A kerti kistavak biodiverzitása vetekedhet a természetvédelmi területekével
A világ legtöbb országához hasonlóan Magyarországon is városokban él az emberek több mint 70 százaléka. Az urbanizációval járó tájátalakítással rohamosan pusztulnak a természetes helyi vizes élőhelyek. A városok élővilágát kutató ökológusok szerint ugyanakkor a parkokban és magánkertekben eredetileg esztétikai megfontolásból létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a még meglévő biodiverzitás fenntartásában, vagy akár növelésében is, miközben afféle aktív biohűtőként ellensúlyozva a hőszigethatást segíthetik elviselhetőbbé tenni az egyre forróbb városi klímát.
Brit ökológusok korábbi kutatásaiból tudható, hogy az Egyesült Királyságban minden tizedik kertes ház kertjében található legalább egy angolul pondnak nevezett tavacska, magyarul kistó, ami országos szinten 4,5 millió olyan élőhelyet jelent, amely számos honos növény- és állatfaj otthona. Biodiverzitásuk mértéke pedig nem ritkán eléri a természetvédelmi területek gazdagságát.
Ezek a kis kiterjedésű állóvizek Európában nem szerepelnek sem a nemzeti, sem a nemzetközi monitorozó programokban. Ezen szeretnének változtatni az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, akik a júliusban indított Az én tavam elnevezésű projektjükben a lakosság aktív bevonásával, többek között DNS-alapú módszerekkel kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen kerti kistavakat.
„Eddig több mint 600-an töltötték ki a részletes kérdőívünket, és meglepetésünkre egyáltalán nem csak az olyan erősen urbanizált területeken alakítanak ki az emberek kistavakat a kertjeikbe, mint Budapest és környéke, bár kétségtelen, hogy eddig a fővárosból és az agglomerációból érkezett a legtöbb visszajelzés” – válaszolta a Qubit kérdésére Horváth Zsófia, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.
Ökológiai lépőkövek
A kutatók szerint az urbanizált területeken található dísztavacskák a jelentős antropogén nyomás ellenére rendkívül fontos biodiverzitás-hotspotok. A kistavak sokféle élőhelyet kínálnak a ritka és védett fajok számára, ideértve a makrogerincteleneket, a kétéltűeket és a vízi növényeket is.
„A természetes környezet szintjén bebizonyosodott, hogy ugyanolyan mértékben járulnak hozzá a biodiverzitáshoz, mint a folyók vagy más nagyobb víztestek, amelyek között ezek az édesvízi élőhelyek egyfajta mesterséges kapcsolatot is biztosítanak” – mondja az ökológus. Az utóbbi azt jelenti, hogy ha egy tavat és egy mocsaras területet el is szigeteli egymástól a közéjük épült település, a szitakötők, békák és más élőlények kerti tóról kerti tóra oda-vissza vándorolhatnak a két természetes élőhely között. Az ökológiában lépőköveknek nevezik az ilyen kis földrajzi kiterjedésű komplex ökoszisztémákat, amelyek hálózata fenntartja a sokféleséget.
A már beérkezett kérdőívek tanúsága szerint a magyarok többsége kertészeti attrakcióként, elsősorban esztétikai céllal alakított ki tavat a kertjében, de többségük hamar rádöbbent, hogy milyen gyorsan megtelik élettel, már ha hagyják a természetet dolgozni. Az ökológus szerint elég a Vízipók-csodapók rajzfilmsorozatot író Bálint Ágnes Micsoda pók a vízipók! című könyvében ismertetett vízzel feltöltött nagyobbacska gödör is ahhoz, hogy kialakuljon egy összetettebb élőhely. Persze nem árt, ha például a vízi és parti növények nem idegenből származnak.
Horváth szerint a kistavak környékén elszaporodó szúnyogoktól sem kell tartani: „a kistavat ivásra használó madarak és a kisemlősök, például a sünök gyorsan megjelennek, ahogy a víztükör polarizált fényét messziről kiszúró szitakötők is, amelyek aztán garantálják azt is, hogy a tó nem válik szúnyogparadicsommá”.
A kutató szerint a természetes egyensúly kialakulását a díszhalak nem segítik, táplálkozásukkal inkább erősen csökkentik a sokféleséget. A halak híján megtelepedő zooplankton viszont gondoskodik róla, hogy a tó vize egy idő után ne legyen zavarosan zöld az algák elszaporodása miatt.
Kerti klíma
Bár az urbánus kistavak szinte mindig emberi kéz által jöttek létre, és gyakran eltérő környezeti jellemzőkkel rendelkeznek, mint nem városi társaik, vagyis alapzatuk gyakran szintetikus, beton vagy műanyag, növénytakarójuk alacsonyabb, más víztestekkel kevésbé vannak kapcsolatban, és kommunális, illetve ipari anyagok is gyakrabban és nagyobb koncentrációban szennyezik őket, a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően mégsem különböznek a természetes tavaktól. Egyszóval fontos természet- és élőhelyvédelmi szerepet tölthetnek be.
Horváth Zsófia szerint az ilyen urbánus ökoszisztémák a biodiverzitás fenntartása mellett a klímaváltozás negatív hatásait is enyhíthetik. Modellkísérletek szerint az épített környezetben kialakuló hősziget-effektust jelentősen mérsékelhetik az ilyen, növényzetben gazdag vízfelületek. A magyar kutatók azt tervezik, hogy a következő nyáron műszeresen ki is mérik a kerti tavak valódi klimatizáló hatását.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: