja növekedett az elmúlt évtizedben, a hosszúszárnyú bálnák esetében pedig az ökológiai egyensúly helyreállásának hasonló jeleit dokumentálták az Antarktisz nyugati félszigetének környékén.
A terepi kutatások mellett a múzeum közel 80 milliós gyűjteményben is találtak új fajokat.
Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza és kollégái a francia-német-svájci hármas határnál végeznek élőhelyrekonstrukciót.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.
Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.
A 100 darabos papír zsebkendő mint fogyasztói termék áldozatául esett a kapitalista mohóságnak és a marketing-optimalizációnak: pár évvel ezelőttig megszokott megjelenési formáját mára szinte kizárólag 90 darabos változatai helyettesítik a boltok polcain. Összeesküvés-elmélet vagy az evolúció elkerülhetetlen folyamata áll a háttérben?
Míg a pálmaolaj-termelést már évek óta keményen támadják a természetvédők, a kókuszolaj sosem volt népszerűbb alapanyag, mint ma. Pedig a kókuszzsírként is ismert készítmény kifejezetten egészségtelen, egzotikus állatfajokat veszélyeztet, ráadásul majomrabszolgák kizsákmányolásával készül.
A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
A változatos szárazföldi élőhelyeket benépesítő békák fészket építenek, őrzik a petéket, szállítják az ebihalakat. A viselkedés mozgatórugójára az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói találtak magyarázatokat.
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
A WWF Magyarország reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatásából kiderül az is, hogy a magyarok többsége szíve szerint nem autózna és a természetet is védené, de még nem teszi.
A luxushatásnak nevezett ökológiai mintázat leginkább a száraz területeken fekvő városokban jelentkezik.
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
Amerikai és mexikói kutatók több tízezer szárazföldi gerinces faj állományát vizsgálták, és több mint ötszázat találtak, amelyekből kevesebb mint ezer példány maradt. A tudósok szerint a biodiverzitás válságát a klímaváltozással egy szinten, vészhelyzetként kellene kezelni.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
A mezőgazdasági élőhelyeken 2005 óta egyre kevesebb madár fészkel, de az átmenetileg fellendülést mutató erdei madarak populációja is csökkent az elmúlt 1-2 évben. Fogynak a vonuló madarak is, a klímaváltozás és a környezeti körülmények változásait a legtöbb madárfaj nem fogadja jól.
A hatvani-gödöllői vasútvonal mentén és a Mátrai Tájvédelmi Körzetben vadetetőknél végeztek felméréseket a Szent István Egyetem fiatal kutatói. Kiderült, a biodiverzitás szempontjából nem mindegy, hogyan helyezik ki az etetőket.
Hiába lett tisztább a levegő, és hiába tértek vissza az általában emberektől nyüzsgő élőhelyeikre az állatok, a koronavírus a környezetvédelemnek is megártott: több konzervációs program megakadt, és a finanszírozás is veszélyben van.
Az április 22-i Föld napján a mezőgazdaság és a természetvédelem hatékony együttműködését szorgalmazza az első számú magyar agrárképzési intézmény.
Az emberi tevékenység hatására veszélybe került a trópusi biodiverzitás: az új adatok szerint Etiópiában, Tanzániában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a legnagyobb a baj, itt a növények 40 százaléka is kipusztulhat.
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Az agrártáj átalakulása visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indított el, és a korábban csak Nyugat-Európában érzékelhető negatív tendencia mára elérte Magyarországot is. Minél kevesebb állat-, növény-, gombafaj, illetve mikroorganizmus alkot egy ökoszisztémát, annál kiszolgáltatottabb az ember is.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!
Magyarországot sem kerülik el a biodiverzitást érintő problémák: az agrártájakhoz kötődő ragadozó- és énekesmadárfajok egyedszámai zuhanórepülésbe kezdtek, a beporzó rovarok számának zsugorodása pedig az élelmiszerellátást is veszélyeztethetik.
A két állat ürülékével gazdagított talajmintákat vizsgálta egy kutatócsoport, és rájöttek, hogy az átlagosnál nyolcszor több mikroszkopikus lény él az Antarktisz azon területein, ahol fókák és pingvinek végzik a dolgukat.
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.
Bár már évtizedek óta tudnak róluk, mostanra sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani a déli féltekén élő negyedik típusú kardszárnyú delfint.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Magyarországon nagyjából 40-50 ember foglalkozik zootaxonómiával, vagyis az állatfajok elnevezésével és leírásával. A tudományágba olyan kevés pénz áramlik, hogy a kutatók tízezer dollárokért árvereztetik el „a névadás jogát”, hogy aztán valaki például Donald Trumpról nevezhessen el egy féregszerű lényt.
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
„Alvajárásban haladunk a szikla széle felé” – jellemezte a helyzetet a kihalási jelentést készítő szervezet, a WWF egyik tisztviselője. A vadvilág kipusztulása nem csak azt jelenti, hogy eltűnik egy-egy érdekes állatfaj: a természet pusztítása a klímaváltozáshoz hasonló veszélyekkel jár.
A pszichológiai, egészségügyi és demográfiai kutatások modellállata a vadvilággal kapcsolatban is emberként viselkedik. A hamarosan egymilliárdosra duzzadó kutyapopuláció elvadult tagjai visszafordíthatatlan károkat okoznak világszerte.
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
Az OECD országjelentése a megújuló energiák felhasználását, a környezeti demokráciahiányt és a természetvédelem leépítését kritizálja. A munkacsoport két évig dolgozott a környezetvédelmi teljesítményértékelésen.
Szabad Jurassic Parkot létrehozni? Hol húzzuk meg a határt az emberi életre veszélyes állatok újjáélesztésénél, és tényleg mindennél többet ér a biológiai sokszínűség?
Ázsiában tartósan csökken a születési ráta, Európa pedig lassan, de biztosan fogy. A népesedéscunami már átcsapott az emberiség feje fölött, csak még nem vettük észre – az optimista demográfusok ezzel vágnak vissza a túlnépesedéssel riogatóknak.