biodiverzitás

Indul a nagy európai beporzófelmérés

Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.

Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása

Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.

Virágzik az élet a Déli-sark jégtáblái alatt

Német kutatók most publikált eredményei felülírják azt az eddigi általánosan elfogadott elképzelést, amely szerint a jég alatt, a napfénytől elzárva ugyan nem kizárt az élet létezése, de a sokféleség a nyílt tengertől távolodva drasztikusan csökken.

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.

Kaszára, magyar!

Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.

Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.

Boldog 95. születésnapot, Sir David!

David Attenborough a környezetvédelem valódi szuperhőse, aki megmutatta a világnak, hogy néz ki egy komodói sárkány, bemutatta, hogy mi bántja a korallokat, és még mindig a bolygó és rajta az ember megmentésén fáradozik. De ez mind semmi: nélküle nem lett volna Monty Python sem.

Az édesvízi halak harmadát fenyegeti kihalás

A természetvédelmi világalap, a WWF legújabb jelentése szerint a világszerte több mint 200 millió ember közvetlen élelmezését és 60 millió ember megélhetését, valamint a 100 milliárd dolláros évi forgalmat generáló globális horgász- és akvarisztikai ipar fennmaradását biztosító halfauna veszélyeztetettsége komoly problémát jelent.

David Attenborough eddigi legszemélyesebb filmjében kínál megoldást a bolygó megmentésére

Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.

Ellepték a skorpiók Ausztráliát

Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.